Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-300
CCC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 20. 18Ó8.) 177 különittessenek el egyházi és polgári eredményei a házasságnak,s a polgári eredményekről intézkedjék s a polgári törvényhozás. Egyébiránt is, minthogy a kánoni szabályokban maga az egyház egyesek testi lelki java tekintetéből dispensalni szokott, sőt ezt szükségnek tartja, kétségtelenül a polgári törvény követelményeihez a közjó tekintetéből az egyház alkalmazkodni fogna. Röviden Tisza Kálmán módositványát pártolom. (Helyeslés balról. Szavazzunk !) Dobrzánszky Adolf: Tisztelt ház ! (Eláll! Eláll!) El nem áll ugyan, de nem szándékozik soká igénybe venni a t. ház figyelmét, miután az ügyet kimeritettnek véli. Csak oda kívánom a t. ház figyelmét irányozni, hogy a házasság nem csak a római, hanem a keleti egyház dogmái szerint is szentséget képez, melynek kezelésébe, tehát feladásába vagy feloldásába az egyházon kívül bármely más hatalomnak avatkozni ép oly kevéssé szabad, mint más szentségek kezelésébe, vagy érvényűk, illetőleg érvénytelenségük megitélésébe. Nem tagadom én, t. ház, hogy tömérdek a panasz a szent székek eljárása ellen. Panaszkodnak a római katb. hivek, hogy papságuk által az egyházra s igy a szentszékekre minden befolyástól megfosztattak, habár ez a régi egyházban ellenkezőleg állott; panaszkodnak nem alap nélkül a római egyházzal egyesült keleti egyház hivei, hogy ujabb időben az ő püspökeik, egyszersmind a szent székek elnökei, nem a papság és nép által választatnak, mit pedig az egyesülési okmány íartalma szerint egyoldalúkig megszüntetni, vagy azon csak változtatni is senkinek szabadságában nem áll,s nem állott soha, hanem kineveztetnek; hogy épen e kinevezések okai, miként az ő püspökjeik is, mellőzésével a papság és nép törvénye befolyásának, azon ösvényen kezdenek járni, melyen járnak a római egyház elöljárói, s hogy jelesül a szent székek majd csaknem teljesen ignorálván a keleti egyház kánonjait, a mennyiben ezektől jogellene sen a római szent székekhez szokott történni a fölebbvitel, inkább a római kanonok alapján szeretnek ítélni, mi kivált házassági ügyekben a hívekre nézve igen sérelmes; panaszkodnak magok a keleti orthodox vallásúak is, a mennyiben ott sem tartatik meg mindig a kellő rend a szent székeknél. De mindezen bajok az állam beavatkozásának és pedig hívatlan beavatkozásának következményei, e bajok orvoslását tehát a hivek egyelőre magától az egyháztól várják; s azért merem állítani, hogy a mennyiben a házassági szentség kezelésébe az államhatalom beavatkoznék, az minden részről hívatlan beavatkozásnak vétetnék, és csak tiltakozásokat s lecsillapithatlan ingerültséget szülhetne. KÉPV. H. NAPLÓ. 186 & / 8- x A protestáns s unitárius egyházak is, mint azt Geduly képviselő úr igen helyesen felhozta, nem azt kívántak eddigelé, hogy az egyházi bíróságok megszüntessenek, hanem evvel ellenkezőleg mindig azt sürgették, hogy nálok is egyházi bíróságok ítéljenek házassági ügyekben, s ezt el is nyerték itt Magyarországban elvileg, Erdélyben pedig tényleg is. S Erdélyországban tényleg gyakorolják a protestáns és unitárius egyház szent székei a házassági ügyekben a bíráskodást századok óta, pedig alig tudna valaki példát felhozni arra nézve, hogy ily bíróságok tagjaivá megválasztattak volna más felekezetű egyének, nyilvános tanúságául annak, hogy a protestáns s unitárius egyház is, mely pedig a házasságot szentségnek nem tartja, mégis óvakodik az idegen felekezetűek befolyásától házassági ügyeiben, vagy legalább szívesen kizárja azt, ha lehet. E szerint nem csak a római és keleti egyház hivei, hanem magok a protestánsok s unitáriusok sem lennének a bizottság javaslatának elfogadásával megelégedve; de ugy hiszem, hogy a mózesvallásuak sem, a mennyiben ezek számára a tiszt, bizottság kivételes állapotot tervez. E felekezet pedig , mely nem rég vergődött ki a kivételes állapotból, teljes joggal követelheti, hogy abba bármi ürügy alatt vissza ne sodortassák. Nem ajánlható tehát azon ut, melyen a jogügyi bizottság a jogegyenlőség s viszonosság szent elvét kívánja érvényre juttatni, s valóban nem marad más hátra, mint e szent elvet azon, az egyházak szabadságát nem sértő, sőt azt szilárdító utón érvényre juttatni, melyet Geduly Lajos képviselő úr ajánlott, s azért annak indítványához én is csatlakozom. Papp Zsigmond: T. ház! Bobory képviselőtársunk azon kezdette beszédét, miszerint ő valami ujat fog mondani. Megvallom igazán, hogy ujat mondott, a mennyiben tagadta a szentséget, s oly magyarázatokra adott alkalmat, melyek nem e házba, hanem a zsinatokba valók, a hol ha azokat ugy, mint itt e házban fejtegetné, őt bizonyosan anathemávál sújtanák. E téren tehát nem fogom őt kisérni, mert azt mondani, hogy keresztvénből is lehet zsidó, ha ezt elmondja a zsinatban, mely a jövő évre Rónába van összehiva, őt minden esetre hereticusnak fogják declarálni. Miután tehát minden vallási kérdést kerülni akarván, melybe ő oly kezekkel nyúlt bele, mint nem kellett volna, e téren követni nem akarom, miután itt sacramentumok;;t nem fejtegetük, hanem egyszerűen veszszük a dolgot: a házasságot: én is ehhez akarok szólni. Mindenekelőtt azon érveléseket, melyek a jogügyi bizottság munkálatában felhozattak, akarom belátásom szerint s csekély tehetségemhez 23
