Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-318

CCCXVI1I. ORSZÁGOS ÜLÉS (November 19. 1868 ) 347 törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául | elfogadom. Eötvös József b. oktatási miniszter: Azon lelkes szavak után, a melyeket t. barátom Nyáry Pál e törvényjavaslat fontossága és sürgőssége ; iránt e házban előadott, el voltam határozva nem szólani a tárgyhoz semmit. Törvényhozásunk jelen stádiumában annyira takarékosoknak kell lennünk minden pillanattal, hogy oly tárgyról, melyet egy beszédben kimeríteni nem lehet, s mely a t. ház igen sok tagjának ugy is sokáig gondolkozása tárgyát képezte, hosszasan szólani teljesen feles­legei. Miután azonban Debreczen város igen t. képviselője kinyilatkoztatá, hogy az általam a nép­nevelés ügye iránt felállított elveket helyesli, egyébiránt a törvényjavaslatot most csak azért fogadja el, mert a törvényjavaslat, a mint az a bi­zottmány tárgyalásai által egyes pontjaiban meg­változtattatott, ezen elveknek megfelel; ezen elvek pedig, azon törvényjavaslat által, melyet én a t. ház asztalára letenni szerencsés voltam, lerontat­tak, a t. képviselőnek ezen állítását nem hagyha­tom szó nélkül. Nem fogok iránta hosszabb vitatkozásba bo­csátkozni. Felfogásom szerint a vitatkozás tárgyát nem többé a miniszter által előterjesztett törvény­javaslat, hanem csak a bizottmány által a ház elé terjesztett módositott törvényjavaslat képezi, (Elénk helyeslés) és igy a miniszteri törvénylavaslatnak tárgyalásába ereszkedni én magamat feljogosítva nem tartom. (ILl'.eslés.) Egyébiránt, ha bár a törvényjavaslat, mely általam a ház asztalára le­tétetett, s melyet a bizottmány módosított, sokat nyert is azon módosítások által, melyeket a bizott­mány abban tenni jónak látott, s melyeket én el­fogadtam, s ha bár a t. ház nem azért küldte ki a bizottmányt, hogy a törvényjavaslat ugy marad­jon, a mint volt, hanem kiküldte 'azért, mert ezen fontos tárgyban föl akarta használni mind azon eszközöket, melyek rendelkezésére állottak, hogy ezen fontos ügy lehetőleg legjobban és czélszerüb­ben intéztessék el, s ha bár örömmel ismerem el, hogy a bizottság mély szakismerete és buzgósága melyet e nagy tárgyra fordított, törvényjavaslato­mat tetemesen megjavította: de azt, hogy azon tör­vényjavaslat, melyet én terjesztettem a ház elé, az általam a népnevelés ügyében felállított elvek­kel ellentétben állt, semmi esetre sem ismerem el ; sőt ellenkezőleg, állítom, hogy törvényjavaslatom is, bár mik legyenek annak egyes hiányai, ezen elveknek ép ugy megfelel, mint az, mely a bizott­mány által most a ház elé terjesztetett. Ezen állitásom hosszas bebizonyítása helyett egyszerűen hivatkozom a t. házra, hivatkozom az | országra, mely előtt az általam szerkesztett s most I a bizottmány által módositva benyújtott tőrvény­javaslat fekszik, s mely, ha minden a törvényja­vaslatban tett módositásokat jóváhagyja, is, soha nem fogja elismerni azt, hogy az általam beter­jesztett törvényjavaslat az általam felállított elvek­kel valaha a legkisebb ellenkezésben állott volna. (Elénk helresl's.) Bobory Károly: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot teljes lelkemből elfogadom (Éljen­zés) és a bizottságnak, melytől ezen javaslat kike­rült, teljes elismerést szavazok. Én is szeretném a köznevelést és a köziskoláztatást minden felekeze­tességre való tekintet nélkül egyesítve látni, mint az a szabad amerikai államokban van ; de ezt körül­ményeink nem engedik; fájlalom én mindanyiszor, midó'n a különböző felekezetek növendékeit egy­mástól különválva látom az iskolába járni és már zsenge korukban egymástól elidegenittetni; sajnálom azokat elkülönítve látni, kiknek egyek­nek kellene lenni a hazaszeretetben, és egyeknek a polgári kötelességek teljesítésében; én, tisztelt képviselő ház, ugy vagyok meggyőződve, hogy az államnak joga neveltetni az embereket és a polgárokat, az egyháznak pedig joga és köteles­sége tanítani az ő növendékeit a vallási dolgok­ban. De méltánylom egyszersmind teljes mérték­ben az egyházfelekezetek, nevezetesen pedig a protestáns felekezetnek autonóm féltékenységét, méltánylom ezt mind addig, míg épen a legna­gyobb felekezet, mely számra nézve nagyobb mint az összes felekezetek a hazában együttvéve, a maga nevelési ügyeire nézve egészen az állam hatalmában és karjai között létezik, ha mig ezen legnagyobb vallásfelekezetnek nevelési ügyei az állam hatalom által monopolisáhatnak és capitali­sáltatnak, melynek káros voltát főkép az utolsó 18—19 évben annyiszor tapasztaltuk, és mely az alkotmányosság és a nemzetiség érdeke ellen van. A szőnyegen levő törvényjavaslat teljes méltányos­sággal a felekezetek autonómiája és vallási félté­kenysége iránt, de kikerülve a Scyllát és a Cha­rybdist, a czélra nézve oda vezeti a köznevelés ügyét, hogy abból a nemzetnek közértelmiségére és mind arra nézve, mi azzal összeköttetésben áll, legjobb eredmény várható. Erre nézve kívánok a kormánynak erőt ezen törvény életbeléptetésére, és kívánom, hogy a nemzet jobbjai ezen czélra egyesüljenek. (Helyeslés.) Elnök: Nem lévén senki felírva, és a szóno­kok közül senki a törvényjavaslat ellen nem szól­ván, talán nem csalódom, ha kimondom, hogy a t. képviselőház a nevelés ügyében beadott törvény­javaslatot átalánosságban egyhangúlag elfogadja. (Helyeslés) Következik a részletes tárgyalás. 44*

Next

/
Thumbnails
Contents