Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-305

232 CCCV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 4. 1868.) szakaszt a központi bizottság módositványa sze­rint? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa a negyedik szakaszt.) Csengery Imre előadó: A 4-dik szakaszt illetőleg a központi bizottság ajánlja, hogy min­denek előtt az első sorban olvasható: „megszerzé­se" helyébe, a törvényhozás által eddig is használt eme műszó' igtatandó: „kisajátítása;* a harmadik sorban pedig „sinuthoz" helyett: „vágányhoz," és a tizedik sorban „sinutat" helyett ismét: „vá­gány" irandó. (Helyeslés.) Elnök: Tehát a t. ház hozzájárulásával a központi bizottság véleménye szerint lesz a 4-dik szakasz kiigazitandó. Mihályi Péter jegyző (olvassa az ötödik szakaszt.) Csengery Imre előadó: Az 5-dik szakasz 16-ik bekezdésének szövegét a központi bizottság a következő szabatosabb szerkezettel véli felcseré­lendőnek : „Az állomásokon levő épületek kőből készítendők, kivéve az áruraktárakat, rakodókat és őrházakat , melyek fából is előállíthatók." Ugyanezen szakasz huszadik bekezdésében azon sorrend megtartása tekintetéből, melyben a köz­beneső állomások jőnek egymás után ; „Marczifal­ván, Orczifalván" helyett megfordítva ez az elő­számlálás használandó: „Orczifalván, Marczifal­ván." Elnök: Méltóztatik a t. ház e módosítást el­fogadni? (Elfogadjuk]!) Ennélfogva az 5-ik szakasz a központi bizottság módositása szerint kiigazi­tandó, Mihályi Péter jegyző (olvassa, a hatodik szakaszt.) Csengery Imre előadó: A 6-dik szakasz kezdetén „Engedélyesek" elé „Az" szócska illesz­tessék be; ugyanezen szakasz harmadik bekezdé­sében „értéket" helyébe: „annak összegét" teen­dő ; más felől pedig ezen bekezdés végén a „feléri" szó után a biztosíték fentartása szempontjából még eme záradék beigtatása volna szükséges : „s ezen esetben a teljesített munkálatok fognak az állam biztositékául szolgálni." Kiss LajOS : Ezen pont ellenkezik a május 16-ikai országos határozat 2-ik szakaszával, mely ugy szól, hogy bár mely engedélyt kérő társulat kivétel nélkül köteles legyen az építésnek helye­sen, czélszerüen, valamint a kitűzött határidő alatt bevégzésére megfelelő tényleges biztosítékot le­tenni. Ezzel e szakasz tökéletes ellentétben levén, azt kihagyatni kérem. Hollán Ernő : Tisztelt ház ! Méltóztatnak emlékezni , hogy múlt május havában , midőn a vasúti tárgyalások kezdettek e házban, a ház ha­tározatilag megállapított szabályokat , melyeket figyelembe vétetni kivánt, valahányszor ujabb vasut-engedélyek kiadatnak. Ezek között foglalta­tik különösen az is. hogy az engedélyesek megfe­lelő pénzbiztosítékot tartoznak letenni, s azonkívül kimutatni, hogy a részvénytőkének harmincz per­czentje biztosítva van. E szabályokhoz képest tör­tént intézkedés és kikötés e szerződésben is, azon­ban már a központi osztályban felmerült a kérdés, vajon azon intézkedés, mely ott tétetett, megfelel-e a ház azon határozatának, mely múlt május hóban keletkezett ? mert körülbelül három egy félmillii'ba kerül az egész vasút és az ennek megfelelő biztosí­tékot a kormány 300,000 forintban kötötte ki, még is ugy, hogy ha a vállalkozók az építéssel annyira előhaladnak, hogy a végzett munka a 300,000 forintnak megfelelő aequivalenst képez, azon esetben a készpénzben letett biztosíték nekik visszaadaíik, s az, a mit munkában előállítottuk, cautióul fog szolgálni. így történt a megállapítás, és arra nézve merült fel a központi bizottságban a nézetkülönbség, megfelel-e ez a ház határozatának. Én megvallom, ho«y a mint egy részről a kor­mány ezen módját állapította meg a biztosítéknak s ebben magára nézve tökéletes biztosítékot lát, ugy más részről, ha még is a ház ezt elegendőnek nem találja, a kormány nem tesz nehézséget arra nézve, hogy a cautio gyanánt letett tőke mind­addig visszatartassék, míg az egész építkezés bevé­geztetik. Ghyczy Ignácz : A mit Hollán államtit­kár úr imént előadott, engem nem győzött meg arról, hogy a szóban levő biztosítékot, az építés tökéletes befejezése előtt vissza lehessen adni: mert a képviselőház f. évi május 2-án hozott határozata szerint az engedélyt kérő társulat azért köteles biztositékot leteuni , hogy az építést helyesen, czélszerüen eszközli és a kitűzött határidőre befe­jezi. A ház határozatát figyelmen kívül hagyni, attól eltérni, a minisztériumnak nem szabad, de a vasutakra vonatkozó jelen határozatot illetőleg nem is tanácsos: mert ha az illető vállalkozó tár­sulat a vasútnak egy részét helyesen, czélszerüen ki is épiti, és azt a minisztérium a biztosíték fede­zésére elvállalja, de annak hátralevő részét se he­lyesen, se pedig czélszerüen ki nem épiti, vagy az építést a kitűzött határidőre be nem fejezi, miből fogja a minisztérium a hiányokat kiigazittatni ? a befejezésre kitűzött határidő meg nem tartásáért kárpótlást szerezni ? Talán csak nem a visszaadott cautiót helyettesítő vasút részének árverelése ál­tal ? Mindezeknél fogva pártolom Kiss Lajos képviselőtársam indítványát, és kivánom. hogy a 6-ik szakasz harmadik bekezdése a szerződésből egészen kihagyassék, és a letett biztosíték csak az építés befejezése után adassék ki. Hollán Ernő : A mint szerencsém volt már

Next

/
Thumbnails
Contents