Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-315
CCCXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 16. 1868.) 327 ezen átruházásnak mindenhol lehet helye. (Ellenmondás.) Bocsánatot kérek, én szigorúan akarok az ország pénzével gazdálkodni; de még sem lehet annyira megszorítani a miniszter kezét, hogy ugyanazon czimben felvett különböző rovatok között ne tudja a kiegyenlítést megtenni: mert akkor bizonj^os kiadásokat nem fog fedezhetni. így p. a sajtóbiróságoknál, meglehet, hogy valami meggazdálkodható, a közvádlóknál ellenben az utazási költség valamivel többre mehet, mint a mennyi eló're felvétetett, és ez esetben az egyiket a másikból pótolom; de az ugyanazon ezim alatt megállapított összegen tul semmi körülmények közt nem fogok kiterjeszkedni. Utóvégre is minden egyes tételt az utósó krajczárig kiszámítani nem a budget, hanem a számadás köréhez tartozik; azért a budgetnél e részben a miniszternek némi latitudet engedni okvetlenül szükséges, mert oly pontosan minden kiadást egy esztendővel előre nem lehet meghatározni. Simonyi Lajos b.: A t. ház e napokban azt határozta, hogy a kormánynak a virement joga átalánosságban meg nem adatik. Azon alkalommal kifejezte a t. ház azt is, hogy egyes tételeknél, egyes fejezeteknél fogja a budgetben meghatározni a kormány azon jogát, hog}^ átruházással élhet-e vagy nem ? Ha tehát itt átalánosságban kimondatnék, hogy az igazságügyminiszter budgetjében megadatik az átruházás joga, ez még a ház határozatával is ellenkeznék. Ugy ^udom, az igazságügyi miniszternek az 1-ső és 3-dik fejezetben meg van adva a virement, és így, ha még más fejezeteknél is óhajtaná a miniszter, azt ott kellene kitenni. Azt átalánosságban kimondani, hogy az átruházási jog megadatik, ellenkezik a napokban hozott határozattal. Ami a gazdálkodási szempontot illeti, ott, hol az átalános virement megadatik, rendesen bizonyos százalékot, 2-től 5-ig, leszoktak vonni: mert történnek halálozások, nem neveztetnek ki az illető hivatalnokok; szóval 2—5 százalék levonásának lehet helye, mint a mennyi meggazdálkodható; de én ezt czélszerü eljárásnak nem tartom, és ezen pausális levonásról említést tétetni nem óhajtok, hanem a ház e napokban hozott határozatához képest az egyes fejezeteknél mondjuk ki, hogy megadatik-e a virement, vagy nem ? {Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző : Pár nappal ezelőtt azon határozatot méltóztatott hozni a ház, hogy az átruházás csak is ott engedtetik meg, hol nyíltan megadatik a ház által ; annálfogva ezen költségvetés második fejezetében kimondotta a ház, miszerint az átruházást az első fejezetben, a központi igazgatásnál az egyes rovatok közt megadja, továbbá a harmadik fejezetben, a telekkönyvezésiéi, az egyes czimekre nézve szintén megadja. Azonban ha méltóztatnak elfogadni az igazságügyi miniszter lír óhajtásához képest azt, hogy ezen költségvetés egyes czimein belül az átruházás megengedtessék, akkor kérem azt határozatilag kimondani, mert a jegyzőkönyvbe csak is ugy lehet bevenni a pénzügyi bizottság jelentésének ezen tételét. Várady Gábor: Én nem szólaltam fel az átruházás jogának megadása ellen, midőn az bizonyos korlátok között az első fejezetben javaslatba hozatott. Nem szólaltam fel a harmadik fejezetnél sem, midőn az helyes és kellő indokolás mellett javaslatba hozatott; és ha ezen átruházási jog kellően indokolva hozatik vala javaslatba a többi fejezetnél, az ellen sem szólaltam volna fel. Most azonban ezen a dolgon, ugy a mint t. igazságügyminiszter lír kívánja, már segíteni sem lehet: mert e kifejezést: „az átruházás csak az egyes czimek rovatai közt engedhető meg" a jelen helyzetben elfogadni lebetlen, miután az első fejezetben világosan ezen kifejezés használtatik : „az átruházást csak az 5-, 6-, 7- és 8-dik rovatok közt véli megengedhetőnek a pénzügyi bizottság": tehát ugyanazon fejezetben is csak néhány rovat közt engedtetett meg a pénzügyi bizottság javaslata nyomán az átruházás; holott ha most ezen kifejezés fogadtatnék el, akkor minden czim minden rovata közt minden kivétel nélkül megengedtetnék az átruházás. A t. miniszter úr ezen kívánsága ellenkeznék a háznak alig pár órával ezelőtt hozott határozatával. {Felkiáltások: Szavazzunk! Szavazzunk! Halljuk a kérdést!) Elnök: A kérdés ez: az átruházást elfogadja-e a t, ház ugy, mint azt a pénzügyi bizottságjavaslatba hozza ? A kik elfogadják, méltóztassanak felkelni. {Megtörténik.) Az átruházást az egyes czimek rovatai közt nem fogadja el a t. ház. Horvát Boldizsár igazságügyéi 1 : Nem tudom, ez a kérdés hogyan van eldöntve ? menynyiben fognak az átruházási joggal a t. képviselő urak engem felruházni ? Hogy az egyik czimbó'I nem mehetünk át a másikra, azt természetesnek találom ; hanem hogy ugyanazon czimek különböző rovatai közt ne legyen megengedve az átruházási jog,az lehetetlenné fogja tenni az administratiót. Tessék felvenni a fegyintézeteket. Nem számíthatom ki előre, hány fegyencz fog az egyik vagy másik fegyintézetbe átszállittatni : mert ha a váczi fegyintézetben a fegyenczek száma megszaporodik, átteszem Illavára; de ezt nem leszek képes megtenni, ha nem adják meg az átruházási jogot. Ghyczy Kálmán: T. ház ! A szavazás már megtörtént; azért, azt hiszem, többé kérdés nem lehet, hogy a mit a t. ház kihagyatni rendelt a határozatból, az abba ismét visszavétessék. En részemről annak folytán, hogy az igazságügymi-
