Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-317

338 CCCXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Norember 18. 1868.) tán nincs gyűlöletesebb, mint az aeeis adó; és ez gyűlöletes már annálfogva is, mert nem lehet tagadni, legalább egy nemzetgazdával sem találkoztam, ki azt pártolná, sem nemzetgazdasági műben még nem olvastam olyat, mi igazolta volna, hogy az aceis a bortei'melés érdekében óhajtandó, s mindenkinek el kell ismernie, hogy az aceis adó ezen ipar-ágat, a bortermelést, csökkenti és fájdalmasan sújtja. Gyűlöletes ezen accis — mint ezt a tisztelt pénzügyi miniszter ur oly helyesen kiemelte — a behajtási módozatnál fogva is; s épen azért, mert méltán gyűlöletes, hogy ha a tisztelt ház előnyösebbé s tűrhetőbbé teheti: ezt tenni feladata is, és pedig annál inkább, mert méltóztatnak emlékezni, hogy midőn az accis az osztrák korszak alatt behozatott, az első két évben maga az absolut hatalom által több kedvezményben részesittettek a termelők mint 5 százalékban, vagy két akó minimumban. Ugyanis, a minimum megállapittatott két, a maximum pedig 10 akóban. Tehát a maximum sokkal előnyösebb a központi bizottság ajánlata szerint, melyet a pénzügyi miniszter is elfogadott; de kérném, méltóztassanak a minimumot 5 akóban mindenkire megállapítani. S engedje meg a tisztelt ház, hogy e tekintetben módositványt adjak be, melynek felolvastatását s a tisztelt ház általi elfogadását kérem. Paiss Andor jegyző (olvassa Horváth Döme és Vadász Manó módositványát): „A 2. szakasz helyébe : „Szőlős gazdáknál az ötven akóig terjedő évi termésből átlagosan öt akó s az ötven akót haladó termésből tiz százalék nem esik fogyasztási adó alá. Ezen adómentes bormennyiség azonban tizenöt alsó-ausztriaiakónál több nem lehet; és ha el nem fogy az év leforgása alatt, a maradék a következő évre adómentes borkészlet gyanánt át nem vitethetik." Csiky Sándor : Magyarország jövedelmi forrásainak egyik főágát képezi a bortermelés. Az ezen bortermelésre vetett fogyasztási adó annyira zsibbasztja agazdászatot és ipart e téren, hogy valóban ennek fenállása mellett a bortermelésnek virágzóvá tétele és annak eszközlése, hogy a magyar bor elvégre kereskedelmi kiviteli czikké váljék, a lehetetlenséggel határos. Tisztelt ház! Ezen második pontból azt látjuk, hogy abban a bortermesztőknek és szőlős gazdáknak némi kedvezés nyújtatni czéloztatik az általok eddig viselt terhek tekintetében. Ez is jó, mert némileg enyhiti a rendkivüli nagy terhet. A mi tehát ezen teher enyhítésére szolgál, azon bizony csak kapni lehet és kell felfogásom és meggyőződésem szerint, minélfogva annak elfogadására szavazok. De egyszer smind azt óhajtom, tisztelt ház, hogy ha némi kedvezés nyujtatik ez által a termelőknek, legyen az való, és így azon tizenöt akó, mely e pontnál a íogyasztás alól felmentendőnek terveztetik, valóságosan legyen felmentés az adó alól és ne csak helyhez kötött megszorítás. Ha valamely határban termesztett bort ugyanazon határban fogyasztja el a termelő, azon esetben ezen kedvezményben részesülni fog; de ha a szomszéd határba vagy valamelyik mellékvárosba viszi, ott ujolag megvétetik raj'ta azon fogyasztási adó, melynek terhe alól ezen törvény által felmentetni czéloztatik a termelő. Ehhez képest bátor vagyok a t. házat felkérni: méltóztassék e pontban határozottan kimondani azt, hogy a fogyasztási adó alól felmentett bor

; ha a termelő igazolhatja azt, hogy az benfoglaltatik azon 15 akóban, mely a fogyasztási adó alól föl van mentve — bárhová vigye azt az országba — ha saját maga kivánj'a fogyasztani, mindig adómentes legyen, és ugy ne történjék, a mint például jelenleg áll itt Pesten, hogy ha egy szomszéd helységből vagy városból akarja valaki behozni a bort a maga szükségére, rajta attól, még pedig óriási mérvben, megvétetik a fogyasztási adó. És ennek még csak megszabott határa sincs, mert egyik héten vesznek egy akótól 1 frt. 89 kr.,a másik héten, ha ismét behozni akar, megint 1 frt. 96 krajezárt vesznek rajta ; elannyira, hogy a bornak ide Pestre behozatala és itteni elfogyasztása sok esetben a bornak értékét is meghaladja. Én tehát a tekintetben bátor vagyok módositványomat a t. ház elé terjeszteni; méltóztassanak azt felolvastatni és elfogadni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Csiky Sándor módositványát): „A bor és húsfogyasztás! adóról szóló törvényjavaslat 2-ik szakaszának 2-ik czimszava után „alá" tétessék : akár a termelési határterületén, akár az országban fekvő bármelyik város-, község-, akár kerületbenfogyaszsza azt el." Lónyai Menyhért pénzügyminiszter: A második szakaszra nézve két módositvány adatott be. Egyik Kecskemét város érdemes képviselője által, ki két akóról 5 akóra kívánja kiterjesztetni az engedélyt. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy részemről el nem fogadhatom; anynyival kevésbbé fogadhatom pedig el, mert ezen módosítás elfogadása folytán nevezetesen csökkenne az állam ezen jövedelme, és igy ha e tekintetben a módosítást elfogadni kívánná a ház, gondoskodni kellene arról, hogy minő intézkedés által födöztessék a hiány; ezt pedig másként alig lehetne pótolni, mint az egyenes adó aránylagos fölemelése által, a mi minden esetre az adózókra terhesebb volna. Csiky képviselő ur módosítását szintén el nem fogadhatom, a mennyiben elfogadása esetében a fogyasztási adónak rendszeres kezelése majdnem lehetetlenné válnék, minthogy a bornak más