Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-279

476 CCLXXIX. 0K3ZÁG0S ÜLÉS. (Augusztus 6. 1868.) ily tanulók belépése által okoztatnak , ne a közös hadügyi költségvetésből, hanem az illető államkincstárból födöztessenek. Ezt bővebben indokolni feleslegesnek tartom, mivel bizonyos, hogy ezen kedvezmény kiterjesztését minden hazai tanulóra, épen az illető állam érdeke igényli, és hogy ez valóban oly csekély költség, hogy az államot nagy mérvben alig terhelheti. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen, valóban csak az igazság és a haza érdekében ajánlott módositványomat kegyesen megfontolni és elfogadni. Horváth LajOS jegyző {olvassa Kapp Gusztáv módositványát.) Ivánka Imre: T. ház! Ha Tisza Kálmán t. barátom indítványát el méltóztatik fogadni, akkor természetesen semmi szólásom nincs, mert az 6' módositványát pártolom én is, és magamévá teszem ; miután azonban a közbeszólás vékony reményt nyújt erre: bátorkodom magam indítványát is előadni. (Halljuk !) Azt tapasztaltam, és ugy vélem, hogy egy évi tanulmány arra, hogy valaki tiszti képzettséget nyerjen, rövid idő; azt tartom, miként arra, hogy valaki a tiszti vizsgát jó sikerrel letehesse, 'előbb tanulmányokat is kell tenni. A tapasztalás azt mutatta, hogy a katonai tanintézetek, a melyek most, különösen az utósó időben létesittettettek, a katonai kasztszellem növelésére szolgáltak; a mint volt alkalmam értesülni, ezek meg fognak szüntettetni, és más modorban felállitatni. De ha az előtanulmányt igen is szükségesnek tartom, és exclusiv tanulmányt czélszerüuek nem tartok, akkor a kivitel lehetőségéről kell gondoskodni. A katonai tanulmány is olyan, mint minden más : minden munkát, müvet és könyvet meg lehet szerezni; tehát nem titok; a különböző hegyszorosoknak formáját és a hegyek magasságait, a folyók szélességét és medrök mélységét összevissza mérik a mérnökök, s a vasutak és csatornák terveléseinek következtében a terület sokkal pontosabban méretik fel, mint azt azelőtt a katonai geographiákban tanultuk és térképeinkbe felvehettük ; tehát az sem titok, mint ezt az utósó hadjárat be is bizonyította, hogy az ellenség előtt sem volt titok. Nem látom tehát annak czélját, miért legyenek exclusiv katonai tanintézetek, kivévén a magasabb tantárgyakra nézve, azon egyének számára, kik valóságosan életpályájukon katonák akarnak maradni; de szükségét látom annak, hogy az egy évi tanulmányozási idó't meghosszabbitsuk ugy, hogy az illetők jobb sikerrel állhassák ki a vizsgát: ezért oly intézkedéseket kívánok, hogy a nyilvános több tanintézetekben a hadviselésre vonatkozó tanulmányok!szabad tantárgyakként adassanak elő. Ezzel kapcsolatban bátor vagyok megemlitení két intézetet: a Ludoviceumot és magyar gárdát. A Ludoviceum, hogy soha se létesült, azt tudjuk mindnyájan ; de hogy nagyon kívánatos, hogy most, midőn az egész nemzet katona lesz, midőn a honvédséget felállitjuk, legyen egy intézetünk, melyben az ifjakat ezen pályára növeljük, azt nem tagadhatja senki sem. Legyen az itt, az ország szivében, ezt méltányosnak fogja találni mindenki. Én ez intézetben nem éretlen ifjakat akarnék nevelni, jőjenek oda már férfiak, és azok műveljék ki magokat a magasabb hadtanulmányokban az ország költségén. A magyar testőrség régibb intézmények szerint hasonlóképen katonai tanintézet volt és az utósó években igen jó sikerrel működött ismét e téren. Ennek felállítását, hasonlókép ez irányban, a legmagasabb katonai tanulmányokra szánt irányban, és már szolgált tisztekből alkotandót, igen czélszerünek vélem, mi által ismét egy uj kötelék keletkezik a nemzet és az ármádia közt: mivel ha kitűnő tisztek ott maradnak és tovább szolgálnak, ez az összetartozás ujabb tanúságaként fog szolgálni, és ezt szükségesnek látom a jövendő sikeres hadmtíködésre nézve. Ezért — ismétlem — hogy ha Tisza Kálmán indítványa elfogadtatik, azt pártolom ; azon esetben pedig, ha az el nem fogadtatnék, arra kérem a t. házat, hogy a második bekezdés 3-dik sorában az ,egyrendüek* szó után következőket méltóztatnának beigtatni: „mely tanodákban és mily mértékben tartassanak előadások a hadi tudományokból", és innen megy a szakasz tovább. Horváth Lajos jegyző (olvassa Ivánka Imre módositványát.) Halász Boldizsár: T. ház! Én egy engem igen meglepő és örvendetes tapasztalatra jutottam a mai tanácskozás alatt, t. i., hogy a bal oldal némely, bár nem lényeges módosításai csakugyan elfogadtattak. Annálfogva nem tartok előttem szólt Ivánka Imre képviselőtársammal, ki a közbeszólásokból következtette azt, mint ha Tisza Kálmán indítványa tán el nem fogadtatnék; én ellenkező' leg azt hiszem, hogy miután azon indítvány sem átalános elvekbe, sem különösen a hadsereg kiegészítésére szükséges mennyiség kiállításának elvébe nem ütközik, azt a t. ház elfogadhatja. Az átalános védkötelezettség elve ki van mondva, de mégis vannak kivételek. íme, t. ház, méltóztattak a baloldali tagok indítványát az egyet-" len vó're, egyetlen gyermekre nézve elfogadni; én azt. hiszem, hogy Tisza Kálmán barátom indítványa sem egyéb, mint ismét némileg a kivételeknek szaporítása, még pedig magasabb országos szempontból. Ha, t. ház, gazdasági, illetőleg családi érdek szempontjából az egyetlen vőt és egyetlen gyermeket stb. ki lehet venni a védkötelezettség alól,