Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-295
120 CCXCV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 9. 1863.) méltányosan és igazságosan, nem adunk kedvezményt senkinek, nem fogunk a kedvezményből kirekeszteni senkit, hanem igazságot fogunk szolgáltatni. Nagyon sajnálom, hogy ez országgyűlésen ezen egyetlen pontban eltér nézetem a t. kormányétól, de kötelezettségem volt azt kimondani. (Helyeslés). BÓniS Sámuel: T. ház ! Én magam is óhajtottam volna, hogy mielőtt a minisztérium ezen megváltás iránt törvényjavaslatot terjeszt elő, az exposéban azon statistikai adatokat, melyekből kitűnik a megváltás sommájának menyisége, terjesztette volna a ház elé; ezt azonban oly messze terjesztetni, mint előttem szólott Tanárky barátom, nemkivánom: mert én is Nyáry Pál barátommal azon vélekedésben vagyok, hogy amennyiben az 1840-diki törvények szólottak csak úrbéri örökmegváltásról, 1840 előtti úrbéri örök-megváltás nem történhetett, (Helyeslés) mert a törvény csak 1840-ben keletkezett. Már most, kérem, ha ezen statistikai adatok összeszerzését az 1840 előttre akarnánk kiterjesztetni, ez az országban oly zavart idézne elő, melynek végét senki ki nem számíthatja. (Helyeslés.) Minden királyi város és Isten tudja még kik mind föllépnének követeléseikkel, és ennek végét érni soha sem lehetne. Én azt hiszem, midőn a minisztérium ezen törvényjavaslatot előterjesztette, leginkább azt tartotta szem előtt, hogy az 1848-diki törvény rendeletének elég tétessék. Az 1848-diki törvény 12-dik szakasza világosan azt rendeli, hogy az 1848. törvény alapján kárpótoltassanak azok, a kik 1848 előtt úrbéri örökváltság szerződést kötöttek. (Helyeslés.) Halász Boldizsár barátommal nem lehetek egy vélekedésben, a ki azt mondja, hogy „a jelen törvény alapján" nem azt teszi, hogy „az állam általi megváltás módja szerint," hanem azt teszi, hogy „váltassanak meg az urbériségek," hogy „szüntessenek meg az urbériségek." Ezt nem teheti, mert ott, hol megtörtént az úrbéri örökváltság, ott már urbériség nem létezett, és arról nem voit szükség a törvénynek rendelkezni. Vélekedésem szerint a minisztérium tehát helyesen járf el. Helyesen járt el továbbá abban is, hogy a terminust 1840-re tette, ámbár, ha e kérdést jogi szempontból lehetne venni, akkor azt mondhatnám, hogy azoknak, a kik 1840 előtt kötötték ebbeli szerződéseiket, hasonló joguk van, mert ők is földesúri jogokba jöttek a megvétel által. Igen, de itt jogról szó sem lehet: mert kérdem, jog-e az, hogy az ország váltsa meg az én terheimet? Ez nem jog : ez csak kegyelem ; itt jogra hivatkozni senkinek sem lehet; itt hivatkozni lehet az ország ígéretére, az ország kegyelmére. (Hely eslés.)\Jgy&nazért nem kívánom ezen dolgot jogi szempontból venni, mert ha jogi szempontból venném, akkor az úrbéri megváltás nem történt volna az 1848. törvények alapján, akkor megváltotta volna kiki önmagát. Itt tehát,mondom, jogról szó nem lehet. Itt szó lehet arról, hogy az 1848. törvény ígéretének elég tétessék. Az én vélekedésem szerint tehát, mondom, helyesen járt el a minisztérium, helyesen járt el már csak azért is, mivel a körülményeket is tekintetbe vette és tovább nem terjeszkedett, mint ax ország jelenlegi pénz állapota megengedi. (Helyeslés.) Én a törvényjavaslatot az átalános tárgyalás alapjául elfogadom. Horvát Boldizsár igazságügy ér: T. barátom Pap Mór indítványa nem fér e törvényjavaslat keretébe. E törvényjavaslat az 1848. XII. törvényczikk 9. szakaszának végrehajtását képezi, tehát ebbe nem lehet fölvenni oly javaslatot, mely egy korábbi, t. i. az 1715-diki törvénynek végrehajtását czélozza. Nem akadályozom és nem is volna jogom akadályozni at. képviselő urat abban, hogy e javaslatát annak idejében külön előterjeszsze; de kérem a t. házat, hogy azt, mint heterogén természetűt a mai tárgyalásból kirekeszteni méltóztassék. (Helyeslés.) A mi magát a törvényjavaslatot illeti, az két ellenkező oldalról szenvedett megtámadást. Az egyik oldalról azért, mert sokat ad, a másik oldalról pedig azért, mert kellőnél kevesebbet ad. Halász t. képviselőtársam kétségbe vonja, hogy az 1848-diki törvények e tekintetben valami ígéretet tettek volna. Szerencsésnek érzem magam, hogy én kelhetek ki az 1848-diki törvényhozás nemes intentióinak védelmére, azon pártnak egyik tagja ellen, a mety magát par excellence kizárólag 48-as pártnak nevezi. (Elénk tetszés.) Tiltakozom mindig az 1848-diki törvények oly magyarázata ellen, hogy ezen törvények puszta illusiót akartak volna a nemzetnek nyújtani. (Tetszés.) Az 1848-diki XII. törvényczikk 9-dik szakasza a minisztériumnak világosan kötelességévé teszi, hogy az úrbéri örökváltságokra nézve intézkedjék. E törvényre azt fogni, hogy azt akarta volna mondani: „nesze semmi, fogd meg jól," a legnagyobb tiszteletlenség az 1848-diki törvényhozás ellen és e téren én bármely pártot is, legyen ez akár jobb, akár bal követni soha nem fogok. (Elénk tetszés.) A másik oldalról meg ló'n e törvényjavaslat támadva, mert azon t. urak felfogása szerint a törvényjavaslat a kellő határvonalon innen marad,
