Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-285

20 CCLXXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 21. 1868.) tem itt az, hogy a minisztérium tartozik a lefolyt 1867-dik évről a számadásokat előterjeszteni, és elvárjuk a minisztériumtól azt, hogy az 1868-diki évnek első feléről legalább kimutatást, adjon elő még ez országgyűlés folyama alatt. En nem bá­nom tehát, ha bele megy. Elnök: Ha elfogadja a t. ház, bele fog té­tetni. (Elfogadjuk!) Ennélfogva a t. ház Heík Ferencz képviselő indítványát mind átalánosság­ban, mind részleteiben elfogadta: az tehát ki fog adatni a minisztériumnak hozzá való alkalmazko­dás végett. Lónyay Menyhért pénzügyér: Tisztelt ház! Miután a végzés kimondatott, e végzésnek meg kívánván felelni, van szerencsém benyújtani a tisztelt háznak a törvényjavaslatot az 1868-diki államköltségvetésről. Ezen törvényjavaslatot átte­kintvén, méltóztatnak meggyőződni, hogy az alak­jára nézve is teljesen megfelel az alkotmányos ki­vánalmaknak. A mi a számokat illeti, azon meg­jegyzésem van, hogy a most hozott határozatnak megfelelőleg, a második szakasz első tételét kivé­ve, a többiben mindenütt a pénzügyi bizottság ál­tal javaslatba hozott számok foglaltatnak a tör­vényjavaslatban. Egyébiránt van még ezen kívül szerencsém benyújtani egy összehasonlítást aa 1868-diki államköltségvetés és a pénzügyi bizott­ság jelentése között. Hogy t. i. a tárgyalások meg­konnyiítessenek, összeállittattam egy összehason­lítást minden egyes fő tételre nézve a minisztérium által előterjesztett javaslat szerint, ugy azon mó­dosítások szerint, melyeket a pénzügyi bizottság javaslatba hozott; végre egy harmadik rovatban benne foglaltatik, melyik tételt kívánta a bizott­ság fölebb emelni, és melyiket leebb szállítani, a miből kitűnik, hogy minő különbség van a minisz­teri előterjesztés és a pénzügyi bizottság javaslata közt. Ezen két előterjesztést bátor vagyok azon kéréssel benyújtani, hogy azok kinyomatását, ki­osztását és az osztályokban való tárgyalását el­rendelni méltóztassanak. Elnök: Ha a tisztelt ház ugy kívánja, a tör­vényjavaslat felolvasottnak tekintetik, s ki fog nyomatni '). Gorove István közgazdasági miniszter: A minisztériumnak van szerencséje a szőlők meg­váltásáról szóló törvényjavaslatot tái-gyalás végett a t. ház asztalára ezennel letenni. Ghyczy Kálmán: Felolvastatik a törvény­javaslat előbb ? (Maradjon !) Elnök: A t. ház felolvasottnak tekinti. Szin­tén ki fog nyomatni'-). Ghyczy Kálmán: T. ház ! Egyátalábannem ',) Lásd az Irományok 316-ik számát. s ) L4sd as Irományok 3 17 • dik számát. szándékozom az előterjesztett törvényjavaslatnak' tárgyalás alá vételét gátolni vagy akadályozni. Ez a törvényjavaslat, ha néhány hónappal ezelőtt, akkor, midőn a háznak ezen oldaláról más tárgyak­kal kapcsolatban sürgettetett, terjesztetett volna elő, egész részletességgel, kimeritőleg s bizonyosan minden félnek megnyugtatásával tárgyaltathatott volna; most ez időszakban oly későn történt a tör­vényjavaslat beterjesztése, miszerint, ismétlem, azt előleg nem tárgyalni nem lehet, s még talán az eló'lege8 tárgyalás mellett sem lesznek mind azon nehézségek teljesen elháríthatok, melyek e tör­vényjavaslatnak később történt beterjesztéséből származnak. De nem erről szándékozom nyilatkozni; ész­revételem más tárgyra vonatkozik. A szőlők után járó adózások csak egy ágát képezik az urbérrel rokontermészetű viszonyoknak; ezen kivül vannak más nagyfontosságú has- nnemü viszonyok is, pél­dául az irtványoknak kérdése, az úgynevezett curialis zsellérek, telepitvényesekjövendőbeli álla­pota, a királyi kisebb haszonvételek ügye. Mind­ezen tárgyak elintézését az országban sok ezerén óhajtva várják. Ezen tárgyaknak elintézése a jog és méltányosság alapján szintén 0I3' fontos és sür­gős, mint az, a mely azon törvényjavaslatban fog­laltatik, melyet a t. miniszter úr most terjesztett elő- Azon körülmény, hogy most szüret van, leg­felebb csak azt indokolhatja, hogy ezen törvény­javaslat más hasonnemü tárgyak felett előleg tár­gy aítassék; de azt nem indokolja , hogy a többi hasonnemü táiyyak tárgyalása elmaradjon jövő bizonytalan időre. Többször szorgalmaztatott már az, hogy az urbériséggel rokon, birtokviszonyok iránt törvény­javaslatot terjeszszen a minisztérium a ház elé: a minisztérium részéről ez mindig megígértetett, s ugy a felszólítás, mint a minisztérium ajánlata közhelyesléssel fogadtatott; sőt ámult alkalommal a t. eultusmíniszter úr ki is jelentette, hogy ezen törvényjavaslat már készen is van. s bármikor elő­terjesztheti. Én tehát kötelességemnek tartom, tisz­telettel felszólítani a minisztériumot, hogy az urbé­riséggel rokontermészetű , mindennemű birtokvi­szonyoknak, az úgynevezett hűbéri maradványok­nak jog és méltányosság alapján leendő elintézé­séről törvényjavaslatot mielőbb előterjeszteni mél­tóztassék, hogy ezen tárgyak még ezen országgyű­lés alatt megoldást nyerjenek. {Helyeslés.) Deák Ferencz: T. ház! A szőlőbeli adózá­sok megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgya­lása rögtön szükséges: mert nem mindegy, ha azt a napokban végezzük be, vagy októberben; a többi, urbérrel hasonló természetű adózások megszünte­tésére nézve pedig nem nagy különbséget tesz, ha most veszszük-e elő vagy októberben.

Next

/
Thumbnails
Contents