Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-320

370 CCCXX. OESZÁGOS i (November 21. 1868.) ház, nem fogok e kérdés iránt indítványt tenni: mert magara is azt tartom, hogy a tanítás eltévesztené ezélját, ha más nyelven történnék, mint a nép nyelvén. Hanem ugyan e en 88-dik szakaszra nézve bátor vagyok tegnapi észrevételeimet, a nemzeti történelem s földrajzra vonatkozólag, az 5. és 6-dik tantárgyról újból figyelmébe ajánlani. A második, és illetőleg harmadik nyelv iránt tett észrevételeimet nem fogom ismételni azon okból, mert itt a stilistika legalább olyan, hogy az egyenjogúságot nem sérti. {Nagy zaj.) A mi azonban a történelmet és földrajzot illeti, ezekre nézve ismételni vagyok bátor a tegnapi indítványomat, annál is inkább, mert kötelességem megragadni ez alkalmat annak helyreigazítására, mi itten egy részről nagyon tévesen felhozatott, mintha t. i. a haza többi nemzetiségeinek nem volna külön nemzeti történelműk. Ezt ne méltóztassanak valóságnak venni. Minden nemzetiségnek megvan a maga külön nemzeti történelme, mely egynéhánynál sokkal régibb, mint maga az ország történelme. Oly nemzeti történelme nem csak van a külön nemzetiségeknek, de elő is adatik saját nyilvános tanintézetekben; és én igen nagyon sajnálom, hogy e t. házban léteznek magokat nagy hazafiaknak tartó egyének, kik ezt nem tudják. A mi nemzeti gymnasiumainkban és némely képezdékben is már régibb idő óta eló'adatik a különleges nemzeti történelem; és épen azért, minthogy a jelen törvény intézkedéseinek hatása lehet a már fenálló felsőbb iskoláinkra és képezdei tanodákra, és minthogy ez. ha erre vonatkozó módositványom el nem fogadtatik, kizárhatná a fenálló intézetekből a nemzeti történelmet és földleírást, a mi egyátalában nem lenne megnyugtatásunkra és megelégedésünkre, az illető nemzedékeknek; annálfogva kérem önöket, uraim, fogadják el az inditványt, hogy a történelem és földleirás-tannál az átalános után a „nemzeti" jelszó is hozzá mondassák. [Maradjon !) Elnök: A 88-dik szakaszt elfogadja a t. ház? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg* történik.) A 88. szakaszt a központi bizottság véleménye szerint a t. ház elfogadta. Bujanovics Sándor jegyző olvassa a 89. szakaszt, mely ellenmondás nélkül elfogadtatik, Olvassa a 90 szakaszt.) Zichy Antal előadó: A központi bizottság csak egy betű megváltoztatását ajánlja, de a melynek értelme van, t. i. „a képezdék" helyett „e képezdék" tétessék. Elnök : Elfogadja a t. ház a központi bizottság e módosítását? (Elfogadjuk!) A 90. szakasz tehát e szerint fog kiigazittatni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 91. képviselőház helyeselte azt, hogy szavazatát igazolhassa. (Helyeslés, ellenmondás, zaj) Elnök : Következik a 86-ik szakasz. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 86-ik szakaszt.) Zichy Antal előadó: A központi bizottság részéről néhány javítás hozatik indítványba, u. i. a „gyinnasium" szó után „reál vagy polgári iskola négy első osztályában." Továbbá sajtóhiba van alább, u. is „a belépni kivánó növendék" helyett „növendék" teendő. Végre a bizonyítványnál ismét közbeszúrandó, hogy „bélyegmentes" Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Következik tehát a 87-dik szakasz. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a87dik szakaszt.) Elnök: Ha nincs ellenvetés, elfogadtatik. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 88dik szakaszt.) Zichy Antal előadó: Egyéb észrevétele nincs a bizottságnak, mint hogy a tantárgyak betűkkel jelöltessenek, a, b, c, stb. Babes Vincze: T. ház! Én ezen szakaszban két főhiányt látok. Egyik főhiány az, hogy a képezdékre nézve nincs meghatározva az előadási nyelv. (Valaki: Az átalános!) Lehet ugyan, hogy az előbbi határozatokból erre nézve is deducalják az előadási nyelvet, de épen azért, mielőtt indítványomat erre nézve megtenném, bátor vagyok egy kérdést, illetőleg egy interpellatiot intézni akár az igen t. oktatásügyi miniszter úrhoz, akár pedig a bizottság elnökéhez: vajon a 80-dik szakaszban, a mely azt rendeli, hogy nép-oktatási tanintézeteket felállítani lehet, melyek „a 23 — 78. szakaszig megszabott módon szervezendők, és a vármegyei iskolai tanács és tanfelügyelő hatóság alatt állanak", — vajon az idézett szakaszban elvileg elfogadott oktatási nyelv iránti intézkedést a képezdékre nézve is érvényesnek tartja-e vagy nem ? Kérdem ezt főleg azon okból, mert bár a népiskolákra nézve különösen megszabatott, hogy az előadási nyelv a nép nyelve, a felsőbb népiskolákra nézve még is külön szakaszban ismét határoztatott, hogy az előadási nyelv ugyanaz, mint az alsóbb nép-tanodáknál. A törvényjavaslat jelen részénél azonban, a hol a képezdékről van szó, a tanítási vagy előadási nyelvről egy szóval sem tétetik intézkedés : ennélfogva, mielőtt indítványomat erre nézve megtenném, bátorkodóin előbb emiitett kérdésemet ismételni. Zichy Antal előadó: Azt hiszem, t. ház, azon átalános elv, mely a törvényben kimondva van, hogy mindenki anyanyelvén nyerje az oktatást, a lehetőségig mindig életbe fog lépni, és erre is értendő. Babes VinCZe: Ezen felvilágosítás után, t.