Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-299
150 CCXCIX. OESZÁGOS ÜLÉS. (Október 19. 1868.) — táblai ügyvédet tartani, a feleknek kevesebb költségébe kerül két fótörvényszék előtt ugyanazon ügyvédet alkalmazni. Én tehát, miután kénytelen vagyok belátni, hogy a királyi táblának rögtöni felosztása sem a felek kényelmét nem eredményezné, de más részről meg az országnak tetemes költségeket okozna, tekintetbe véve azt is, hogy nem sokára az uj codificatio és a községek, megyék és bíróságok gyökeres rendezése be fog nmugy is következni: én a jogügyi bizottság nézetének pártolásával a maradjonra szavazok. (Helyeslés.) DobrzánSZky Adolf: Tisztelt ház! Az ügy fontosságánál fogva jó lesz a dolgot minden oldalról megvitati i; engedje meg tehát a t. ház. hogy hozzászóljak én is a jogügyi bizottság e részbeli javaslatához. A jogügyi bizottság elismeri az igazságügyér úr előtérjesztvényében a másod bíróságok szaporítása mellett felhozott érvek kiváló súlyát; elismeri jelesül azt, hogy a 8 különböző helyen felállítandó másod bíróság hozzáférhetőbb lesz a feleknek, mint az egyetlen pesti másod bíróság; elismeri , hogy a királyi táblának feloszlatása folytán a felebbezett perek gyorsabb elintézése remélhető, s hogy maga az elmélet is hangoztatja a másod bíróságok decentralisatióját. Igaz. hogy a t. bizottság mindamellett megkisérlette ezen érvek súlyának lehető leszállítását; de ez igénytelen nézetem szerint egyátalában nem sikerült, nem csak az elnöki ellenőrködés nagy nyomatékú szempontjára, és a revisio gyorsabb lefolyásának nagy előnyére nézve, mint ezt Tóth Lőrincz képviselő úr nagy szakavatottsággal kifejtette, hanem a hozzáférhetőség tekintetében sem, a menynyiben magának a nyilvánosságnak is, melyre pedig a bizottság nagy súlyt fektet, csak ugy lesz s lehet valódi értéke az országra nézve, ha hozzáférhetőbbekké válnak a másod bíróságok, nem csak a pesti, hanem a Pesttől meszsze lakó vidéki feleknek is , a nélkül, hogy tömérdek idős pénzvesztegetéssel járó utazásokat tenni kénytelenittessenek. Részben igaza van a bizottságnak abban, hogy a hozzáférhetlenség ellenvetését fel lehetne használni az egyetlen harmad biróság ellen is; én azonban, t. ház! nagy különbséget látok a másod és harmad biróság közt: a mennyiben ez utóbbi. t. i. a harmad biróság ítéletét minden körülmények között meg kell hogy előzze egy kellőleg rendezett állandó birákból álló állami másod biróság hasonló eljárása; holott a másod biróság ítéletét csak municipalis választott birákból álló és kevésbbé rendezett biróság hasonló eljárása előzi meg; és épen azért szükséges, hogy ha már a harmad biróság természeténél fogva hozzáférhetlenebb, legalább hozzáférhetőbbekké tétessenek a feleknek a másod biróságok. A bizottság által felhozott másnemű érveknek súlyt tulajdonítani én egyátalában nem birok; s jelesül mellőzendőnek vélem a szóbeliség és Írásbeliség rendszereiből levont érvet, a mennyiben ennek érvényre-juttatása annyit tenne, mint elhalasztani akarni a jogszolgáltatás jobb karba hozatalát, bizonytalan, de előre láthatólag hosszabb időre, csak azért, mert valaha a rendszer változhatnék vagy a biróságok költözködése szükségessé válhatnék, mit én csekélységnek tartok.A'it hozza fel továbbá a jogügyi bizottság véleménye mellett, hogy a több másod biróság könnyen veszélyeztethetné a jogszolgáltatás egységét, mint ezt az 1861. év előtt fenállt főtörvényszékeknél is sajnosán lehetett tapasztalni. Itt azonban, ugy látszik, kikerülte a t. bizottság figyelmét azon lényeges körülmény , miszerint az 1861. évig fenállt főtörvényszékektől igen sok esetben nem volt helye a felebbvitelnek; holott a miniszteri előterjesztvény épen oda irányul. hogy minden per kivétel nélkül felebbvitethessék, és pedig birtokon belül, a harmad bírósághoz, mely harmad biróság e szerint, kivált egységes anyagi törvények mellett, csakugyan képes lesz megóvni az igazságszolgáltatás egységét, annál is inkább, minthogy azon kevés perek, melyek netán a harmad bíróságig fel nem vitetnének bármi ok; ból, az ügy természeténél fogva alig lesznek | kétes kimenetelűek, minden esetre pedig csak ! oly kivételesen fordulhatnak elő, mint azon ese! tek , melyek lehetőségét maga a bizottság sem I tagadja akkor sem, ha egyetlen egy másod biróság léteznék is. Igen , t. ház! de a bizottság maga nem egy | másod bíróságot ajánl, hanem kettőt, és feltűnő, I hogy ezektől nem félti a jogszolgáltatás egységét , ha egyike Pesten , másika a székely földön állíttatnék fel, de félti igenis az igazságügyi miniszter úr által tervezett 8 másod bíróságtól: mert, úgymond, ezen biróságok oly vágyaknak is szolgálhatnának gyuanyagul, melyek az igazságszolgáltatás veszélyeztetése nélkül kielégíthetők nem lennének; s itt fekszik a dolog bibéje: e kitétel jellemzi szerintem a t. bizottság egész jelentését , mely koránsem oda irányul, hogy jó és gyors igazságszolgáltatásunk legyen uiielébb, hanem oda, hogy a gyors és jó igazságszolgáltatás által valamikép a nem magyar vidékek anyagi és szellemi fejlődése ne nyerjen. (Zaj , ellenmondás.) Méltóztassanak megengedni, én a fönebbi kitételnek nem tudok más magyarázatot adni, s ha kívánják, indokolni fogom állitásomat. (Zaj.) Méltóztassanak kihallgatni. Mindnyájan tudjuk, mi
