Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-305

CCCV. ORSZÁGOS ÜLÉS, (Novemberé. 1868.) 229 számadásban eszközöltetik s azért a végeredményre nézve különbséget nem tesz. Áttérek most azon kérdésre, melyet érdemes képviselőtársam gr. Károlyi Ede intézett hozzám, mire röviden azzal válaszolhatok, hogy midőn a kormány figyelembe vette az arad-temesvári kapcsoló vonal kiépitését, kiterjesztette figyelmét azon vonalra is, a mely Temesvártól Lúgoson, Karansebesen át Orsováig folytatandó; sőt a dolog már annyira haladt, hogy az előmunkálatok teljesen be vannak fejezve, csak az előrehaladt idő nem engedi , hogy a kormány azoknak tárgyalását felvegye s ahhoz képest előterjesztését még ez ülésszak alatt megtegye. E mellett meg kell jegyeznem, hogy az államvaspályatársaság szintén folyamodott a kormányhoz előmunkálati engedélyért oly vasútra, mely Fehértemplomból Szánkán a Nena völgyén és Mehádián át Orsovára, vagy ha ez a forgalom igényeinek kevésbbé felelne meg, az államvaspályának egyik alkalmas állomásától kiindulva a Duna bal partján Orsováig vezettetnék. A kormány különös figyelmet fordított arra, hogy vasúti hálózatunk hazánk délkeleti részén a szomszéd tartományokban épülő vasutakkal czélhzerüen összekapcsoltassék. Mutatják az előmunkálati engedélyekért benyújtott folyamodások , hogy a kapcsolat nem egyedül a kormány, de az illető társaságok részéről is komolyan ezéloztatik. De a mi a kérdést illeti, ha vajon a Vaskaputól vagy inkább Turnu-Szeverintől Orsováig vezető vonalnak egyidejű kiépítéséről gondoskodott-e a kormány s van-e kilátása e czél elérésére ? erre bátor vagyok csak annyit megjegyezni, hogy a kormány föntartja magának mindazon tervezetek közül, melyek eddig szóban voltak, de a melyekre nézve a mérnöki munkálatok be nem érkeztek, mondom, minden tervezetek közül annak idején azt választani, mely az ország érdekeinek leginkább megfelel, hogy a szerint a tisztelt háznak előterjesztést tehessen. Végre Legyen szabad még t. barátom Gubody képviselőnek észrevételeire némelyeket megjegyeznem. 0 ugyanis elméleti nézpontokból Ítélve aggodalmát fejezte ki arra nézve, vajon a kormány által megindított concessionalis eljárás nem fenyegeti-e az országot azon veszélylyel, hogy elviselhetetlen terheket vállal magára ? Ez az körülbelül, a mire észrevételei vonatkoznak. Ellenben én részemről bátor vagyok őt, ki a történelemre s különösen afranczia vasutépités történetére hivatkozott, figyelmeztetni arra, hogy igenis volt idő, midőn Francziaország nem volt képes egymagából annyi tőkét előállítani, mennyi a kis saint-germaini vasút építésére megkívántatott, angol tökéhez kellett folyamodnia, hogy ezt létesíthesse ; most „azonban oda jutott, hogy nem csak saját vas útjait állítja ki saját erejéből, de tőkéinek fölöslegével concurrál az egész világ vasutjainak épitéséhez: ezt pedig teheti annálfogva, mert nemzetgazdasági viszonyainak s az ország vagyonosodásának nevezetes emelésére szolgáltak azon vasutak, melyeket idegen tőkével épített. Azt hitte tisztelt barátom, hogy az arad-temesvári vasút pusztán particularis érdekből épülne ; én kénytelen vagyok ezt tagadni, mert a kormány az arad-temesvári vasút engedélyezését annál fogva hozta javaslatba, mivel a kis kapcsoló vonal két országos fó forgalmi helyet s ez által két fő forgalmi vonalat hoz egymással kapcsolatba. Az arad-temesvári kis vasútnak tehát oly szerepe van az országos vasúthálózatban, mint bár mely más hosszabb kiterjedésű vonalnak. Mindezeknél fogva bátor vagyok a t. házat arra kérni , hogy a ház asztalán fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. {Szavazzunk!) Károlyi Ede gr.: Én fentartottam nyilatkozatomat ide vagy oda, azon feltétel alatt, hogy a minisztérium ezen két kérdésre tiszta és értelmes feleletet adjon ; miután azonban államtitkár úr oly feleletet méltóztatott adni, mely fekete és fehér is, és azon kérdésre főképen, hogy ezen arad-temesvári vonal egy részét képezné-e ezen nagy hálózatnak? igen is, nem is felelt: azért én e javaslat ellen szavazok. Tisza Kálmán: Nem szándékoztam ezen kérdéshez szólni, de különösen az igen t. államtitkár urnák indokolása folytán nem tehetem, hogy ne szóljak. Megjegyzem legelsőben is , hogy én azt tartom, hogy egy magában még országos érdekűnek nem nevezhető vasút megszavazására nem indíthat azon remény , melyet Trefort t. képviselőtársam kifejezett, t. i. hogy az majd későbben ki fog épülni Pestig. Mert ily reménynyel ugy jár az ember sokszor , miután nem magától függ annnak realizálása , hogy megtett valamit jó remény fejében , a mit különben nem tett volna, de a remény teljesedése elmaradt. Hasonlókép nem tehetem azért, mert meglehet ezen vonal talán hosszabb , megengedem, nagyfontosságú vonalnak lehet tagja: miután ez is bizonytalan az államtitkár úr nyilatkozata szerint; és abban igazat adok az államtitkár urnák , hogy ő e tekintetben határozottan nem nyilatkozhatott, igazat adok annyiban, mert nem is lehet ez a teljes tanulmányozás befejezése előtt; csakhogy szerintem épen mert e tanulmányok ezen egész vonalon, melynek egy részeként is hajlandó volnék ezt megszavazni , be nem fejeztettek, azt tartom , hogy az egész feletti határozásra nézve várni kell addig, mig a tanulmányozások befejeztetvén , meg lehet határozni,