Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-303
ÖCCIII. OESZÁGOS ÜLÉS. nem hibázom, ha azt mondom, hogy a magyarországi összes román nemzet, osztozunk, ez ugy érhető el, ha a t. ház a szerb és román képviselők által e tárgyban elkészített törvényjavaslatot törvény erejére ernelendi, vagy legalább azt fogadván el tárgyalási alapul a törvény alkotásánál, azon elvekből induland ki, melyek azon törvényjavaslatban le vannak téve. Midőn ezen kérvényt a képviselőház pártfogásába ajánlom, bátor vagyok röviden megjegyezni azt, hogy jóllehet, mint a hírlapokból értesülünk, a nemzetiségi bizottság e tárgyban munkálatát elkészítette, nem csak feleslegesnek nem, sőt szükségesnek tartom ezen kérvényt a végett, hogy a t. háznak alkalma legyen meggyőződni a magyarhoni nemzetiségeknek e tárgyban táplált érzületéről, és megtudhassa, hogy a magyarországi román nemzet nem lehet megelégedve oly törvényjavaslattal, melyet a nemzetiségi bizottság elkészített, és melynek részleteit a hírlapokból ismerjük, s melyről Ausztria szabadelvű lapjai is azt mondják, hogy csak gúnyoltatik ezen javaslat nemzetiségi törvényjavaslatnak. Somssich Pál: A Magyaron zág különböző nemzetiségű honpolgárai köz- és magánjogai elrendezésére kiküldött bizottfág hosszura terjedt munkálódását befejezte, s eredményét, t. i. a törvényjavaslatot, van szerencsém Horváth Lajos jegyző úr által bemutatni, és egyszersmind a jelentést is, kérvén felolvastatását és annakutána kinyomatását elrendeltetni. Elnök: Ha felolvastatott a jelentés, akkor intézkedni fog a ház az előbb beadott kérvényre nézve is. [Felkiáltások: Halljuk a jelentést!) Most még kérvények bejelentése következik. Majthényi Dezső : Borsod megyébe kebelezett Szihalom községe részéről van szerencsém a t. házhoz egy kérvényt benyújtani, melyben arra kérik az illetők a t. házat, hogy a hatvan-miskolczi vasútvonalnak községöknél is legyen legalább egy ki- és beszállási állomása, annyival inkább, mert azonkívül, hogy a vonal ugy is csak mintegy 60 öl távolságban megy el a helységtől , a község 2000-nél több lelket számlál és mind fekvésénél, mind jó útjainál fogva mintegy központját képezi a tiszavidéki és az alborsodi közlekedésnek. Azon kéréssel teszem le e kérvényt a tiszt, ház asztalára, hogy azt soron kivöli tárgyalás és véleményadás végett a vasúti bizottsághoz utasítani méltóztassanak. Elnök: Tehát a vasúti bizottsághoz tétetik át. (A kérvényt bizottsághoz!) Az előbbi kérvényt is az illető bizottsághoz utasította a t. ház : talán ezt is oda kellene áttenni? (Felkiáltások egy részről: A vasúti bizottsághoz! másrészről: A kérvényt bizottsághoz !) Bezerédj László: A vasúti bizottság ez iránt | KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / R . X. (Október 28. 1868.) 217 tárgyalását régen befejezte, sőt ez iránt törvény is alkottatott, és igy már a kérvény elkésett. Nézetem szerint a kérvényi bizottsághoz kellene utasítani, hogy megvizsgálja, vajon alapos-e? (Helyeslés.) Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Dobrzánszky Adolf képviselő úr interpellatiót kíván a minisztériumhoz intézni. DobránSZky Adolf: T. ház! Az országgyűlésnek a feudalismus maradványai megszüntetését mielőbbi biztos kiállításba helyező 1861-ikévi határozata folytán tárgyaltattak immár a szőlő-dézsma megváltására és a magokat 1848-dik évig az úrbéri tartozásoktól megváltott községek kártalanítására vonatkozó törvényjavaslatok. Azonban ez utóbbi törvényjavaslat, ha ki is elégíti néhány vagyonosb alföldi község igényeit, tagadhatlan, hogy az ország lakosságának nagy többségére uj, nem csekély, s tekintve a volt provisorium alatt fenállott hatóságok határozatait , nem is várt terhet ró. A szőlő-dézsma megváltására vonatkozó törvényjavaslat pedig szintén csak az ország vagyonosabb, vagyis a bortermelő vidékeknek kedvez, míg ellenben az ország többi, kivált szegénj-ebb vidékeit annyiban terheli, a mennjdben az egyes szőlők utáni váltság országos kötvényekben fizetendő, melyeknek kamatoztatásáért és maga idejében beváltásáért ugy kezeskedik az ország egyeteme, tehát minden vidéke kivétel nélkül, hogy az előre látható hiányokat is adó utján pótolni köteles. (Nem áll! Zaj.) Engedelmet kérek: ez az én véleményem, csak saját véleményemnek adok kifejezést. Kivánom, ne legyen igy. Azonban ha less hiány, a törvény szövege olyan, hogy azt bizony kötelesek leszünk adó utján behajtani. (Ellenmondátok.) Adja Isten, magam is azt óhajtom, hogy ne igy legyen. Az emiitett két törvényjavaslat minden esetre kedvez az alföldi gazdagabb vidékeknek; de a szegényebb vidékeknek, kivált pedig a felföldnek bizonyára nem előnyére, hanem inkább hátrányára szolgál, és e szerint minden hazafias önmegtagadás mellett is igen természetes azon kívánalom, hogy már most tárgyaltassanak, illetőleg törvény-erőre emeltessenek azon, a feudalismus maradványai megszüntetését tárgyazó törvényjavaslatok is, melyek az ország nem egyes, hanem minden vidékére egyaránt képesek kiterjeszteni jótékony hatásukat. Természetesnek tűnik fel ezen kívánalom azért is, mert a curialis zsellérek állapotának rendezése, melyre nézve már Berzeviczy Tivadar képviselőtársunk be is adott egy törvényjavaslati tervezetet , égető szükséggé v^ált nem csak magokra a zsellérekre, hanem a felföldi nagyobb földbirtokosokra nézve is: mert a maradványföldek és azok megváltása iránti tüzetes törvény hiánya minden lépten igen érezhető, s mert a kisebb királyi haszonvételek, kivált pedig 28
