Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-300

CCC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 20. 1868.) 167 a szent székek eltörlése által megoldottnak nem tekinthető; miután teljes megoldása e kérdésnek csakis a polgári házasság behozatala által eszkö­zölhető : oda utasítja a minisztériumot, hogy a házassági ügyek tárgyában az egyházi bíróságok eltörlése után még fenmaradt kérdéseknek a pol­gári házasság behozatalával és az 1848-ik évi XX. törvényczikk által kimondott egyenlőség és vi­szonosság követelményei figyelemben tartásával leendő elintézése iránt még ezen ülésszak alatt, még pedig ugy terjeszsze be javaslatát hogy azt még tárgyalni s felette törvényhozásilag intéz­kedni lehessen." Geduly Lajos: T. ház! Két tételt vagyok bátor röviden előre bocsátani: először több mint valószinü , én legalább azt hiszem . hogy az igaz­ságszolgáltatás módja, a mint most fog megálla­pittatni, nem hónapokig, hanem évekig, legalább egy oly ideig, mint a meddig az országbírói munkálat volt, érvényben fog maradni. Annyi a teendő, hogy a törvényhozás legjobb akarata mellett is alg fog egyhamar a tárgyra visszaléphet­ni. Másodszor, hogy azon elvet, mely most minden téren-s minden irányban érvényesülést keres, í. i. a j'ogegyenlőség nagy elvét a házassági törvény­kezés terén sem lehet oly hosszú ideig 1 kielésritet­lenül hagyni. Én részemről elfogadtam volna a központi bizottság azon javaslatát, hogy minden házassági válóperek a világi törvényszékek előtt folyjanak le; elfogadtam volna annyiban, a mennyiben eb­ben épen ama jogegyenlőség nagy elvét látom lefektetve. A t. háznak az osztályokban kinyiíatkozott többsége a javaslatot nem fogadta el. Nem kétlem, hogy itt is a többség hasonlólag fog nyilatkozni. Ennek mellőzhetlen logdkai corollariuma — miként ezt a jogügyi bizottság is igen helyesen állitá fel — az , hogy a jogegyenlőség elvének más utón és módon kell érvényesíttetnie. A központi bizottságnak előttünk fekvő ja­vaslata szerint, megegyezőleg az eredeti miniszteri törvényjavaslattal, a római katholikusok, a görög' katholikusok és görög keletiek házassági ügyei ezentúl is saját törvényszékeik előtt és által fognak tárgyaltatni. Az erdélyi mindkét hitvallású evan­gélikusok és unitáriusokról ugyan nem mond a jelentés semmit; de reményiem , hogy az ebbeli százados jogok gyakorlata tolok sem szándékolta­tik elvétetni. E szerint csupán izraelita polgártársaink és a magyarországi két hitvallású evangélikusok volnának azok, kik házassági ügyeiket nem saját törvényszékeik által kezelnék. Hogy ez a jog­egyenlőség elvének nem felel meg, azt hiszem, nem szükséges hosszasan bizonyítgatni. Hogy pe­dig a protestánsok felett a vegyes házasságokban a római kath. szent székek római kath. elvek sze­rint ítélnek — hivatkozom a t. ház bármely hit­vallású tagjának'méltányossági érzetére — ez nem kiáltó igazságtalanság-e? nem oly abnormitás-e, melyet, mint Tisza Kálmán képviselőtársam igen helyesen megjegyzé , nem évekig , nem hónapo­kig . de egy napig is a mai fogalmak mellett nem lehet, nem szabad tűrni ? (Afalános helyeslés.) A magyarországi protestánsok régente csak ugy gyakorolták házassági ügyeikben a bírásko­dást , mint ma is gyakorolják erdélyi testvéreink, mire számtalan példákat és adatokat tudnék levél­tárainkból felhozni. Ezen bíráskodást ők nem ön­ként adták fel, hanem az akaratuk ellenére erő­szakkal vétetett el tőlök. Az 1790-kit. ez e jogot visszaadta nekik, azt határozván a XXVI-ik törvényczikk 11-ik sza­kasza : „Universae causae matrimoriales evange­licorum utrinsque confessionis propriis ipsorum consistoriis dijudicandae rehnquantur." {Helyeslés.) Azonban e különben dicső t. cz.-nek jellemző vonása volt a félrendszabály; amit különben nem az azt alakított jeles hazafiaknak , hanem az akkori idő szellemének akarok felróni. Az átme­net pl. meg volt engedve a törvényezikkben, de ,,ne temere fiat" minden egyes áttérési esetet ő felségének kellett előbb feljelenteni. A vegyes házasságok is megengedtettek, de mindig kath. pap előtt kellé köttetniök, és a belőlök származó gyermekek három negyede a kath. egyházé volt, és csak egy negyede a prot. eg}diázé. így a há­zassági törvénykezésre nézve is kimondatott, hogy az a prot. ítélő székek illetékessége elé tartozik ; de míg — úgymond — e törvényszékek szervez­tetni fognának, a mi pedig 4 hét alatt megtörtén­hetett volna. addig a polgári törvényszékeknél rendeltettek meghagyatni. így tehát, t. ház, mindenek felett egy törté­nelmi jogtalanság jóvátételéről, egy történelmi tartozás lerovásáról van szó. a mi magában is megérdemli, hogy a törvényhozás ily ténynek decretálása által a múlt sötét lapjaihoz egy fényes lapot irjon, s a protestánsoknak, habár csak ideig­lenesen is, t. i. míg más testvér felekezetek e rész­ben jogaikat gyakorolni fogják, a házassági ügyek feletti bíráskodást visszaadja. Ámde az mondatik, hogy ez hálralépés lenne, (Felkiáltás: Nem áll!) ' Igazságot szolgáltatni annak, a ki attól meg volt fosztva, jogokat testvérek közt egyenlően fel­osztani, szerintem soha nem lehet visszalépés Ha nem jogos a külön házassági törvénykezés . akkor vétessék el mindenkitől, (Helyeslés) ha jogos , ak­kor adassék meg mindenkinek. (Helyeslés.) Különben is , t. ház . azt hiszem , a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents