Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-285

22 ÜCLXXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 21. 1868.) selői, hogy rendes, normális állapotban — pedig most állapotunk kétségkivül normális, mert hisz az alkotmány helyreállítása kihirdettetett a nem­zet kívánsága szerint, ő felségének kormánya, a mi saját nemzeti minisztériumunk itt ül körünkben : állásunk tehát rendes — merem kérdeni, fel va­gyunk-e hatalmazva arra, hogy rendes időben rendkívüli eszközökkel határozzunk a nemzet sor­sáról? {Ellenmondás a középen. Dehogy rendkívüli!) Hallottam említeni, hogy előkészületek tétet­tek. Megvallom , hogy meglehet; e tekintetben nincs tudomásom ; de a mit én előkészületnek tar­tanék e tárgyban, azaz , hogy rendesen szerez­tettek volna meg a megkívántató statistikai adatok, hogy megtudtuk volna, mennyire terjed ezen meg­váltandó szőlőknek kiterjedése hold számra, hogy szintén elénk állíttatott volna az eddigi dézsma­birtokosoknak száma, és a dézsmának értéke, va­lamint végre, hogy előleg kiszámittatoít volna némileg azon összeg is, melyetanemzet ezen meg­váltás eszközlése végett az amúgy is felhalmozó­dott terhekhez csatolni szándékozik: megtörténtek-e ezen előkészületek? nem tudom ; de ha nem tör­téntek meg, ugy valóban teljesen hasonlít ezen eljárás az 1848—49-dikihez a nélkül, hogy azon indító okok léteznének, melyek akkor az ország­gyűlést hasonló eljárásra kényszeritették. Hallottam említtetni azt is, hogy a bordézs­mára vonatkozó törvénycikket az úrbéri viszonyok megszüntetését tárgyaló törvényjavaslattól külön kell szakítani azért is, mert a szüret közeledik vagy be is állt. Mint már előbb mondottam, óhajtottam volna bővebben megmagyaráztatni, mit jelent ez? Tán azt értjük alatta: félünk, hogy a dézsmát meg­tagadják, és e szerint rést nyitunk arra, hogy mi­dőn a népnek bármely része törvényes kötelessé­gének megtagadására nyilatkozik, mi azt abban bátorítsuk ? En azt hiszem, t. ház, addig, mig az uj törvény kihirdetve nincs, ezen dézsma megadá­sa szintoly törvényes kötelessége a szőlőmivelő­nek, mint a minő kötelessége a házbérlőnek meg­fizetni a bért a ház tulajdonosának. Meglehet, ez igen népszerűtlen eszme, s én megvallom, fájda­lommal tekintek e perczben saját állásomra, hogy első csekély felszólalásomat kénytelen voltam népszerűtlen irányban tenni. De fogalmam szerint az igazi liberalismus abban áll, hogy egyátalá­ban semmi osztályt se engedjünk elnyomatni. (Helyeslés.) Már most kérdem, meggondoltuk-e mi azt. hogy hány család közé hoznánk pénzügyi zavart ezen hirtelen elénk állított törvényjavaslat által, midőn a jelen szüretből járulandó dézsmából ki akarjuk szorítani ? Hiszen ,'nekik törvényszerű jo­guk, törvényes szabadságuk volt intézkedni azon alapon a jelen és következő évre, a mely alapon számíthattak volna a jelen évből beveendő déas­mára. Én azt hiszem, nem lett volna sem az ország nyugalmára , sem az illető dé^smafizetőkre áta­lában véve káros, ha ezen tárgy nyugalommal tárgyaltatott volna, nem pedig sietséggel, és meg lehetnénk győződve, hogy azért is szükséges vol­na ezen tárgyat összekapcsolni a hátramaradt úrbéri viszonyok többi részével, mint azt igen érdemes barátom Komárom városa képviselője tlőhozta, mert e kérdések ily tárgyalása az or­szágban mindig nyugtalanságot, aggodalmakat szül, s inkább megfelel egy alkotmányos, józan, mindent meggondoló tőrvényhozásnak, egyszerre intézni el mindezen kérdéseket, mintsem dara­bonkint hozni elő és mindannyiszor felizgatni az ország kedélyét. Az én véh menyem az — mert áía^ában nem akarok gátoí vetni anuak, a mi előterjesztetett —­hogy ezen tárgy bocsáttassák az osztályokhoz, (Jobbról; Hiszen mindenki azt akarja!) az osztá­lyoktól visszakerülve pedig itt a házban érdem­leg tárgy&V&psék. (Természetes, hogy ugy kell lenni!) Tisza Kálmán: Ugy gondolom, arról van szó, tárgyaljuk-e most vagy ne? (Jobbról: Ma nem leltet tárgyalni, előbb az osztályokhoz kell menni!) Ha méltóztatnak elrendelni a kinyomatást és az osztályokhoz utasítani, a mint indítványozva volt, akkor nincs szavam. (Hiszen azt akarjuk!) Deák Ferencz: Én is csak azt akartam mondani, a mit Tisza Kálmán képviselő úr mon­dott: hogy t. i. mind azok, mik itt előadattak, a törvényjavaslat érdemleges tárgyalására vonat­koznak ; mielőt*-. pedig a törvényjavaslatot ismer­jük és tárgyaljuk , mind azokra még észrevételt sem lehet temr, a mik bt előadattak, miután csak akkor látjuk, hogy mikép intézkedik a törvény a megszüntetésről, és akkor lehet érdemleg az áta­línoB tárgyalásnál vitatkozni arról, hogy már az idénre vagy a jövőre szüntessék-e meg? Mjst a ház nem határozhat egyebet, miután helyeselte, hogy a minisztérium ily törvényjavaslat előter­jesztésére felszólitfassék, mint ezen törvényjavas­latot az osztályokhoz utasítani, és azok vélemé­nyének beadása után azt a házban tárgyalni. (Helyeslés.) Halász Boldizsár: Én voltam bátor figyel­meztetni a házat arra, hogy szükségét látom an­nak, hogy miután a szüret már foly, mondja ki a ház rögtön, minél előbb, elvben a dézsma eltöröl­tetését. (Zaj. Holnap ! Szerdán !) Kérem, én a ho'na-­pi napot indítványoztam, és csak annyit óhajta­nék, hogy miután az indítvány megtétetett, hogy a szőlődézsma már 1868-ra eltöröltessék, mond­juk ki mindenek előtt az elvtt, (Nagy zaj) azután mehet az osztályokhoz, és az elv kimondása után

Next

/
Thumbnails
Contents