Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-296
CCXCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 10. 1868.) 133 ságára befolyást gyakoroltak, s talán a legnagyobb ok szintén elesik. Sokan aggodalomban vannak az iránt, hogy az uzsoratörvények eltörlése a karmtláb felszökkenésére fog hatni. Elismerem, hogy minden átmenet bizonyos válsággal, bizonyos oscillatióval jár, s ennélfogva nem tartom valószínűtlennek, hogy e törvény életbe léptetése kezdetben a kamatláb fölemelését fogja maga után vonni; de a míg ez valószínű, sokkal bizonyosabb az, hogy az uzsoratörvények eltörlése által azon féktelen üzérkedés, a mely 40, 50, 60%-tel űzte pusztító hatását a sötétben, lassanként végkép le fog szoríttatni a térről. Van még egy ok, t. ház, mely sürgető' szükséggé teszi az uzsoratörvények eltörlését: ez az, hogy a Lajthán tol az uzsora törvény már rég megszűntetve levén, félni lehet, hogy a külföldi tőkék lassankint visszavonulnak a mi piaczunktól, mint a melyen csak "akadályokkal, nehézségekkel, veszélyekkel találkoznak; sőt lehet tartani attól is, hogy belföldi tőkéink lassanként áttérnének a hazai eltorlaszolt mederből azon mederbe, a hol akadálytalanul, szabadon mozoghatnak előre. Ismétlem, t. ház, saját anyagi érdekeink azok, melyek az uzsora eltörlését sürgetik; de e melleit még magasabb szempontok is harczolnak: először a törvényhozás tekintélye és másodszor, hogv gondosan kerüljünk mindent, a mi demoralisatióra vezethetne. Tapasztalásból tudjuk, hogy az uzsoratörvények nem csak nem voltak képesek az uzsorát mérsékelni, fékezni, sőt inkább azt csak fokozták ; tehát a merev ragaszkodás oly rendszabályhoz, a mely a kivánt siker helyett épen az ellenkezőt eredményezte, csak a törvényhozás bölcsesége iránti bizalmat ingatná meg. Továbbá, t. ház, a kamatlábnak természetes tényezői, regulatorai a pénz kisebb vagy nagyobb bősége, a pénzpiacz viszonyai, a politikai constellatiók és a szerződő felek magán körülményei levén, majdnem lehetetlen, hogy a törvényhozás a kamatlábat minden körülménynek, minden érdeknek megfelelőleg igazságosan szabályozhassa. A midőn tehát a törvényhozás oly parancsoló vagy tiltó rendszabályt állit fel, a melyet az érdekek, a körülmények hatalmánál fogva megtartani lehetetlen : már akkor mintegy előre proclamálja a törvény megszegését, és az mindig a demoralisatió útját nyitja meg. A törvényjavaslat részleteiből csak kettőt vagyok bátor említeni. Az első szakaszban a szerződő felek szabadságát a kamatláb meghatározására a kormány csak az irott szerződésekhez kötötte. E tételt én nem bírom jogilag védelmezni, miután az irott s szóbeli szerződések között érvény tekintetében semmi különbséget nem látok. Az irott és szóbeli szerződések legfölebb csak a bizonyítás módjára nézve különbözhetnek egymástól. De a kormány opportunitási okokból tartotta szükségesnek e rendszabályt a javaslatba fölvenni azért, hogy legalább a kezdet válságai közt, a visszaéléseket, a mennyire lehet, korlátozza. Továbbá a 6-ik szakaszban a moratóriumnak egy neme foglaltatik. Azt is opportunitási okok sugalmazták, különösemaz : hogy az esetre, ha netalán kezdetben az uzsoratörvények eltörlése némi váltságot idézne elő: e válság az adósokra nézve némileg enyhittessék. E rendszabály azonban átmeneti természettel bírván, magával a törvényjavaslatnak alapelvével összeütközésbe nem jöo. Tudom, t. ház, hogy az országban még némi előszeretettel viseltetnek az uzsoratörvények iránt. Az emberi természetben rejlik, ragaszkodni a roszhoz is, ha a?t megszokta; de nekünk, ha az országot regenerálni akarjuk, a régi eszmék uralma alól okvetetlenül át kell térnünk a tudomány és tapasztalás szentesitett uj elvek zászlója alá: nekünk határozottan és minden habozás nélkül szakítanánk kell mindennel, a minek neve : balítélet. {Helyesléi. Éljenzés?) Zichy Antal előadó: A központi bizottság átalánosságban a törvényjavaslatot elfogadás végett ajánlja. Elliöli: Átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául az uzsoratörvények eltörlése iránt készült törvényjavaslatot elfogadja-e a t. ház vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A t. ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. PaíSS AmlOI* jegyző (olvassa a törvényjavaslat czintét.) Elllöfe: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát a czim elfogadtatik. PaiSS Andor jegyző (olvassa az 1-sö szakaszt.) Mihályi Péter jegyző (olvassa Manojlovics Emil módositványát): ,,Az 1-ső szakasz utolsó sorában foglalt szavak: „írásbeli szerződés" hagyassanak ki." ManOJlOViCS Emil : T. ház ! A magyar magán jognak a kötelmekre vonatkozó része azon elven alapszik, hogy a szerződés épen oly érvényes szóval, mint írásban. Ezen átalános elv alól a legfontosabb üzletek, és a legbonyolultabb szerződések sem esnek kivétel alá. Sőt a törvény consequentiája annyira megy, hogy még a szóbeli végintézkedést is ugyanazon erővel ruházza tel, a melylyel az írásbeli végrendeletek birnak. Á dolog ezen helyzetében én a felolvasott
