Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-311

28G CCCXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Novembei 12. 1868.) Kemény Gábor b., előadó (olvassa a bizott­sági véleményt '). Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Mihályi Péter jegyző (olvassa a 14. és 15-ik pontot, mely szó nélkül elfogadtatik. Olvassa a 16-ik pontot.) Kemény Gábor b. előadó (olvassa a bizott­ságijelentést 2 ). Elnök : Elfogadja a tiszt, ház? (Elfogadjiűt!) Mihályi Péter jegyző (olvassa a 17-ik pontot.) Kemény Gábor b. előadó (olvassa a vé­leményt s ). Puskaritt JállOS: T. ház! Bátor vagyok in­dítványozni, hogy e pontból kimaradjon a bizott­ság által feltett azon kikötés, hogy aa állam által fizetett tanárokat a kormány nevezze ki. Azért in­dítványozom ezt, mert a brassói gör. keleti gym­nasium tisztán felekezeti és magán-iskola, melyet az egyházközség maga tart fen. Kimaradását in­dítványozón másodszor azért, mert mikor ö felsége a gör. keleti brassói gymnasiumnak ezen segélyt adományozta, akkor ezen feltétel nem volt legfel­sőbb akarata. (•Zaj.) Kérem, ő felsége legfelső ha­tározatában nincs erről semmi intézkedés. Indítvá­nyozom továbbá azért, mert a kormány sem vette eddig igénybe ezen kikötést vagy jogot, hogy t. i. maga nevezze ki a tanárokat, csak a bizottság tette belé. Továbbá azért indítványozom, mert akkor nem volna segélyezés, hanem ára annak, hogy az egyházközség ezen jogát adja fel. To­vábbá , uraim, azt gondolom, hogy ezen feltétel mel­lett a község a segélyezést nem is fogja elfogadni. (Felkiáliásí k: Nagyon helyes lesz, ha nem fogadja el!) T. ház ! Az állam ad más iskoláknak is efféle segélye­zéseket, és pedig itt az 5-ik pontban az újvidéki gym­nasiumnak a nélkül, hogy ott afféle kikötéseket tenne. Kérem a t. házat, miután a gör. kel. romá­noknak csupán csak ez egyetlen egy, brassói gymnasiumjok van, adja meg a segélyezést, de hagyja meg jogát is, és hagyja ki azon kikötést, hogy az állam által fizetett tanárokat a kormány nevezze ki. Tinku Ábrahám: Ha a t. háznak nincs valami utógondolatja, (Ohó!) akkor, azt gondolom, minden feltétel nélkül megadhatja ezen segélye­zést a brassói gymnasiumnak. Mert vegyük péld. a praxist: hogy fogja az állam ezen jogot gyako­rolni ? A brassói gymnasiumban meg vannak vá­lasztva a tanárok, ezen javaslat pedig csak az 1 ) Lásd az Irományok 347. ez. alatt a III. rász 6. pontját. a ) Lásd az Irományok 347. száma alatt a III. rész 7. pontját. 3 ) Lásd az Irományok 34 7. száma alatt a III. rész 8. pontját. 1869-ik évre szól. Ha most az állam 1. január után néhány tanárt nevezne ki a brassói gymna­siumba, mit fognának csinálni azon tanárok, kik már ott működnek? De azonkívül is, tisztelt ház! ezen gymnasium akárhogy fentartotta magát, eddigelé is az állam segélyezésével, s az absolu­tismus sem tett oly nehéz conditiókat, melyek a gymnasium autonómiáját veszélyeztetnék. Én te­hát pártolom Puskariu ur indítványát, és kérem a tisztelt házat, hogy a szóban levő kikötés, mely másutt sem fordul elő, hagyassák ki­Borlea Zsigmond : Tiszt, ház ! Szerintem a constitutionalismussal és a szabadság szellemével egyátalában össze nem egyeztethető, hogy azon hitfelekezetek és nemzetiségek, melyek az absolu­tistikus kormány alatt is jogokat gyakoroltak, ezen jogaikban a constitutionalis kormány által csonkittassanak és igy károsittassanak. Mert, en­gedelmet kérek, a brassói gör. keleti gymnasium ezen jótéteményt az absolutismus korszakában is élvezte; akkor is 4,000 forintnyi segélyt kapott, a nélkül hogy ezen terhes conditió kiköttetett volna. Szerintem igazságtalan és inconstitutionalis dolog, hogy most, midőn e hazában annyira hangoz­tatik a szabadság, valamely jog annyira korlátoz­tassék, mint az az absolut kormány alatt sem tör­tént. Én legalább részemrőFezt nem találom he­lyesnek és igazságosnak, és azért Puskariu indít­ványát pártolom. Berzenczey László: Az igazságról levén szó, igaz, hogy én is furcsának találom, hogy míg a közoktatási minisztériumban már annyi tanácsos van, Erdélyország részéről ide egyetlen egy kath. sem neveztetett ki ; de az oláhok részéről mégis ott vau egy, és ez épen igen tisztelt Puskariu kép­viselőtársunk, ki ámbár maga is az igen t. köz­oktatásügyi minisztérium által neveztetett ki, még­is tiltakozik az ellen, hogy az állam tanárt nevez­zen ki Brassóba; magát az állam által tanácsossá kineveztette, azt azonban már nem helyesli, hogy az állam tanárt is nevezzen ki. Utógondolatokról is hallottam valamit fel­említeni. Ez gyanúsítás. Hogy azonban önöknek itt utógondolatjok van: mind hátra néznek Oláh­országra s szeretnének az állam által nevez­tetni tanárokat s tán erdélyi hivatalnokokat : ezen utógondolatot az egész világ ismeri. Az is mondatott, hogy a donatióban ő felsége, mikor azt adományozta, ily feltételt ki nem kötött. Nem tudom, minő donatióról van szó; de azt gon­dolom, hogy nem donatió, hanem dotatió, azaz épen oly kormánysegély volt, mint midőn ma ezen nem­zeti gyűlés azt a budgetbe felveszi és megadja. Véleményem szerint, ha csakugyan oly inté­zetről volna itt a szó, minők az erdélyi protestánsok iskolái, melyek bár szegények, azt saját vagyo-

Next

/
Thumbnails
Contents