Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-279

488 CCLXX1X. ORSZÁGOS ÜLÉS (Aügwrtua 6. 1868.) ugyanazon szakasz vég bekezdésének első sorában „tartózkodó" után: „tartalékos" teendő; 2. sorában „a" irandó e szó elé „legénység", 3-dik sorában pedig „meg kellett tudniok* e helyett: ^tudomást nyerniük kellett arról.* Ghyczy Ignácz: T. ház! Ezen szakasz má­sodik bekezdése szerint a katonai fegyelmi törvé­nyek az átalános védkötelezettség igényei szerint levén átdolgozandók, miután ezen fegyelmi törvé­nyeknek, mihelyt a véderőró'l szóló törvényjavas­lat a t. ház és a főrendek által elfogadtatik és ő felsége által szentesittetvén, törvény erejére emel­kedik, nem csak a tettleg szolgálatban levő kato­nák és honvédek, hanem a mennyiben az ezen sza­kasz első bekezdésében és a honvédségről szóló törvényjavaslat 22. szakaszában a védelmi törvé­nyen alapuló megszorításokról tétetik említés, a tartalékosok és a szolgálatban nem levő honvé­dek, következőleg a haza férfi lakosságának túl­nyomó s igen tetemes része alá lesz vetve: igény­telen véleményem szerint sem az igazsággal, sem a méltányossággal megegyeztethető nem volna, ha ezen fegyelmi törvények ezentúl is, mint eddig, egyoldalúkig csak a katonai kormány által álla­píttatnának meg; hanem mulhatlanul szükséges, hogy az országgyűlésnek megadassák az őt — ré­gibb törvényeinket nem is említve — az 1808. XI. törvényczikk bizonysága szerint is megillető alkotmányos befolyás. Bátor vagyok ennek foly­tán a t. háznak ezen szakaszhoz néhány szó hoz­zátételét indítványozni és ezen indítványomat a t. ház figyelmébe ajánlani. (Halljuk!) Horváth Lajos jegyző (oh ássa Ghyezy Ig­nácz módositványát): „Az 54-ik szakasz 2-ik bekez­désében ezen szó után: „átdolgoztassanak (í tétes­sék : „és helybenhagyás végett a törvényhozás elé terjesztessenek." Deák FerenCZ: T. ház ! Én a jelen törvény­javaslat 54-ik szakaszát következőleg szeretném átalakíttatni: „A szabadságosok a szabadság ideje alatt és a tettleg szolgálatban nem álló tartaléko­sok és honvédek tisztjei és legénysége, minden polgári viszonyaikra nézve, úgyszintén bűnvádi és rendőri ügyekben a polgári törvények és ható­ságok alatt állanak, s csak azon megszorításoknak vannak alávetve, melyek ezen törvényben alap­szanak .... s a nyilván tartás czéljából szüksé­gesek." Itt azután kimaradna a többi, s a követ­kező bekezdést így óhajtanám átalakíttatni: „A tettleg szolgálatban levők a katonai fegyelmi törvények alatt állanak, polgári viszonyaik és köte­lezettségeik tekintetében mindazonáltal, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak, a polgári törvények és hatóságok alatt fognak állani, addig is, míg a katonai törvény az átalános védkötele­zettség igényeinek megfelelőleg . . . .* stb, a többi marad. Ebbe kettőt szeretnék, a mi a jelen sza­kaszban nincs, tenni: azt t. i., hogy a szabadságo­sok, a tartalékosok és a honvédek bűnvádi és ren­dőri ügyeikben a polgári törvény és hatóság alatt állanak ; a másik pedig, a mi szintén nincs benne, hogy minden tettleges szolgálatban levő katonák, polgári ügyeikre nézve, minden esetre szintén a polgári hatóság alatt álljanak. Bátor vagyok ezen indítványomat ajánlani. Ivánka Imre: Az előttem szóló igen t. kép­viselő űr által tett indítvány szerintem is elfogad­ható , és lényegesen javítja ezen szakaszt, valamint nem zárja ki azon módositványt sem, melyet én a ház figyelmébe ajánlani bátor vagyok. Ott t. i., hol a honvédek tisztjei és legénységéről van szó, kérném a 2-ik sorba még beszúrni a „nyugdíjas tiszteket és a nyugzsoldos legénységet." Ennek szükségét egy pár, a legújabb időből vett példával vagyok bátor illustrálni. Atalánosan tudva van Bartels alezredesnek esete; ő t. i. nyugdíjaztatván, azon vád emeltetett ellene, hogy különféle röpiratokat irt, melyekben az utolsó hadjáratokat éles kritika alá vévé. Ma­gam is olvastam ezen röpiratokat, és megvallom, epés tollal vannak irva, egyes magasan álló egyé­niségek keményen kritizáltatnak és sok kellemet­lent tartalmaznak; de mindamellett ki lehet azok­ból venni, s ugy szólván a sorok között világosan kiolvasni, hogy az elkeseredett egyén, egészben véve, a monarchia javát és az ármádia ügyét re­formálni szándékozik. Ezen röpiratok anonym je­lentek meg; valakinek rendelete következtében az alezredes perbe idéztetett; ő azt vitatta, hogy ezen röpiratok anonym jelenvén meg, értök nem lehet felelős, és ha csakugyan elkövette volna e bűnt, az sajtóvétség lett volna, a sajtóvétségekre pedig ö felsége amnestiát adván, ez ő reá is kiterjed; de ha nem, a sajtóvétségekre a közidőben ő felsége államaiban esküdtszéki eljárás hozatván be, az ő esete is az esküdtszék elé tartozik, és így a hadi törvényszék elé való idézés ez esetben nem volna reá kiterjeszthető; ő kész az esküdtszék elé állani, de nem felel a katonai hatóságoknak. Ennek kö­vetkeztében az alezredest fogságba tették. 0, amint méltóztatnak a lapokból emlékezni, folyamodott a birodalmi tanácshoz, ott elejtették az esetet, és csak akkor lett szabad lábra visszahelyezve, midőn a reichsrath nyilatkozata következtében a ka­tonai törvényszéknek ismét alá vetette magát; most foly ellene tovább a vizsgálat. (Zaj.) Méltóz­tassanak türelemmel lenni: vagy kimenni, vagy kihallgatni. En az ellentétes eseteket azért akarom felhozni, mert szükségesnek találom előadásom felvilágosítására. Ez esetben tehát, a nyugdíjazott tiszt maga kívánta magát alávetni a sajtóhatóság­nak, és a katonai hatóság ebben gátolta őt.

Next

/
Thumbnails
Contents