Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-322

408 CCCXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 23. 1868.) kötnek; de ha a ház méltóztatik megengedni, én részemről megadom a szót. GhyCZy Ignácz: Az igaz, ha egyszer a szavazás megtörtént, a ház szabályai szerint nem lehet azon tárgyra visszatérni; de a ház szabályai azt is megkivánják, hogy a tárgyalás alatt csendesség legyen, itt pedig folytonos zaj van, s volt ez úttal ugy, hogy semmit sem lehetett hallani. Nézetem szerint tehát jó lenne, ha e szakasz újra felolvastatnék, hogy hozzá szólhassanak azok is, kik nem hallották. (Zaj.) Horváth Károly: Ugyan ezen eset történt, t. ház, (Zaj) midőn Várady Gábor képviselőtársam panaszolván azt, hogy a felolvasott szakaszt nem hallotta, méltóztatott a ház megengedni, hogy a tárgyhoz szólani lehessen. (Zaj.) Én azon véleményben volnék, hogy ezt most is meg kellene engedni. (Zaj.) Meglehet az által, ha nem engedjük meg a szót, egy életre való eszmét ütünk el. VukOViCS Sebő: Én azt gondolom, nem kellene most oly szigorúnak lenni, és mennél inkább közeledünk az országgyűlés végéhez, és vagyunk kényszerítve arra, hogy a tárgyakat sietve elvégezzük, annál többször fog elö'fordulni azon eset, hogy e t. háznak egy része vagy némely tagjai nem lesznek képesek megérteni, mely tárgyak azok, melyek be vannak fejezve. (Zaj.) Más az, ha valamely kérdés fölállás utján döntetik el. Megjegyeztem, hogy ezen szakasznak átalános elve az, hogy minden költséget tartozik a kisajátítandó birtok tulajdonosának a kisajátító fél megtéríteni; ellenben a kivétel ebbó'l oly messzire terjed, hogy ez magában elnyelné kétségkívül a költségek legnagyobb részét. E szakaszban megkívántatik, hogy a felek megjelenjenek. Sokszor megtörténhetik már most, hogy a birtokos igen messze lakik a kisajátítandó birtoktól, és ha ö ingyen a maga költségén tartoznék megtenni az utat, megtenni, a nélkül hogy a visszatérítés reménye meg volna adva, azt hiszem, hogy igazságtalanul károsodik a maga tulajdonában. De még az is mondatik itt, hogy ha ügyvédeket vagy meghatalmazottakat állítanak, ezek költségeit és munkadijait is magok tartoznak megtéríteni. Lehetnek esetek, midőn pl. az illető fél beteg, vagy a fái a törvényhez nem ért, bizodalmával tehát oly embert ruház föl, a ki azután bir elegendő tudománynyal arra, hogy az illető bírák vagy alkudozók között az ügyet vigye. Ennélfogva azt hiszem, e szakasz ezen részét egyszerűen ki kellene hagyni és a szakaszt befejezni ott, a hol ez mondatik : „minden költséget, mely a kisajátítás létrehozása körül megkívántatik, a kisajátító tartozik viselni és esetleg előlegezni. Itt eléggé ki van fejezve az, hogy csak a mulhatlanul okozandó költségek téríttessenek meg, ezeket a kisajátító tartozik viselni és előlegezni. A többit, a mi következik, kihagyandónak vélném. Horvát Boldizsár igazságügyér: T, képviselőház! A törvényjavaslatban gondoskodva van arról, hogy a tulajdonnak lehető legnagyobb biztositéka legyen. Gondoskodva van arról, hogy senkinek tulajdonát ok nélkül el ne vehessék hogy mindazon jogokra nézve, melyek a tulajdonos számára a 3-dik fejezetben biztosítva vannak fölszólalási eljárás szabályoztassék, és ezen eljárás által minden tulajdonos a maga jogát érvényesíthesse. Gondoskodtam arról is, hogy senkinek tulajdona valódi teljes kárpótlás nélkül el ne vétethessék. A mint azonban a törvényhozásnak kötelessége gondoskodni a tulajdonnak ilynemű védelméről, ugy másrészről a salus publica követeli — hogy ha egyszer a kisajátításnak helyt engedünk — ez végtelen nagy áldozatokba ne kerüljön, miután ugy is az ily vállalatoknál a kamatbiztositást az állam viseli. Ha már most beleteszszük a törvényjavaslatba, hogy minden költséget egyátalán a vállalkozó tartozik viselni, akkor a felektől függ meghurczolíatni a vállalkozót és nyakára egy sereg ügyvédet és meghatalmazottat küldeni, kik az ügyet annyira húzhatják, hogy a költségek és az ügyvédi díj magasabbra rúgnak, mint némely apróbb parcella vételára. Kérem tehát a képviselőházat, hogy midőn egyrészről a tulajdonost ezen törvény által biztosítani szándékozunk, méltóztassanak másrészt a vállalkozót is biztosítani az iránt, hogy a tulajdonos csupa szeszélyből nem fogja őt annyira meghurczolni, hogy inkább a vállalat létesítéséről is lemondani kénytelenittessék, mintsem mindenki igényét teljesítené. (Helyeslés.) Elnök : Még egyszer bátor leszek a t. házat a 74-dik szakaszra nézve megkérdezni. Kérem a I képviselő urakat, kik a 74-dik szakaszt a központi bizottság szövege szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. A 75-dik szakasz már fel van olvasva. Méltóztatnak hozzászólni ? (Maradjon!) Tehát marad. Bujanovics Sándor jegyző (olvassaa76-ik szakaszt.) Vadnay Lajos .- E kitétel : „bebizonyító adatok és bizonylatok" nem lehet együtt, mert bebizonyító adat nem egyéb, mint bizonylat. Az egyiket ki kell hagyni. (Helyeslés.) Csengery Imre : Van egy másik szó, mely még sokkal értelemzavaróbb , t. i. e kitétel : „vizi munkálatoknál szakértők leletei által bemutatandó." Bemutatás alatt mást értünk. Vagy „kimutatandó", vagy „kiigazolandó" szó használandó. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a 76-dik szakaszt Vad-