Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-293
CCXCIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 2. 1868.) 99 ugyan, de a változott miniszterialis rendszer szerint kellett az egyes minisztériumok előirányzatát megállapítani. Elmondom röviden, miképen jártunk el e tekintetben. A cancelláriák czimén előirányzott és a központi költségek rovata alatt előforduló tételekből, értve a magyar és erdélyi udvari cancelláriát, mert a horvát-tótországi cancellária érintetlenül maradt, egy negyed rész a cancelláriák javára maradt előírva, miután azok még az első hónapokban fenállottak ; ez tett: 90,298 frtot. A fenmaradt %-rész, mely tett 270,897 frtot, és hozzászámítva a helytartótanács költségeit 308 ezer írttal, összesen 578,897 frtot, következő arány szerint osztatott fel: a belügyminisztérium szamára felvétetett 25" /„, a közlekedésügyminiszteriumra 20°/ 0 , a kereskedelmi minisztériumra 14«/ 0 , a vallás- és közoktatásügyminiszteriumra 19 u / u; az igazságügyire 1 7 D / U , végre a honvédelmi minisztériumra 5%-tel. Azonkívül felvettünk az előirányzatba a cs. k. kereskedelmi, pénzügyi és közlekedési minisztériumok központi előirányzatának 3 / 4 évi tételéből 30%-tet, azon indokból, mert az év 3 / 4 részére azon teendők 30%-je ezen minisztériumokról átment a felállított magyar minisztériumok teendői közé, s miután azon minisztériumok teendői annyival kevesbedtek, a magyar közigazgatás pedig annyival szaporodott, a végleszámolásnál ezen tételeket, mint javunkra szolgálókat kívánjuk igénybe venni; ugy hasonlókép az előirányzatban erdészeti czélokra és vaspályák tracirozására felvett évi tételek 3 / 4 részenek 30%-jét. A számítási mód a kimutatáshoz csatolt jegyzetekből részletesen látható. Egyedül a miniszterelnökség és ő felsége személye körüli minisztérium számára nem volt tétel előszámitva. melyet javunkra Írhattunk volna. Az előirányzatban foglalt mindazon tételeket, melyek különösen a magyarországi beligazgatási és pénzügyi kezelés, posta és távirdai stb. czélokra voltak előírva, az illető szakminiszterek rovatába igtattuk. Legelőbb a kiadásokra vonatkozó főbb tételeket kívánom elősorolni. Mint már említem, az év kezdetén fenállott magyar és erdélyi udvari cancelláriák összes egy évi előirányzatának egy negyedét vettum fel mint a központi igazgatás költségét, mi 90,298 frtot tett ; miután azonban ezen czim alatt még később is számos utalványozás történt, valóban kiadatott e czimen: 289,832 frt. A miniszterelnökség számára a költségvetésben előirányozva semmi sem volt, kiadatott azonban 113,969 frt. Az ő felsége személye körüli minisztérium számára előirányozva hasonlókép semmi sem levén, az év folytán kiadatott: 48,315 frt. A belügyminisztérium számára előirányozva volt 8.442,475 frt; kiadatott pedig 8.282,470 frt, tehát kevesebb. A közlekedési minisztérium szánjára előirányozva volt : 3.713,014 frt ; kiadatott uedig : 3.571,451 forint. A kereskedelmi minisztérium számára a postaés távirda-ügygyel együtt előirányozva volt : 3.981,703 frt ; kiadatott pedig : 4.363,449 forint, mely 400 ezer frtot haladó kiadási többlet leginkább uj posta- és távirdavonalak felállítása folytán vált szükségessé. A vallás-és közoktatási minisztériumra előirányozva volt: 589,565 frt; kiadatott pedig: 525,802 frt, tehát kevesebb. Az igazságügyminiszterium számára előirányozva volt: 2.220,37 7 frt ; kiadatott valamivel kevesebb, úgymint : 2.117,102 frt. A honvédelmi minisztérium számára előirányozva volt : 28,945 írt ; kiadatott kevesebb : 16,333 frt, A horvát-tótországi cancelláriára előirányozva volt : 1.605,365 frt; kiadatott 184 ezerfrttal több, vagyis 1.789,421 frt. Ezen tételek mutatják az összes közigazgatásnak költségeit, a pénzügyminisztériumot ide nem értve, még pedig, mint már említeni szerencséin volt, azon előirányzat szerint, melyet az 1867-dik évi költségvetés alapján felállitott, betudva ide az elébb Bécsben kezek ügyek központi vezetésének Magyarországra számított hányadát és a posta és távírda költségeit. Ha mellőzzük a posta éstávirda költségeit, ugy a központi igazgatás azon tételeit, melyek, mint emli ém, a bécsi minisztériumok előirányzatából tétettek át a mellékelt kimutatás szerint, és összehasonlítást teszünk az előirányzott és valóságos kiadások között azon alapon, m-iként a költségek az 1867-iki előirányzatban a magyar és erdélyi udvari cancelláriákra nézve megállapítva voltak, akkor a következő eredményre jutunk : A magyar udvari cancellária czimén előirányozva volt: 11 millió 936 ezer frt, az erdélyi udvari cancellária czimén : 3.000,000 frt , tehát összesen 14 millió 936,000 frt ; kiadatott pedig az összes beligazgatási költségekre és a folyó szükségletre : 14.072,202 frt, és ha a múlt évi szükségletre utalványozott összegeket veszszük, az esetben : 14.967,503 frt, és igy az első esetben majdnem egy millióval kevesebb, a második esetben pedig csak 31,503 frttal több. Ez legvilágosabb tanúsága annak, hogy ámbár a miniszteriális rendszer felállítása által nevezetesebb kiadások igényeltettek : mindamellett a beligazgatási költségek fedezhetők levén a régi rendszer szerint a cancelláriák számára előirányzott összegekből, a minisztérium mennyire takarékosan járt, el. A mi a pénzügyminisztérium kiadásait illeti. 13*
