Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-299

152 CCXCIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 19. 1868.) kérték az országgyűlést, hogy az ország egyik rendes birája, jelesül az országbíró a felsőbb me­gyékben lakjék állandóul: s mit tett az ország­gyűlés? Hajlott a méltányos kérelemre, orszá­gos kivánségnak nyilvánítván azt, s miután csak­ugyan kineveztetett gr. Koháry személyében az or­szágbíró , törvénykönyvbe igtattatott, hogy telje­sedésbe ment a felső-magyarországi megyék e részbeli kívánsága. Csodálkozom a bíróságok központosítása melletti harczon annál is inkább , mert mi mindig a művelt Európa példájára szoktunk hivatkozni; Tóth Lőrincz képviselő űr pedig fel­hozta, a művelt Európa követendő példáját; fel­hozta hány másod biróság létezik Erancziaország­ban , Belgiumban , Poroszországban, sőt még a kis Hollandiában is; mi pedig el akarjuk az ügyet halasztani nem pár hónapra, mert hiszen akkor e halasztásnak értelme nem lenne, el akarjuk ha­lasztani előreláthatólag hosszú időre, mit sem gondolva a törvénykezés jobb karba hozatalával, a lakosság igényeivel és a művelt Európa pél­dájával. Én tehát mindezeknél fogva ellenzem a bi­zottság véleményét, s csatlakozom a miniszter úr előterjesztvényéhez, buzgón kérvén a t. házat, mél­tóztassék érett fontolóra venni azon nagy nyoma­tékú érveket, melyeket az igazságügyminiszter úr a 8 különböző helyen felállitandó királyi tábla vagy másod bíróságok mellett felhozott. BÓnis Sámuel : T. ház ! A régiek az igazság istenasszonyát bekötött szemmel festették. Midőn arról van a szó, hogy igazság szolgáltassék a pa­naszkodónak a törvények értelmében, szó nem lehet arról, ki a panaszkodó, és így én Dobrzánsz­ky képviselő társamat arra a térre, a melyen járt, nem követhetem. Nem nemzetiségi kérdés van itt, hanem kérdés van arról, hogy az igazságszol­gáltatás miként gyakoroltathatik legczélszerübben. (Ugy van!) Én tehát csak ezen a téren kívánok maradni. (Helyeslés) Ezen a téren maradva, megengedi a t. képvi­selőház, hogy némelyekre azok közül, a miket Tóth Lőrincz barátom legközelebb előadott, felel­hessek. Fontolóra vette az igazságügyminiszterium törvényjavaslatát a jogügyi bizottság, fontolóra vette azokat az érveket, a melyeket legközelebb itten Tóth Lőrincz barátom előadott. Miután azon hasonlatosságtól, a melyet a külföldről vont, maga is elállott, a mennyiben, mint bevallá, hogy az igazságszolgáltatás között az a különbség van, hogy ott szóbeliség létezik, a mit itten most behozni nem lehet, erre nem felelve, legfőbb érvei következők valának : Megemlítette először, hogy ha a királyi tábla egy helyen concentráltatik, akkor a felügyelet sokkal nehezebb, majdnem lehetetlen. Erre nézve bátor vagyok neki azt felelni, hogy ha a királyi tábla rendeztetni fog szaktanácsok szerint, a fel­ügyelet nem lesz nehezebb teljességgel, mintha a királyi tábla nyolcz helyen volna: {Helyeslés) mert minden szaktanács elnöke felelős lesz a tanács gyors eljárásáért. így ez előttem teljességgel nem nehézség. A másik nehézség, a melyet fölemiitett, az, hogy ez a hazának talán több költségébe kerül. Bevallom, hogy magam is azt tartom, hogy a ki­rályi tábla tagjai jelenleg legroszabbul vannak a hazában fizetve; (Igaz.') de azt a nagy különbsé­get, a mi léteznék, hogy ha nyolcz királyi tábla állíttatik fel, a fizetés közt, ha figyelembe veszszük azt, hogy a helyiségeket mily költséggel lehet nyolcz helyen felállítani, azon nagy különbséget ismét nem látom. Előhozta harmadszor a perlekedő felek ké­nyelmét. A jogügyi bizottság kifejtette munkájában, hogy az a nyilvánosság, a mit a jogügyi bizottság teljes mérvben ajánlott, e tekintetben a bajon segit; a mi pedig a perlekedő felek költségét, commoditását illeti, a jelen tervezet szerint, ha azt méltóztatik a t. ház elfogadni, hogy t. i. az appelláta minden fórumon keresztül megy, ha nyolcz királyi tábla állíttatik fel, ez sokkal költségesebb lesz a felekre, mintha egy királyi tábla állíttatik fel: (Helyeslés) mert akkor mind a királyi táblánál, mind a sep­temviratusnál ügyvédet kell nekik tartani, holott jelen állapotban csak egyet kell. (Helyeslés.) Egyébiránt midőn az ember az érvek között választ, én azt hiszem, hogy mindig azon érveknek kell legdöntőbbeknek az ember előtt lenni, mely érvek a czél elérésére leginkább szolgálnak, és a mely érvek leginkább oda szolgálnak, hogy a létező hiány, a létező rósz megszüntettessék. Szerintem a 18 lefolyt évnek legszomorúbb következménye az, hogy a legfelső ítélő székeknek tekintélye leszállott. (Igaz!) És kérdem a t. előttem szóló képviselő urat: mi okozta ezt ? Leginkább okozta az, mivel Ítéleteikben conformitás nem volt, és így a feleknek megnyugtatására az ítélet nem szolgál­hatott. Nyolcz királyi tábla mellet conformis ítéle­tek hozatalához reményünk nem lehet. Egyelőre pedig a törvényhozás fő figyelmének oda kell irá­nyulnia, hogy a királyi tábla régi tekintélye hely­reállittassék. Ha ez helyre nem állíttatik, megszűnt a felek bizalma a bíróságokban, legyen az eljárás akár nyilvános, akár szóbeli, akár írásbeli. Mondom, előttem az az érv dönt leginkább a királyi táblának egy helyen levő concentratiójára nézve, hogy így, ha szaktanácsokba oszlik fel a királyi tábla, az ítéletek conformisak és igy a felekre nézve meg­nyugtatók lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents