Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-315

324 CCCXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Norember 16. 1868.) nem ajándék, hanem mindez a közös adóból megy, csakhogy nálunk a domestica nincs elválasztva. Kolozsvárnak nincs kótszerannyi népessége, mint Maros-Vásárhelynek s kap 15,000 ftot, mig Maros-Vásárhely csak 6000 frtot; én tehát nem tudom, mily alapon határozták meg ezen összegeket. (Zaj.) Méltóztassanak nem lekiabálni az embert, hanem okot adni rá. Továbbá bátor vagyok Szamos-Újvárt s Erzsébetvárost is felhozni. Hogy ezek kir. városok, tudom ; de pl. Gyula-Fehérvár bizonyosan nem nagyobb város, mint Szamos-Ujvár, shogy GyulaFehérvár kap 6000-et, a mely kisebb SzamosÚjvárnál, és hogy ez kap 2000-et, ezt teljességgel nem értem. Itt, nem hiszem, hogy az arány meg volna tartva. Arra kérem tehát a t. házat, hogy MarosVásárhely részére, mely csakugyan város, habár székely földön van is,méltóztassanak 8000-et megadni , valamint Szamos-Ujvár és Erzsébetváros részére, melvek kir. városok, ne méltóztassanak e tekintetben gazdálkodni, hanem az ezekre kért összeget megszavazni. (Marad!) Arad csak akkora.mint Kolozsvár.s kap 2 7.000 forintot, s Kolozsvár kap csak 15,000 et. Méltóztassanak a motívumokat felhozni. Én tudom, hogy a t. háznak unalmas dolog volna „Rechnung^-okat csinálni; tudom, hogy a mi itt be van adva, az marad, s unalmas mindenkinek számadást készíteni; de hogy ez nem igazságos eljárás, azt méltóztassanak megengedni! (Zaj.) Papp Zsigmond: T. ház! Egy kis felvilágosítássá] tartozom a t. háznak s az előttem, szólott képviselő urnák, ki azon kérdést állítja fel, hogy miért kell adni 15,000 forintot Kolozsvárnak,s Maros-Vásárhelynek csak 6000-et V Azt mondja a tiszt, képviselő ur, hogy ez is főváros a székely földön; igen, de én meg azt mondom, hogy Kolozsvár is főváros, habár nem is a székely földön. Ha egyébként figyelmére méltatta volna a statistikai kimutatásokat, ezt nem hozta volna föl. Ugyanis Kolozsvár népessége 17,496, mig Maros-Vásárhelyé csak 9,263. Ebből tehát igen természetesen következik, hogy többet kell adni azon városnak, a melynek több az agendája és kötelessége, hol nagyobb a lélekszám. Ha pedig arról van a szó, hogy elvileg meg kell-e tartani a kir. városok részére a subventiót, vagy nem: kimondom tisztán véleményemet, hogy én a kir. városoknak subventiót nem adnék: mert midőn kir. várossá alakultak, ki kellett mutatniok, hogy fen tudják magokat tartani; s ha nem tudják magokat fentartani, el kell venni tőlök azon privilégiumot, mely ugy sem egyez meg a kor szellemével. (Helyeslés.) Jelenleg a kir. városok részére a 69,000 frtot magadom. de elvileg a subventiót el nem fogadom. (Maradjon!) CsiJty István: Igen bajos azon nagy nyomatékú érv ellenében •" „maradjon" elegendő érveket felhozom arra, hogy a t. képviselőházat más véleményre bírjam. Azok után, miket Maros-Vásárhely s Szamos-Ujvár érdemes képviselői mondottak, nekem igen kevés mondani valóm van; de ha valaki ezen osztályozást kezébe veszi, s látja, hogy Szamos-Ujvár s Erzsébetváros örmény városok, s Szászrégen szász város csak 2,000 frtban részesittetnek, mig a magyar és székely városoknál sokkal alsóbbrendű városok több segélyben részesittetnek: lehetetlen, hogy azok után azon gyanúra ne jöjjön valaki, hogy itt is nemzetiségi tekintetek forogtak fen. En teljességei nem helyeslem azon nézetet, nem is hiszem, hogy e költségvetés megállapításánál oly tekintetekből indultak volna ki; hanem a látszat csakugyan az. Egyébiránt midőn GyulaFehérvárnak, mely Szamos-Ujvár és Erzsébetvároshoz hasonló, 6,000 forintot adnak, ezen két városnak pedig csak 2 000 frtot, az valósággal sem e városok állapotával, seni az egyenjogúsággal meg nem fér. Nekem nézetem az. hogy az igazságügyi minisztériumnak, vagy annak, ki ezen osztályozást készítette, valamely bizonyos alapot kellett volna felvenni; alap pedig lett volna egyfelől az összes törvénykezési költségek mennyisége, másfelől az adó mennyisége. Azon meggyőződésben vagyok, hogy miután az idő igen rövid, nem lehet már most végére járni annak, hogy az egyes erdélyi városoknak mennyi a törvénykezési költség ok. Minthogy azon elv van elfogadva a magyarországi városokra nézve, hogy a tettleges törvénykezési költségekhez képest javadalmaztaüsanak : azt hiszem, hogy jövőre az erdélyi városokra nézve is ezen elv lesz irányadó. Miután azonban az idő I rövidsége miatt azt jelenleg alkalmazni nem lehet, nézetem az. hogy e tekintetben a másik kulcs alkalmazható, tudnillik az adómennyiség, és igy az adómennyiséghez képest legyen felosztva ezen 69,000 frt. Egyébiránt azon nézetben vagyok, hogy a 69,500 frt által azon elvnek, hogy a városok tettleges törvénykezési költségei fedeztessenek, nincs elég téve, hogy ezen összeg nem elég az erdélyi városok e részbeli szükségleteinek fedezésére. Én részemről azon nézetben vagyok, hogy miután a belügyminisztériumi költségvetésben a magyarországi királyi városokra nézve tetemes összeg vétetett fel; miután Deák Ferencz indítványa következtében azon városok is, melyek nem királyiak, de törvényszéket tartanak, tetemes öszszeggel fognak segittetni; tekintve azt, hogy az erdélyi városok 1866és 1867-ben segélyezést nem kaptak, mig a magyarországi királyi városok I 1866. és 1867-ben 1.000,000 forint segélyben ré-