Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-305

226 CCCV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 4. 1868.) egész Czeglédig, tehát 25 — 30 mértföldön uj vágányt lerakni? Minden esetre olcsóbb az elsó'. Ez tehát fő indok, a miért ezen elsőre szavazok, azon esetre, ha a tiszt, kormány részéről kérdéseimre megnyugtató választ nyerek. A másik kérdés a tőke,melyet — ugy hiszem — sokan fognak szemünkre vetni. Miért építünk egy kis darabot és mért nem az egész vonalat ? Ennek két oka van: az első — a mi elég szomorú — az, hogy nem készültek el a tervek. Ezt igen sajnálom, és magam is sokkal inkább kívántam volna, hogy az egész terv egyetemesen és egyszerre tétetnék le a ház asztalára. Mert akkor az egészet meg lehetett volna ítélni; de ezt megakadályoztatta az idő rövidsége, és a kormány csak ugy járhatott el a mint eljárt, ha nem akart egy esztendőt elveszteni, mert az egész vonalat Orsováig már ezen országgyűlésen, mely rövid idő múlva be fog záratni, semmi esetre sem lehet tárgyalni, és ha az egész vonalat akarta volna a kormány előterjeszteni. akkor ugy jártunk volna, mint járunk talán erdélyi vasutunkkal, hogy t. i. szintén hamarabb fog elkészülni a czernoviczi vasút, mint a miénk; helyeslem tehát a kormány eljárását, mint a mely ezen eshetőségtől meg akart bennünket óvni. Ezen okoskodásom alapjául két kérdést intézek a t. minisztériumhoz, t. i. hogy az orsovai vasút összeköttetésben lesz-e az arad-temesvárival és ez annak csak kiegészítő része ? másodszor azt, hogy a Vaskaputól is biztosítva lesz-e a kereskedelem egész Orsováig ? Azért bátor vagyok a t. minisztériumhoz a következő két kérdést intézni. Először: kiegészítő résznek tekinti-e a kormány az arad-temesvári vasusat az orsova-temesvárival és mindkettőt egyidejűleg szándékozik-e létrehozni ? Másodszor: a Vaskaputól, azaz Turnu-Szeverintől az oláh határon át Orsováig való rövid vonal egyidejű kiépítéséről gondoskodik-e a kormány és e czél eléréséhez van-e kilátás ? Ha a t. minisztérium ezen két kérdésemre megnyugtatólag válaszoland, akkor én elfogadom a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Trefort Ágoston: T. ház! (Halljuk!) Ha visszatekintek azon calamitásokra, melyek a vasúti szállításoknál a múlt évben léteztek és az idén tán még nagyobb mérvben léteznek, és melyeken sem interpellatiók, sem emlékiratok, sem miniszteri rendeletek által, de csak uj pályák épitése által lehet segíteni: lehetetlen nem helyeselnem a kormány azon eljárását, hogy javaslatokkal lép a ház elé uj vasutak építésére nézve. Helyeselnem kell ezt annál inkább, mert minél tovább észlelem hazánk politikai és közgazdasági ügyei fejlődését és a dolgok állását a külföldön is, annál mélyebb gyökeret ver bennem azon meggyőződés, hogy ezen ország szebb jövője főleg az iskoláktól és a közlekedési eszközöktől, különösen pedig a vasutaktól van feltételezve. Ennek folytán én az arad-temesvári vasút kiépítését kívánatosnak látom, és az erre vonatkozó törvényjavaslatot pártolom. Nézetemet röviden fogom indokolni. Bármennyire szükségesnek tartom a vasutak építését, még sem merném a t. háznak ajánlani, hogy ezen rövid vonalra nézve adja meg az engedélyt, ha ennek csak localis érdeke volna. De ezen vonal igen fontos országos érdekű vonal és forgalmi tekintetben igen jelentékeny. Méltóztassanak a vasúti földabroszt megnézni. Az egyik fővonal az államvasút Marcheggtől Pesten keresztül Baziásig, Magyarországnak másik fővonala a tiszai pályák, melyek egész rendszert képeznek. Már most az arad-temesvári vasút ezen két pályasort össze fogja kötni, és ennek következtében az Alsó-Duna vidékét, a Bánságot Felső-Magyarországgal, Máramarossal összeköttetésbe fogja hozni és ez által közvetíteni az ország e két részének forgalmát és kereskedését. Ez által egyszersmind versenypálya fog nyilni; hogy pedig erre szükség van, arra nézve nem akarom ismételni azon érveket, melyek már gyakran elmondattak, hanem utalom a t. házat a pesti kereskedők, különösen a börze és a gabonacsarnok emlékirataira. Nekünk még ma gyáriparunk nincs. Ha pedig terményeinket a külföldre akarjuk vinni, azon kell lennünk, hogy állandó kivételünk legyen, ez pedig csak ott lehetséges, hol gyors és biztos a szállítás. Már pedig nem lesz gyors és biztos szál" litásunk, míg nem lesz versenypályánk az államvaspálya irányában ; e czélnak pedig a szóban levő pálya meg fog felelni, mert e pálya nem csak Czeglédig fog menni, de jót állok érte, Pestig is : mert azon hibát, hogy a tiszai vaspálya kiindulási pontja Gzegléd és nem Pest, rectifícálni kell, és azt hiszem, e pálya még azon esetben is létre fog jőni, ha a közlekedési minisztérium ellene volna. . : Sokan ellenzik e pályát azért, mert mint állítják, drága; de ha meggondoljuk, hogy ezen igen rövid pályánál a Maroson át hidat kell építeni, hogy az ártérnél nagyobb munkálatokat kell tenni, és hogy e tetemes költségek csak hét mértföídre oszlanak el, e pályát nem fogjuk drágábbnak tarthatni, mint a többit. Némelyek félnek a kamatbiztositástól; ebből azonban nem háramlik az országra teher, mert ez csak oly előleg.^ mely az országnak kamatostul visszafizettetik. Es ha a visszafizetési részletekből speciális alapot fognánk alkotni, akkor a vasutak épitése az országnak áldozatokba nem fogna kerülni. Egyébiránt bátran merem mondani, hogy Magyarországra nézve azon vasutak a legdrágábbak, melyeket nem építünk, mert a mulasztás által sokból nagyobb veszteség háramlik