Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-299

CCXCIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 19. 1868.) 161 az itt székelő hétszemélyes táblánál történt esetet felhoznom. Egy bírtokvásárlási ügyben az előadó a felolvasott bizonyítványok alapján a jószágot mármár a roszhiszemü birtokos részére vala eldöntendő, mikor az egyik bíró, ki az első kézből gyökeres informatióval vala ellátva, azt mondja: ott lenni kell az okiratok közt egy esketésnek, melyben két tanú határozottan vallja, hogy a jószágot a felperes vette. Utána nézett a magas törvényszék. s a két tanú valósággal meg is lőn találva s az igazság megmentve. Nem való a jogügyi bizottság azon nézete se, mintha a több királyi tábla divergens ítélete az ily módon állítólagosán bekövétke?ő zavar által csak kártékony lenne az igazság tisztába hozhatására nézve. Sőt evvel szemben biztosan merem állítani, hogy az igazság alaposan és lelkiismeretesen leendő kiszolgáltatásának semmi oly czélszerü s üdvös szolgálatot nem tenne, mint a több királyi tábla versenyzése, miután kétséget nem szenvedő igazság az, hogy mindenik tábla erőt feszítve igyekeznék azon: 1., hogy több pert lásson el, mint a másik, s 2., ellátott perei alapos és törvényes indokai mind meg annyi bizonyítványaiul szolgáljanak a boldogító uj intézet üdvös voltának. Az a krajezáros ok, hogy itt Pesten az az ügyvéd, a ki az egyetlen táblánál dolgozik egy perben, a hétszemélyes tábla előtt is vezetheti ugyanazon ügyet, figyelmet se érdemel, mert hiszen tudva van, hogy az az ügyvéd megveszi fáradsága diját a királyi táblánál tett munkájáért, de megveszi külön a hétszemélyes tábla körül tett izzadozásának is. A jogügyi bizottság azon nézetén.inely szerint a 8 tábla felállítására nézve várjunk addig, míg a nemzet fejlődése következtében a szóbeli eljárás átalános leend, érzik a halálszag, mert itt ép ugy, mint az angol parlamentben, az elhalasztás — elejtés. Van pedig minden más, a 8 tábla felállítása mellett szóló nézetek felett egy számtani bizonyossággal bíró igazság : t. i. hogy a 8 királyi tábla életbe léptetése által a nemzeti fejlődés 5 sokszorozó val fog szaporittatni: mert ugyan is ki nem látja azt át egy kis jóakarat segítségével, hogy a g tábla három országrész helyett b-at fog boldogítani, az igazság 2-od bírói kiszolgáltatásának uj székhelyével boldogított tájék áldani fogja azon országgyűlést, mely a 20 év alatt nem csak mellőzött, sőt szándékosan rombolt nevelés kárpótlásául egy semmi intézet által nem pótolható gyakorlati jogiskolát nyitott növendékei s ezek által a haza jövőjére nézve. Én azt hiszem, t. ház, hogy igazságügyi miniszter úr az igazságkiszolgáltatásra nézve még egy ehhez hasonló emeltyűt gonK»V. H. KAPLÓ. 186%. x. dőlni se képes, s ha ezt a jelen országgyűlés mielőbb életbe léptetendi, látni fogunk rövid időn uj eget és uj földet, mely tisztán ezen nemes és üdvös eljárásnak magas monumentuma leend. Szavazok a 8 királyi tábla felállítása mellett. Horváth Lajos előadó: T. ház! Noha a tárgy kellőleg ki van merítve, meg fogja mégis engedni a t. ház, hogy előadói kötelességemhez képest én is megtehessem észrevételeimet. (Halljuk:) Ha Magyarország végleges birói szervezésének kérdése volna napirenden, ha annak végleges megállapításáról volna szó, hogy Magyaroszszágnak egy vagy több másod bírósága legyen-e? kétségen kívül kiváló figyelmet érdemelnének azon érvek, melyeket előttem szóló képvhelő társaim, különösen pedig Tóth Lőrincz és Németh Károly képviselők előadtak. Azonban nem végleges szervezésről, nem a másodbirósági intézvény sorsának | végleges eldöntéséről van most szó. A kérdés né! zetem szerint csak annyi, hogy az egyetlen pesti { királyi itélő tábla felosztása oly égető kérdése-e | az igazságszolgáltatásban behozandó ideiglenes | reformnak, hogy azt, mielőtt még az elsőfolya! modási bíróságokat rendeztük, s a törvén yho! zás a szóbeli és, írásbeli rendszer között választott j volna, rögtönözve, és, a mire nagy súlyt fektetek, \ ideiglen kelljen megoldani ? Miután csak ez forog szőnyegen, igénytelen nézetem szerint a kérdés súlypontja nem abban fekszik, hogy a másod biróság decentralisatiója j szükséges-e az elmélet szempontjából? hanem abban fekszik, van-e arra szükség viszonyaink között, hogy a királyi táblára nézre rögtönös és ideiglenes intézkedés történjék ? Ezen kérdésre a jogügyi és központi bizottság csaknem egyhangúlag tagadólag felelt; sőt tovább ment: mind a két bizottság kijelentette azt is, hogy ezen felosztást, ez idő szerint, kétes értékű és nem indokolható kísérletnek tartja. Indokait és érveit a két bizottság nem az elmélet régióiban kereste és találta fel, hanem a concrét viszonyokban. Ugy látszik, hogy t. ellenfeleim, különösen pedig Tóth Lőrincz és Németh Károly képviselő urak, megfordítva járnak el, s az elméletben keresik az érveket, és a concrét viszonyokra nem fektetnek nagy súlyt. Noha nincs helye most annak, hogy az igazságszolgáltatás decentralisatiója vagy centralisatiója fölött vitatkozzunk, mert e kérdés nincs napirenden, de miután felhozatott, nem vonakodom kijelenteni azt, hogy az igazságszolgáltatás decentralisatióját feltétlenül csak az első folyamodás! bíróságokra nézve ismerhetem el, és habár magam is a valló vagyok, hogy a szóbeliség rend-