Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-322
402 CCCXXII. OE3ZÁGOS ÜLÉS. (November 23. 1868.) érdekelt törvényhatóságok; de ha megegyeznek, ha nincs a tulajdon jog kisajátítására nézve észrevételek, nem látom annak okát fenforogni, hogy a törvényhozás intézkedését várjuk be. A mi pedig az országos utakat illeti, ezek, míg a törvényhozás szabatossan meg nem határozza, az eddigi közönséges értelemben vétettek. A lóvonatu vasutakra nézve észrevételem ugyanaz, hogy ezek többnyire csak városokban létesittetnek vagy pedig több község határán vonulnak át. Ha a város vagy megye ezen lóvonatu vasút iránt megegyeznek egymással, kár volna bevárni az országgyűlés ülésszakát, hanem a törvényhatóság meghallgatásával a közlekedési miniszter ugy fogja elintézni, hogy senki a vállalat által privát tulajdonában ne károsittassék. {Helyeslés.) Ghyczy Kálmán: T. ház ! A tulajdonnak kisajátítása oly fontos dolog, mely több országban egyedül csak a törvényhozás közbejöttével és engedélyével létesithető, és épen azon ország, mely erre a legnagyobb figyelmét fordítja és a hol a közhasznú vállalatok legnagyobb mérvben létesittetnek, t. i. Angolország, a kisajátítási tárgyakat a törvényhozás által intézteti el. Világos példája ez annak, hogy ha a kisajátítások törvényhozás által engedélyeztetnek is, ez a közhasznú vállalatok létesítésében hátra maradást annyival inkább nem okoz, mivel az országgyűlés évenkint összejővén, az iránt rögtön intézkedhetik. Nem akarom vitatni, hogy a mi viszonyainkhoz képest minden kisajátítási ügy törvényhozási intézkedés alá tartozzék, hanem elégnek tartom, ha a 3. szakaszban megmarad a 2 első pont változatlanul, mert ekkor minden kisebbszerü vállalatokra ugyanazon egy megyei, egy törvényhatósági, egy községi vállalatra nézve a rögtönös intézkedés lehetősége fenáll ; de mihelyt egy vállalat már több törvényhatóság területét érinti, ez nagyobbszerü vállalat, mely ha némileg provincziális érdekű is, a törvényhozás áltál vizsgálat alá veendő', s igy a törvényhozás intézkedése alá tartozó. A mi azt illeti, hogy az országos utak iránt a minisztérium maga intézkedjék: bátor vagyok a tisztelt ház figyelmébe ajánlani azt, hogy e pillanatban nem tudjuk, hogy mik az országos utak; hogy az ez iránti intézkedés adassék által a minisztériumnak, az helyes leszen, ha az ut hálózat meg lesz a törvényhozás által állapítva, ha definiálva lesznek az állami, országos, megyei, községi és vicinális utak annak rendé szerint; akkor helyesen történhetik az ez iránti intézkedés a minisztérium által. De most még az országos utak iránti ily intézkedés idő előtti, s az czélszerün csak annak idejében fog megtörténhetni. E tekintetekből részemről, hozzájárulván még azon tekintet is, hogy a lóvonatu vasutak olykor igen nagy fontosságúak, s igen megérdemlik, hogy azokkal a törvényhozás, főként ha több megyéket érintenek, foglalkozzék, részemről Tisza Kálmán indítványát pártolom. Tisza Kálmán : Engedelmet kérek t. ház(Maradjon!) Tudom, hogy maradni fog, hanem kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ezen szakasz igen nagyfontosságú. Méltóztassanak összehasonlítani. Az mondatik az első bekezdésben, hogy kisajátításnak csak akkor van helye, ha a vállalat már „engedélyeztetett", tehát a vállalat engedélyeztetett. Már most alább azt tetszik mondani, hogy ezen engedélyt — tehát nem a kisajátításra az engedélyt, hanem a vállalatra, ha az községi vagy megyei — a község, a megye meghallgatásával a minisztérium adja meg. Már most ha benne marad a 3. szakasz, az azt teszi, hogy nem a kisajátításhoz, hanem magához a vállalathoz az engedélyt, ha több megye kerületén megy keresztül, s ha ezek aziránt megegyeznek, a minisztérium adhatja meg az engedélyt, s igy valóságos nagy fontosságú vasutakhoz van kikötve, hogy a minisztérium a törvényhozás nélkül adhassa meg az engedélyt. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: Természetes! Tisza Kálmán: Megengedem, hogy a miniszterelnök úr természetesnek találja ; de én nem találom természetesnek, mert én a törvényhozás jogainak sérelmét látom benne. Elnök: Kérem azon képviselőket, kik a 3" dik szakaszt a szövegezés szerint elfogadják, fel" állani. (Megtörténik.) Most kérem felállani azokat, kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Csanády Sándor: Számittassék össze a pro és contra felállt képviselők száma, mert én részemről nem vagyok abban a nézetben, hogy a többség elfogadta volna. Elnök: Ha a t. ház a megszámitást a képviselő úr indítványára óhajtja, nekem ellene semmi kifogásom nem lehet. Azért kérem a képviselőket, a kik a harmadik szakaszt egészben elfogadják, méltóztassanak felállani s fenállva maradni mind addig, a mig a jegyző urak összeszámítják. (Megtörténik. Fölkiáltások: Most már meg van a többség!) A többség tehát egészben elfogadta a 3-dik szakaszt. Mielőtt a 4-dik szakaszra átmennénk, föl fog olvastatni a mai ülés jegyzőkönyvének azon pontja, mely a jogügyi bizottság véleményének a mai napon történt elfogadásáról szól, minthogy a főrendi ház részéről némely szakaszhoz hozzájárulás kívántatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvének a jogyügyi bizottság véleménye elfogadására vonatkozó pontját J
