Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-260
CCLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.) 39 tapasztaljuk. .. (Derültség. Felkiáltások: Utifigura docet! Zaj. Elnök csenget.) Én is azok közé tartozom, azon különbséggel, hogy előre megígérem, hogy rövid leszek. (Derültség.) Igen szeret a magyar ember perlekedni, a mit mutat a törvénykezés menete, miszerint a nagyapa fiára és unokájára hagyja a pert; hanem egy tulajdona van a magyarnak, és ez ugy a felsőbb regiókban, mint a legalsóbb rétegekben divatozik: hogy fizetni nem szeret. (Derültség.) A törvényjavaslat tehát arról gondoskodott, hogy egyrészt [büntetési ösztöne legyen a hátralékokra nézve; a 16-ik szakaszban pedig arról gondoskodott, hogy jutaimi ösztöne is legyen. Én mindkettőt elfogadnám* hanem miután a 14-ik szakaszhoz hozzá tétetett, még pedig átalános szavazattöbbség határozatával, hogy csak akkor, ha önhibájából történik az elmaradás, büntettessék: ez annyi perre és nyugtalanságra ad alkalmat, hogy valóban semmi sem jönne ezen 14-ik szakasz alapján az ország cassájába. Ennélfogva én oda véleményezem ez ügyet, hogy ezen 14-ik szakaszt végkép ki kell hagyni és csak a 16-ik szakaszt megtartani. (Zaj.) Bónis Sámuel: T. ház! Ha ezen szakaszban az adózók valamely megterheltetését látnám, valóban nem szavaznék rá; de én benne épen az adózók könnyítését látom. Vegyük gyakorlatilag a dolgot. Magyarországon főkép a földmivelő osztály jövedelmeit bizonyos időszakokban kapja csak meg. Ha történetesen egy negyed esztendőben ezen időszak nem következik be, midőn termését eladhatná, okv.-tlen könnyítés rá nézve, ha ily csekély kamattal 3 havi halasztást kap. Símony i képviselőtársam maga megemlítette, hogy az államháztartás szükségeit fedezni kell. Már most, ha az államháztartás szükségeit fedezni akarjuk, és azt is el akarjuk érni, hogy az adózót ezen teher ne nyomja nagyon, akkor ezen utat kell követni, ellenkező esetben pedig a szigorú behajtáshoz kell nyúlni. De miután azt tartom, hogy a szigorú behajtásnál ez sokkal nagyobb könynyebbség, s miután mindkettőt el akarom érni, tudniillik azt is, hogy az államháztartás szükséglete fedezve legyen, és azt is, hogy az adózón könnyíteni lehessen: e könnyítést, melyet a késedelmi kamat nyújt, elfogadom. Somossy IgnácZ: T. ház! Ha ezen törvényjavaslat 14-dik szakaszának kihagyását a hallott nyilatkozatok után a pénzügyminiszter úr maga indítványozná, nem csodálkoznám rajta; de csodálkozom azon, hogy azt épen azok indítványozzák, kik könnyítést akarnak szerezni az általok úgynevezett föld népének. Simonyi Ernő barátom maga azon tételt állította fel, hogy az adónak annyinak kell lenni, hogy az által az államháztartás szükséglete fedezve legyen. Kevéssel ez előtt magyarázta meg épen a pénzügyminiszter azt, hogy a másfél havi költséget, vagyis azon költséget, mely hátrább vétetik be az év kezdetétől, fedezni kell valamiből, mert a költségek nem a bevételi időhöz vannak alkalmazva, hanem havonkint teljesitendők. Már most a fenforgó kérdésben csak abban van a különbség köztünk, hogy a kik a késedelmi kamatot ki akarják hagyni, azokat pártolják, kik nem fizetik meg adójokat s így kötelességüket mulasztják; mi pedig, kik azt meg akarjuk hagyatni, azokat pártoljuk, kik adójokat rendesen fizetik. (Elénk helyeslés.) Melyik hát igazságosabb törekvés a kettő közül ? Akkor, midőn már nem a régi adókról, melyeket nem fizetni némelyek hazafiúi erénynek tartották, hanem a hazának teljesítendő törvényes adózásról van szó : ez, gondolom, tisztán áll előttünk. A másik kévdés felvilágosítására, a mit t. i. felállítani méltóztatott, hogy t. i. a Bach idejében alkalmazott esecutionális eljárás sokkal helyesebb, mint a késedelmi kamatok követelése : észrevételem az, hogy helyesebb ez igen is a tehetősebb erabej rekre nézve, mert ezeknek módjában van azokra \ még vesztegetés utján is befolyni, kik netalán ezen eddigi visszaélést kívánnák folyiatni; de nem hei lyesebb a szegény emberre nézve ki nem tud fizet! ni. Ha ez utóbbit az executio rögtön éri, honnan teremti elő a pénzt? Kölcsön veszi sokszor 100%ra és nem 6%-ra, mit a törvényjavaslat késedelem esetére enged, mert azon számítás, hogy a késedelem 12%-ba kerül, nem helyes, mert havonkint ! / 2 krt számítva, ez 6 % °* teszItt tehát semmi uzsora nem forog fen, hanem csak az állam károsításának elhárítása kívántatik; továbbá a kölcsönösség van felállítva ezen szakasz és a 16-dik szakasz közt, melyben az előre való fizetésért szintén kárpótlás van engedve: azért ez eljárási módot tartom a legigazságosabbak egyikének. (Helyeslés) Halmosy Endre: Én szintén kihagy andónak tartom ezen szakaszt. Első okom erre a gyakorlati kivitel. Tekintsük a községekben, hogyan fizettetik be az adó. Az adózó átadja a falusi bírónak például a negyed év első hónapjában ; ő ezt a csekély összeget akkor be nem viszi az adóhivatalba, hanem vár addig, míg nagyobb összeg fog bejőni. Teszem most azon esetet, hogy talán fele a még hátralevő idő előtt lefizette adóját, a másik fél pedig a hátralevő idő " lefolyása után, s azután bevitetik a pénz az adóhivatalba, mely azt mondja, későn levén befizetve, az egész község minden adózójára késedelmi kamat rovatik: ebből aztán a községben a legnagyobb súrlódások és bonyodalmak következhetnek be. De továbbá, miután az adó ki van vetve, S minden adózó tudja, minő' összeget kell neki fizet-
