Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-310
272 CC CX. ORSZÁGOS ÜLÉS és már a delegatióban részt is vehetnek. Most alig lesz más teendő, minthogy határozatban is kimondassák, hogy a minisztérium most már az egyezményt sanctio alá terjeszsze fel ő felségéhez. Elnök: Ez ellen nem levén semmi észrevétel .. . Ivánka Imre: T. ház! Épen azt vitatom, mit t. barátom Tisza Kálmán mondott: elébb nem ért rá az ember átolvasni; s azért én, megvallom, hogy csak tapogatózom e kérdésben. Itten az van, hogy mind a magyar, mind a horvát országgyűlés küldöttséget válaszszon. E tárgyban tehát a küldöttséget nem akkor kell választani, mikor a horvátok már itt vannak, hanem a magyar országgyűlésnek kell a küldöttséget választani. BÓniS Sámuel : Nekem az az észrevételem, hogy a küldöttség választásának akkor lesz helye, ha ezt a kir. leiratot Horvátország is elfogadja. Deák Ferencz : A mint az egyezmény szentesítve, törvény mellett, a ház eié terjesztetik, a mi előbb ugy sem történhetik, csak ha a horvátok is elfogadják : akkor megválasztjuk a küldöttséget. VukoviCS Sebő: Én azt gondolom, ezen javaslat, mely a kir. leiratban foglaltatik, mely szerint ezen kérdés a három rész által kiküldendó' választmány által volna elintézendő . azaz általa oly javaslat terjesztendő a törvényhozás elé, melynek nyomán a kérdés végkép eldönthető lenne, valósággal azon jó hiszemmel történt, hogy ennek sikere is lesz. En tehát ennél fogva nem csak azt tartom lényegesnek, a mit előttem szóló barátom Ivánka már megemlitett, hogy ezen leirat közöltetvén a horvát tartomány-gyűléssel is, annak nyomán azután mind a két részről küldessék ki a választmány — vagy bizottság, mint most nevezik — hanem azt is tartom, és pedig főleg lényeges kérdésnek, hogy mondjuk ki, mikorra tartozik ezen hármas választmány beadni a maga jelentését. Vajon ugy van-e értve ez, hogy még ezen országgyűlésen döntessék el ezen kérdés ? vagy hogy az ügy elhalasztassék ad graecas calendas? A mint ez ügy lépésről lépésre tárgyaltatott a jelen országgyűlésen, mindinkább magára vette azon jelleget, hogy kimondva volt néhány szép szavakban törvényes jogainkhoz való ragaszkodásunk, mégis a tárgyat mindig elhalasztottuk időről időre. Én tehát szükségesnek tartanám, hogy mondassák ki, hogy ezen választmány ne csak kiküldessék a jelen országgyűlésből, hanem a jelen országgyűlésnek tegye is meg a maga jelentését. Nyáry Pál: Én is azok közt vagyok, kik csak most kapták kezökbe ezen iratot, ennélfogva csak most olvashatták meg. De a mennyire futólag elolvashattam, azt látom, hogy két különböző (November 11. 1868.) dolgot foglal magában. Az első mindenesetre az, hogy mi«l a magyar, mind a horvát országgyűlés egyezzék bele abba, hogy ezen két tárgy, t. i. foganatosítása a közbejött egyezménynek és a fiumei kérdésnek, különittessék el. Én ennélfogva azt tartom, tévedésben vannak azok, kik azt hiszik, hogy nekünk magunk részéről, ha azt, a mire felhivatunk ezen iratban, elfogadjuk, hogy nekünk csak azután kell küldöttséget választanunk, ha majd azon egyezmény be lesz czikkelyezve. Tévedésben vannak véleményem szerint. Egyébiránt bővebb felvilágosítás után megengedem, hogy tán én vagyok tévedésben, azért, mert itt az mondatik : „Minthogy pedig ezen tárgyak állandóan legbiztosabban az illető felek között, barátságos egyezkedés által, állapithatók meg, ennélfogva felszorítjuk ezennel mind Magyarország, mind Horvátország országgyűléseit, válaszszon e végből mindegyik saját kebeléből egy országos küldöttséget, és föl fogjuk szólítani Fiume városát is, hogy saját küldöttségével ezen barátságos egyezség iránti tárgyalásokban részt vegyen, hogy ekként kölcsönös egyetértéssel oly módozat találtassák, mely által a teljes kiegyenlítésnek ezen utósó akadálya is elhárítható leend. Addig is pedig, mig ez sikeresen bevégeztetnék, a Magyar-, Horvát- és Szlavonországok közt létrejött egyezmény életbe léptethetik," Én azt hiszem, az által, ha mi, ugy magyarázva ezt szintén, a küldöttséget is, a mely majdan egyezkedni fog Horvátországgal és magával Fiúméval is, mindjárt most megválasztjuk, nagyon fogjuk siettetni a dolgot, és nem mondhatják rólunk, hogy mi ezt ad graecas calendes el akarjuk halasztani. Véleményem tehát az, hogy a küldöttség megválasztása iránt is intézkedjünk ; de természetes, mielőtt ezen határozatunk foganatba vétetik, szükséges, hogy ezen határozatunk a főrendi táblával közöltessék. {Helyeslés.) Deák Ferencz : Felvilágosítást kért a tisztelt képviselő úr. Én, a ki többekkel együtt azt mondtam, hogy ezen küldöttség megválasztása az egyezmény szentesítése után is megtörténhetik, szívesen elfogadom, hogy most határozzuk meg a küldöttség választását, nunc pro tunc. Mert abban semmi baj, semmi veszély nincs. S akkor bátor vagyok mindjárt a számra nézve is megjegyzést tenni. A nagy szám mindig nagyon terhes. nehezen végez, lassan mozog. Ha pl. 12 tagú küldöttséget küldenénk mi, Horvátország szintén, és Fiume is: ez igen bajos, Fiúméra nézve pedig tán terhes is volna. Azt gondolom, ha Magyarország 4, Horvátország 4 és Fiume szintén 4 tagot választ, ez untig elég lesz, (Helyeslés) s akkor most mindjárt javasolhatnék a főrendeknek, hogy mi intézkedtünk, hogy a mi házunkból három tag választassák, és hogy a felső házból választandó egy
