Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-320

376 CCCXX. ORSZÁGOS ÜLÉS.(November 21. 1868.) számlálok körömben, és én kegyelem s adományozás utján kiviszem azt, hogy város legyek és pedig úgynevezett királyi város. Ennek semmi értelme nincs egyéb mint az, hogy több anyagi erővel birt arra, hogy ezt magának kieszközölhesse, és igy kivételes helyzetbe tehesse magát többi polgártársai irányában. Ha ennek fogalma liberális eszme, akkor én nem tudom, mi a liberális eszme, {Igaz!) Legalább a mostani fogalmak szerint ez nem az. En ezen szempontból itélem meg ezen szakaszt, és be akarom bizonyitani magának e törvénynek szerkezetéből, hogy nem azok állanak a szabadelvüség terén, kik a királyi városokat mint külön testületeket kívánják itt is külön jogokkal felruháztatni, hanem azok, kik e törvényjavaslatot pártolják. A törvényjavaslat királyi városról semmit sem tud, minthogy ennek a népnevelésben nincs semmi értelme; hanem tud először községről ; nem tudom, hogy ha a törvény a községeknek adja azon jogot, hogy ők átalában magok ügyeljenek fel a kebelükben levő iskolákra — és a községek alatt a királyi városokat is értem — én nem tudom, hogyan egyezzék meg a szabadelvüséggel azon követelés, hogy ezek mégis ne olyan községeknek tekintessenek, mint azok, melyeknek talán csak 2000 lakosa van és csak azért. mert talán 28,000-ret számlálnak körükben ; ha ez liberális eszme, akkor én ismétlem, nem tudom, mi a liberalismus. Ha a községi jog biztositva van a legkisebb községnek ugy, mint a legnagyobbiknak, ez liberális eszme ; ennek ellenkezője tökéletesen olyan, mintha például Eszterházy hg azt mondaná: hogy az neki mégis csak sérelme, hogy csupán csak annyi joga legyen, mint van például Péternek, Jánosnak vagy Pálnak. Én azt hiszem, nem volna a házban senki, ki azt ne mondaná : Barátom, te a feudalismus igen homályos korszakából tűntél föl, mint egy kisértet, oly eszméket hirdetsz, melyek ma már elavultak ; én ugyanazon egy individuumnak tartom a községet, számláljon, az nem tudom , hány ezer lelket, vagy legyen bármily kicsiny. Azt kérdem már most, meg van-e sértve a kir. városoknak községi joga, a melyek 30,000-nél kevesebb lakost számlálnak, vagy nincs ? Azt kell mondanunk, hogy ninc3 megsértve ; mert hiezen ők ép ugy fogják a felügyeletet gyakorolni szabadon választott közegeik által, mint a kisebb községek. Mi van tehát megsértve ? Azt mondják, meg van sértve joguk, mert ő reájuk a vármegye ügyel fel. Bocsássanak meg azon tisztelt képviselők, de ők figyelemmel nem olvasták meg a törvényjavaslatot; ha pedig részt is vettek ezen törvényjavaslatnak készítésében, még inkább kell csodálkoznom ezen ellenvetés fölött. Az igaz, hogy a 128. szakaszban az mondatik, hogy az egész ország vármegyék szerint osztatik fel, ezekkel egyenlő számú tankerületekre. Ez, t. ház, igen czélszerü, s mondani lehet, hogy igen nagy haladásra mutató eszme, mert itt az fejeztetik ki, a mi másutt, más nyelven departement alatt értetik, az t. i., hogy a tankerületek valamely megyének határai szerint kerekíttetnek ki; de ezek csak ideális megyék, a melyek szerint fogja magát a törvényhozás tájékozni, a tanügyet illetőleg. És ezért nem az mondatik itt, hogy a megyéknek, qua-megj^éknek hatósága alá rendeltetik a kir. város vagy község, hanem az mondatik, hogy egy ideális megye alakittatik a népoktatás ügyében. És mi módon alakittatik ? Az első, második és harmadik pontban minden lehető érdekeket kímélni akaratörvényjavaslat. Az 1-ső pontban bele akarja vonni a felekezeteket az igy alakított megyébe ; továbbá az ügyet magát, meunyiben az ügygyei a tanitó foglalkozik; a 3-dik pontban azt mondja: a többieket a vármegyei bizottság választja saját kebeléből, és a 4-ik pontban ez áll : a mely megyében oly kir. -városok vannak, melyek 30,000 lakossal nem birnak, a 3-ik pontban meghatározott tagoknak egy részét ők fogják választani, azon arányban, melyben lakosságuk létszáma az ily vármegyék öszszes lakosságának létszámához van. Kimélés is van itt tehát a kir. városok irányában ; de különben ez intézkedés szükséges is volt azért, mert az a kérdés keletkezett köztünk, hogy miután az ily kir. városok megyei bizottság alá nem tartoznak, és tehát együtt sem tanácskozhatnak, mi módon történjék a választás ? ezért a megyével, mint alárendelt testület, nem csak nem köttetik öszsze, hanem abban az ideális tanszéki vármegyében, mint egyenjogú, kiegészítő rész képviseltetik lakosságának számaránya szerint, és épen ellenkezőleg mint a többi községek, melyek igy meg vannak különböztetve a királyi városoktól. Ha szabadelvű eszméről kellene szólni, szőlanunk kellene a többi községek sérelméről, mert ezek és nem a kir. városok tarthatnák magukat lealázva az által, hogy ők ezen ideális vármegyékben nem ug}^ mint azok, lakosságuk számához képest, fognak választani képviselőket. Ennélfogva mind azon eszméket, melyeket hallottam, alaptalanoknak nyilvánítom, alaptalanoknak nyilvánítom azért, mert a szabadelvüség és igazság fogalmaival ellenkeznek. Én ezen egész intézkedést a legkíméletesebbnek tartom különösen a k. városokranézve. Ezután azt hiszem, oly nehézséget kellene még megoldanunk, ha t. képviselőtársaim ez indítványt vagy módositványt tovább is pártolnák, oly nehézséget kellene megoldanunk, mely lehetetlen, melyet már a t. miniszter lír is emiitett: t. i., hogy két testüle rendeltetik, mely a nevelésre felügyeljen : az immediat községi testület és egy másik mely erre ügyel-