Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-319
CCCX1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 20. 1868.) 353 Elnök; Ki fog nyomatni 1 ), szétosztatni és tárgyalási nap ki tűzetni. A belügyminiszter úr kivan szólani. Wenckheim Béla b. belügyminiszter: T. ház! Méltóztattak velem parancsolni, hogy ő cs. kir. felségének, felséges asszonyunknak névnapi ünnepe alkalmával a t. háznak hódolatteljes szerencsekivánatait felséges asszonyunknak magas tudomására juttassam. Ezen^ megbízatásomban eljárva, felséges asszonyunk által a tegnapi napon a gödöllai várkastélyban fogadtatva, van szerencsém kijelenteni, miszerint felséges királynénk a képviselőháznak hódolatteljes szerencsekivánatait és tisztelete nyilvánítását szokott kegyességével legkedvesebben fogadni méltóztatott, (Atalános éljenzés) mely eljárásomról midőn számot adnék, alkalmat veszek magamnak egyszersmind a t. háznak ezen, reám nézve oly megtisztelő megbizását ezennel megköszönni. (Éljenzés.) Elnök; Örömmel fogadtatik. A központi bizottság részéről a kisajátítási törvényjavaslat tárgyában Halmosy Endre előadó ur jelentést fog tenni. Halmosy Endre előadó (olvassa a bizottsági jelentést.) Elnök: Ki fog nyomatni 2 ), szétosztatni és a t. ház által napi rendre kitüzetni. A személyes kereseti adó tárgyában készült törvényjavaslatot jegyző úr végleges megszavazás végett fel fogja olvasni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: A kik a felolvasott javaslatot a személyes kereseti adó tárgyában elfogadj'ák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A t. ház a személyes kereseti adóra vonatkozó törvényjavaslatot végleg 1 elfogadta. BujanOViCS Sándor jegyző (olvassa a borét húsfogyasztást adó tárgyában elfogadott törvényjavaslatot.) Elnök: A kik a bor- és husfogyasztási adóról szóló törvényjavaslatot véglegesen elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A t. ház végleg elfogadja a bor- és husfogyasztási adóra vonatkozó törvényjavaslatot. A felolvasott törvényjavaslatokat a mélt. főrendekhez Paiss Andor, jegyző fogja átvinni. Az V. osztály tagjait kérem, hogy a budapesti kisajátítás iránt készült törvényjavaslat tárgyalása végett méltóztassanak délután 5 órakor megjelenni. (g) Napirenden van a népoktatás tárgyában ké') Lásd az Irományok 374-dik számát. 2 ) Lásd az Irományok 375-dik számát. EÉPV. H NAPLÓ. 186 5 /g X. szült törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, és pedig a IV-dik fejezetfó'l kezdve. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa anépoktatásl törvényjavaslat IV-dik fejezetének czimét. 5 ) Zichy Antal előadó: A czimre nézve a központi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: A czim tehát marad a szerkezet szerint. BujanOViCS SándOr jegyző (olvassa a törvényjavaslat 16—22-dik szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatlak. Olvassa a 23-dikat.) Zichy Antal előadó: A központi bizottság csak ezt a szót: „oly helységekben" helyett: „oly községekben" szóval akarja felcserélni. (Helyeslés.') SchyarCZ Gyula: T. ház ! Részemről megvallom, mitsem tartok annyira veszélyesnek, mintha maga a szerkezet nyit réseket a törvény kijátszhatására. A XXIII. fejezet megszabja, hogy a községek kötelesek népiskolát felállítani; de nem szabja meg sem a határidőt, melynek lefolyása alatt kötelesek azt megtenni, sem nem gondoskodik rendszabályokról, melyek a netalán vonakodó községeket népiskolák állítására kényszeríthetnek. Attól tartok, hogy e törvényjava^at, ha törvénynyé válik, végrehajtatlan marad, vagy legalább nem lesz végre hajtva oly mértékben, mint óhajtanok. E megjegyzésemet tán csak azok fogják méltányolni, kik hazai közoktatási ügyünk politikai történetét közelebbről tanulmányozták, s kik szintén ismerik a külföldi közoktatásügy összehasonlító történetét. Fraucziaországban a restauratio idejében a közoktatás miniszterei szintén oly közoktatási törvény végrehajtásával voltak megbízva, melyek megszabták ugyan a köteles községi népiskola felállítását, de nem szabták meg sem a határidőt, sem a kényszer rendszabályokat. Nem én mondom ezt, hanem Cournot és Jules Simon: hogy ennek lehet köszönni, miszerint 10 évvel később 1830-ban több ezer franczia községben nem volt még népiskola fölállítva, daczára a régi törvénynek; mert a törvény nem szabta meg, menynyi idő alatt köteles a község népiskolát fölállítani, sem nem gondoskodott rendszabályról, hogy mi történik azon községgel, amely bizonyos idő alatt nem állit fel népiskolát. Egyébiránt nem akarom az időt vesztegetni. (Helyeslés!) Hazánkban a Systema scholarum elementarium megszabta, hogy a község köteles népiskolát állitani, de szintén nem szabta meg a határidőt s nem szabta meg a kényszerítő eszközöket s a rendszabályokat. Hogy mi történt, azt tudjuk. Több mint 5000 községben még mai napig sincs iskola. 1861-ben pedig, a midőn alkoímányossá*) Lásd az Irományok 359-dik számát. 45
