Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-300
CCC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 20. 1868.) 167 a szent székek eltörlése által megoldottnak nem tekinthető; miután teljes megoldása e kérdésnek csakis a polgári házasság behozatala által eszközölhető : oda utasítja a minisztériumot, hogy a házassági ügyek tárgyában az egyházi bíróságok eltörlése után még fenmaradt kérdéseknek a polgári házasság behozatalával és az 1848-ik évi XX. törvényczikk által kimondott egyenlőség és viszonosság követelményei figyelemben tartásával leendő elintézése iránt még ezen ülésszak alatt, még pedig ugy terjeszsze be javaslatát hogy azt még tárgyalni s felette törvényhozásilag intézkedni lehessen." Geduly Lajos: T. ház! Két tételt vagyok bátor röviden előre bocsátani: először több mint valószinü , én legalább azt hiszem . hogy az igazságszolgáltatás módja, a mint most fog megállapittatni, nem hónapokig, hanem évekig, legalább egy oly ideig, mint a meddig az országbírói munkálat volt, érvényben fog maradni. Annyi a teendő, hogy a törvényhozás legjobb akarata mellett is alg fog egyhamar a tárgyra visszaléphetni. Másodszor, hogy azon elvet, mely most minden téren-s minden irányban érvényesülést keres, í. i. a j'ogegyenlőség nagy elvét a házassági törvénykezés terén sem lehet oly hosszú ideig 1 kielésritetlenül hagyni. Én részemről elfogadtam volna a központi bizottság azon javaslatát, hogy minden házassági válóperek a világi törvényszékek előtt folyjanak le; elfogadtam volna annyiban, a mennyiben ebben épen ama jogegyenlőség nagy elvét látom lefektetve. A t. háznak az osztályokban kinyiíatkozott többsége a javaslatot nem fogadta el. Nem kétlem, hogy itt is a többség hasonlólag fog nyilatkozni. Ennek mellőzhetlen logdkai corollariuma — miként ezt a jogügyi bizottság is igen helyesen állitá fel — az , hogy a jogegyenlőség elvének más utón és módon kell érvényesíttetnie. A központi bizottságnak előttünk fekvő javaslata szerint, megegyezőleg az eredeti miniszteri törvényjavaslattal, a római katholikusok, a görög' katholikusok és görög keletiek házassági ügyei ezentúl is saját törvényszékeik előtt és által fognak tárgyaltatni. Az erdélyi mindkét hitvallású evangélikusok és unitáriusokról ugyan nem mond a jelentés semmit; de reményiem , hogy az ebbeli százados jogok gyakorlata tolok sem szándékoltatik elvétetni. E szerint csupán izraelita polgártársaink és a magyarországi két hitvallású evangélikusok volnának azok, kik házassági ügyeiket nem saját törvényszékeik által kezelnék. Hogy ez a jogegyenlőség elvének nem felel meg, azt hiszem, nem szükséges hosszasan bizonyítgatni. Hogy pedig a protestánsok felett a vegyes házasságokban a római kath. szent székek római kath. elvek szerint ítélnek — hivatkozom a t. ház bármely hitvallású tagjának'méltányossági érzetére — ez nem kiáltó igazságtalanság-e? nem oly abnormitás-e, melyet, mint Tisza Kálmán képviselőtársam igen helyesen megjegyzé , nem évekig , nem hónapokig . de egy napig is a mai fogalmak mellett nem lehet, nem szabad tűrni ? (Afalános helyeslés.) A magyarországi protestánsok régente csak ugy gyakorolták házassági ügyeikben a bíráskodást , mint ma is gyakorolják erdélyi testvéreink, mire számtalan példákat és adatokat tudnék levéltárainkból felhozni. Ezen bíráskodást ők nem önként adták fel, hanem az akaratuk ellenére erőszakkal vétetett el tőlök. Az 1790-kit. ez e jogot visszaadta nekik, azt határozván a XXVI-ik törvényczikk 11-ik szakasza : „Universae causae matrimoriales evangelicorum utrinsque confessionis propriis ipsorum consistoriis dijudicandae rehnquantur." {Helyeslés.) Azonban e különben dicső t. cz.-nek jellemző vonása volt a félrendszabály; amit különben nem az azt alakított jeles hazafiaknak , hanem az akkori idő szellemének akarok felróni. Az átmenet pl. meg volt engedve a törvényezikkben, de ,,ne temere fiat" minden egyes áttérési esetet ő felségének kellett előbb feljelenteni. A vegyes házasságok is megengedtettek, de mindig kath. pap előtt kellé köttetniök, és a belőlök származó gyermekek három negyede a kath. egyházé volt, és csak egy negyede a prot. eg}diázé. így a házassági törvénykezésre nézve is kimondatott, hogy az a prot. ítélő székek illetékessége elé tartozik ; de míg — úgymond — e törvényszékek szerveztetni fognának, a mi pedig 4 hét alatt megtörténhetett volna. addig a polgári törvényszékeknél rendeltettek meghagyatni. így tehát, t. ház, mindenek felett egy történelmi jogtalanság jóvátételéről, egy történelmi tartozás lerovásáról van szó. a mi magában is megérdemli, hogy a törvényhozás ily ténynek decretálása által a múlt sötét lapjaihoz egy fényes lapot irjon, s a protestánsoknak, habár csak ideiglenesen is, t. i. míg más testvér felekezetek e részben jogaikat gyakorolni fogják, a házassági ügyek feletti bíráskodást visszaadja. Ámde az mondatik, hogy ez hálralépés lenne, (Felkiáltás: Nem áll!) ' Igazságot szolgáltatni annak, a ki attól meg volt fosztva, jogokat testvérek közt egyenlően felosztani, szerintem soha nem lehet visszalépés Ha nem jogos a külön házassági törvénykezés . akkor vétessék el mindenkitől, (Helyeslés) ha jogos , akkor adassék meg mindenkinek. (Helyeslés.) Különben is , t. ház . azt hiszem , a törvény-