Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-321

CCCXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 22. 1868.) 389 akár pedig a szervezésre nézve is, mást mondjanak, mint a mit a ház már határozatában kimondott. (Helyeslés.) Kezdem a fizetésen. A t. ház határozata szerint megállapított évenkinti fizetés összesen 24,7)0 frtra megy. A mint én összeadtam, leht't, hogy talán tévedtem, de ugy látszik nekem, hogy a véleményes jelentésben ajánlott fizetési tervezet 30,000 frton túl megy. A legelső kérdés tehát az, hogy a t. ház el akar-é e részben előbbi határozatától távozni; a második az, látja-é szükségét annak, hogy nagyobb összeget szavazzon meg, mint a mennyit már egyszer megszavazott. Az én vélekedésem szerint, erre semmi szükség sincs. (Helyeslés.) Állandósítva levén a gyorsiroda és meg lévén állapítva az előbbi határozatban a gyorsírói személyzetnek mind száma, mind fizetése: én azt hiszem, ennek alapján kellett volna az irodának szervezkednie. A szervezkedés alatt értem először azt, hogy az elnökség kinevezze az irodába azon egyéneket, kik a t. ház határozatában megkívánt képességgel birnak; a második teendő az lett volna, hogy a gyorsirodának ügyvitelére nézve némely határozatok hozassanak. Az első nem teljesíttetett, mert ezen jelentésben nem olvassuk azok neveit, kikut a t. ház elnöke, a ház határozata által fölhatalmazva, kinevezett. Ezekre nézve véleményem az, hogy ne töltessenek be most mindjárt minden helyek, hanem végleg csak azok neveztessenek ki, kik már ügyességüknek 3 év alatt tanúságát adták. (Helyeslés.) Az ügyvitelre nézve azt gondolom, ebbe ne avatkozzék a ház mindaddig, mig a ház rendszabályai újonnan nem szerkezetnek. Az elénk terjesztett szabályoknak a jegyzőkről szóló fejezetében az mondatik: „a jegyzők a ház minden iratait nyilván tartják, a nyomtatványok hibátlanságára fölügyelnek, az irodatár és az iroda egész személyzete, igazgatásuk és ellenőrzésük alatt állanak; ennek gyakorlati alkalmazására nézve magok közt intézkednek." Azt hiszem nem is szükség több: mert előre a ház által határozni meg, hogy mi módon kezeltessék az ügyvitel, vélekedésem szerint lehetetlenség: mert oly körülmények, melyek ma fölmerülnek, más napra megváltozhatnak, s igy meghatározott szabály szerint eljárni lehetetlen; hanem épen azért vannak a jegyzők, hogy az ügy vitelének ezen részét intézzék el. Ugy tudom, hogy más országokban, nevezetesen Belgiumban is ez tökéletesen igy van. A mit felolvastam, azt elégnek tartom, hozzá téve azt, mi az uj házszabályok tervezetében 179. szakasz által kijelentetik, mely igy szól: „az elnök üresedés esetében a fönálló határozatok értelmében kinevezi az iroda személyzetét, a jegyzők ajánlatára a napló szerkesztőjét, a leteendő szigorlat után a gyorsírókat; végre a háznagy ajánlatára a ház többi tisztviselőit és teremőreit." Az elnök joga tehát a kinevezés, a jegyzőké az ajánlattétel. Én tehát röviden összefoglalva előadásomat, azt hiszem, a t. háznak nincs semmi oka arra, hogy előbbi határozatát megváltoztassa, annyival kevésbbé, mivel az sokkal kisebb összeget állapit meg, mint a most tárgyalás alatt lévő javaslat; másodszor a t. háznak nincs semmi oka arra, hogy az ügykezelésre nézve most intézkedjék, mert azt meg fogják majd végleg határozni a házszabályok. Végre harmadszor azt gondolom, nem lenne czélszerűtlen, ha a t. ház határozatilag kimondaná, némi utasításul az elnöknek, hogy most jelenleg, végleg ne mindannyi, hanem csak azokat a helyeket kívánja betöltetni, mely helyekre már az eddigi tapasztalat szerint alkalmas gyorsírók vannak. (Helyeslés.) Még egy megjegyzésem van, az t. i., hogy épen nem lehetek a jelentést tevőkkel egy véleményen, hogy itt a gyorsírás különböző rendszereinek különböző képviseltetését határozatilag kimondjuk : ez tisztán praktikus tér; a t. háznak joga, kötelessége, hogy határozata alapján oly gyorsírói személyzettel lássa" el a káfeat, mely hivatásának képes megfelelni; de korán sem lehet abba avatkozni a t. háznak, hogy a létező rendszerek közül melyik jobb. Mert meglehet, ezen rendszereknél még egy sokkal jobb fog keletkezni, tehát a t. ház olyasmit határozna, a mibe beavatkozni a t. háznak, véleményem szerint, nincs hivatása.(Helyeslés.) Ezek azon észrevételek, melyeket a t. háznak figyelmébe ajánlok és kívánom, hogy a t. ház ezen észrevételek nyomán maradjon meg előbbi határozata mellett, és utasítsa az elnököt, hogy most ne minden helyet töltsön be, hanem csak azon helyeket, melyekre próbált, alkalmas egyéneket talál, és hogy a kinevezéseket a jegyzői kar közbejöttével eszközölje. (Helyeslés.) Kovách László előadó: Bátor vagyok, mint a bizottságnak e tárgyban előadója, némi felvilágosítással szolgálni oly tárgyakra nézve, melyekről a t. háznak talán nem minden tagja van kellőleg tájékozva. Elsőbben is megjegyzem, hogy a gyorsirodai szolgálat eddigelé nem állandóan vagy ideiglen kinevezett gyorsírók által, hanem szerződés szerinti bérbeadás utján volt kezelve. Nevezetesen az országgyűlés megnyitása előtt szerződés köttetett két egyénnel, kik a gyorsirodát átvették, oly kötelezettséggel, hogy mindkét házban a gyorsírói szolgálatot ellátni kötelességüknek fogják tartani. Ennek folytán aztán a gyorsirodában e két egyén fogadta fel a többi gyorsírókat, kik aztán, a hogy