Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-319
CCCXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 20 1888) 355 telt közoktatásügyi miniszter urat a Képnevelési törvényjavaslat első fejezetének első szakaszaira, hol a gyermekeik taníttatására való kötelezettség a szülőkre és gyámokra nézve is már kötelezőleg ki van mondva. Uraim, én a szülőkre és a gyámokra nézve természetszerűbb és főbb kötelességnek tartom, a gyermekeik iskoláztatásáról és neveléséről való gondoskodást, mintsem önmagát azon községeknek összegét, mely községekben bizonyára igen sokan kényszerítve lesznek az iskolák felállítására, olyak is, kiknek nincsenek gyermekeik, vagy kiknek gyermekei már kitanitvák. Ha tehát én azokra nézve, kiket a természet ösztöne kötelez gyermekeik neveltetésére, kényszerítve érzem magam, letenni a törvénybe a kötelező erőt, azért, mert mindenkinek a világon az értelem és a műveltség adja meg önbecset, és ha én óhajtom, hogy minél szorosabban köteleztessék a haza minden polgára gyermekei iskoláztatására : akkor következetlenséget, 'elvi következetlenséget látok (Nagy zaj, mozgás) a miniszter urnák indokolásában, és magában a törvényczikkben (Zaj) — méltóztassanak meghallgatni —• mely, midőn a szülőket és gyámokat büntetés alatt is kötelezi gyermekeik oktatására, akkor a községeket nem kötelezné egyúttal azon tanodáknak bizonyos idő alatti felállítására. Én ebben elvi következetlenséget látok, s mivel ezt látom, s mivel azt hiszem, hogy mint nekem, ugy mindenkinek e házban érdekében áll a népnevelés ügyét, ha kell, kötelezőleg is előmozdítani, óhajtottam volna, ha t. barátom szabatosabban már előre az évet is kijelöli módosításával. He ha ez nem történt, én a jobb helyett a kevésbbé jót is inkább elfogadom, mintsem rést hagyjak azon eshetőségre, hogy oly községekben sem állitassanak fel iskolák , melyek e részbeli kötelességöknek, bár azt az állam segélye nélkül is megtehetnék, megfelelni nem akarnak! Elismerem, hogy az államnak kötelessége azon községekben, hol ezek vagyonából nem lesz az eszközölhető, az iskolákról gondoskodni; és miként e részben elhiszem, hogy a t. közoktatási miniszter úr a jövő országgyűlés elébe törvényjavaslatot fog terjeszteni az esetben, ha ez előadná magát, vagy bármelyik közoktatási miniszter; nem látom át, hogy mért ne adná meg a ház már most előre az utasítást arra, amiről lehetetlen azt mondani, hogy nem inkább biztosit. Schvarcz Gyula t. képviselő társam példákra hivatkozott, hogy ott is meg volt a törvény, miszerint a községek tanodákat felállitani kötelesek, de mivel nem volt meg egyúttal az előrelátás, hogy mily időszak alatt kötelesek azon községek felállítani iskoláikat, évtizedeken át, gyakorlat és élet nélkül maradt a törvény. Én igen óhajtanám , hogy a népnevelésre mindenesetre jótékonyan ható törvény, ne csak papiron maradjon, de gyakorlatilag is létesíttessék, és azért csatlakozom a módositványhoz. Eötvös József b. közoktatási miniszter: Csak egy szóra kérem a t. ház figyelmét- (Halljuk!) Gyöngeségem, hogy nem szeretem, ha következetlenséggel vádolnak, és épen azért figyelmessé teszem igen t. képviselő urat, hogy föltenni azt, hogy egyes szülők nem fogják föl a nevelésnek szükségét, és föltenni azt, hogy Magyarország községei, az az: az azokban lakó polgárok többsége nem fogja fel a^ népnevelés szükségét: az igen nagy különbség. (Élénk helyeslés.) A mit felfogásom szerint a tapasztalás után az egyesekről nem csak feltenni lehet, de kell is, azt a községekről, az az, az egyes községekben lakó honfitársaink többségéről föltenni, az én felfogásom szerint nem szabad. (Elénk helyeslés.) Halász Boldizsár: Én azt hiszem, és nem csak én hiszem, de mindenkinek kötelessége hinni, hogy e törvény, a mint kihirdettetett, kötelező. De megnyugtat ezen törvényjavaslat utolsó szakasza is, melyben az áll, hogy ezen törvény végrehajtásával a közoktatási miniszter bizatik meg. Már, kérem, azt törvényben mondani ki előre, hogy fölteszszük, hogy lesznek községek, melyek, ha határidőt meg nem tudom miféle sanctiót nem szabunk, nem fognak iskolákat állítani: nem volna helyes.(flel'/eslés.) De megnyugtat engem különösen a 43-dik szakasz, melyben az áll, hogy ha valamelyik község kimutatja a miniszternek azt, hogy nincsen módjában állítani ily iskolát, természetes, hogy az állam lép közbe és segedelmet nyújt neki. Én tehát azt tartom, maradjon a törvényjavaslat ugy, a mint van. Ha azon eset adja magát elő, hogy a közoktatási miniszter nem lesz képes azt végrehajtani, majd jelenti magát akkor az országgyűlés előtt; (Helyeslés.) de saját néjmnket ne bélyegezzük meg előre is törvény által. (Elénk átalános helyeslés.) PulSZky FerenCZ : Hallgattam volna, t. ház, ha olyasmi nem említtetett volna fel, mit felelet nélkül hagyni nem lehet. Én nem vagyok képes, mint Madarász képviselő úr tévé, bizodalmatlanságot szavazni a magyar községeknek ; ezt semmikép nem tehetem, mert bízom a községek értelmiségében, s azt hiszem, ők igen jól ismerik azon jótéteményt, mi az iskola fölállításából reájok is hárul: (Tetszés.) Én bizom a magyar népben, hizom tökéletesen a községekben, és ugyanazért nem akarom, hogy a törvényhozás itt speciális rendelkezést tegyen arról, mely határidő alatt kell népiskolát fölállítani, vagy sanctiót határozzon, ha a község iskolát nem állit. Azon speciális sanctió, mely itt indítványba hozatott, az. hogy a községek politikai jogaiktól megfosztassanak. 45*