Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-301

204 CCCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 21. 1868.) azon indokból, hogy az ország ne tartson 25 törvényszéket, hanem tartson egyet vagy hármat, ez indokból pártolnám s pártolni fogom annak idejében Pap Mór indítványát; de most, miután hajlandó vagyok hinni, hogy ez csak ideiglenes intézkedés, ezt nem tehetem. 1861-ben áttétetvén a telekkönyv a községekhez, ha ezt most visszavándoroltatjuk három törvényszékhez és a végleges szervezés alkalmával újra másként intézkedünk, ez a legnagyobb zavarokat fogja okozni. (Igaz !) E művet tehát csak ideiglenesnek tekintvén, kérem a t. házat, hogy a jogügyi bizottság véleményét fogadja el. Pap Mór: Csak azon insinuatio ellen akarok felszólalni. . . . (Felkiáltások: Nem lehet kétszer szólani!) Csiky Sándor: Az alapszabályok értelmében, mint indítványtevőnek , végszóhoz jogom van. (Nagy zaj. Elénk felkiáltások: Szavazzunk !) Elnök: A képviselő úr indítványa következtében Horváth Lajos előadó úr előadta, hogy az indítvány elfogadása legalább most felesleges, és én ugy vettem ki, hogy a t. ház ebbe belenyugodott. (Helyeslés.) Medán Endre képviselő úr kíván szólani. Medán Endre: Szerény véleményem szerint a központi bizottság a tárgyalás alatt levő perrendtartásnak nem minden irányelve felett monda ki véleményét; a felek képviseltetésére nézve semmi nézetet nem nyilvánított ; én pedig a felek képviteltetésére vonatkozó szabályokat is irányelveknek sekintem ; s a mennyiben ezen szabályokban foglalt egyik intézkedést a felekre nézve terhesnek tartom, e tekintetben bátor vagyok felszólalni. Az igazságügyminiszter úr két nevezetes jogi nézetet nyilvánított. Egyiket az uzsoratörvény tárgyalása alkalmával, midőn azt monda, hogy az államnak nem áll jogában az ország jogképes polgárai felett gyámkodni. A jelen perrendtartás tárgyalása alkalmává pedig azt monda: ,,Ne fogadjunk el a jelen perrendtartás tárgyalásakor oly nézeteket, melyeknek elfogadására a rendszeres perrendtartás tárgyalása alkalmával nem számithatui." Én is helyeseknek tartom ezen nézeteket, s azért roszalom e perrendtartásnak azon szabályát, hogy ha a felek nem ügyvédek, önmagokat nem képviselhetik: mert ezen intézkedés ellenkezik a fenebbi nézetekkel; mert ezt olyannak tartom, mint a mely a perlekedőkre nézve nagyon terhes és a törvénykezést nem segitendi elő. T. ház, a magyar törvényekben nem gyökerezik az, hogy a peres fél, ha magát a védelemre képesnek érzi, ne védhesse magát. Mi ok van arra, hogy a feleket ezen jogtól megfoszszuk ? Semmi : mert ez által csak ok nélküli költségekbe keverjük a feleket. Én tehát azt óhajtom, hogy ezen szabály módosítást szenvedjen, mégpedig ugy, hogy a felek esak akkor képviseltessék magokat ügyvéd által, ha a védelemre nem képesek. Erre nézve a következő módositványt vagyok bátor előterjeszteni, s ajánlom azt a tisztelt ház magas figyelmébe pártolás végett. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Medán Endre módositványát): ,,Módositvány a perrendtartás III. fejezete 85-dik szakaszához. A b) pont ezen szavai ,,ha maga a fél nem ügyvéd" hagyassanak ki, és ezek helyett tétessenek ezen szavak: „ha a fél magát védeni nem képes." Horváth Lajos előadó: T. ház! Medán Endre úr azt adja elő, hogy a jogügyi bizottság némely jogi elveket nem jelölt ki. Én azt hiszem, t. ház, hogy a ház a folyó évi szeptember 21. tartott ülésében hozott határozatával a jogügyi bizottságot bízta meg annak megítélésével, hogy mely irányelveket jelöljön ki a tanácskozás alapjaiul. A képviselő úr által fölemlített elv nem a mű irányelve, hanem a tudomány elve, ilyet nem 13, 14, hanem 300-at lehetett volna a t. ház elé terjeszteni, és ez nem lett volna egyéb, mint magának a polgári perrendtartásnak tárgyalása, pedig ép ezt akarta kikerülni a tisztelt ház. Egyébiránt a jogügyi bizottság által összeállított munkálat 85-dik szakasza nem vág össze a képviselő úr által beadott módositványnyal. A jogügyi bizottság munkálatának 85-dik szakasza ekkép szól. (Olvassa): ,,Azon esetek, melyekben a félnek magát képviseltetni kell, a következők: a) megbízott által a sommás eljárásban, ha a tárgyalást érthető előadási képesség hiánya vagy ismételt illetlen viselet által meghiusítja." A sommás eljárásban tehát nem kell a félnek magát ügyvéd által képviseltetnie, hanem csak megbízott által, és így is csak azon esetben, ha vagy előadási képesség hiánya, vagy ismételt illetlen viselet által az eljárást meghiusítja. A szakasz 2-dik pontja így hangzik. (Olvassa): ,.b) ügyvéd által a rendes eljárásban, mely alatt a jegyzőkönyvi tárgyalás is értetik, ha maga a fél nem ügyvéd." Itt csupán akkor kívántatik ügyvédi képviselet, mikor a peres tárgyak oly minőségűek, hogy a fél saját érdekeit személyesen kellőleg nem képviselheti. És ez igy van jól, épen a félnek érdekében; de meg, ha be akarjuk hozni a szóbeli eljárást, minthogy a szóbeli eljárás mellett tisztán csak ügyvédi képviselet képzelhető, már most elő kell késziteni azt az állapotot, mely megfelel azon állapotnak, melyre akkor lesz szükségünk. Megvolt az ügyvédi képviselet elve eddigi eljárásunkban is, és igy volt ez az osztrák polgári törvéaykezés eljárási idején is: a rendes eljárásnál mindig ügyvédi képviselet kívántatott. Medán Endre: A jogügyi és a központi bizottság előadója Horváth Lajos urnák észlelése vélemé-