Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-270
CCLXX. OESZAGOS ÜLÉS. (Július 25. 1868.) 263 jövede Imi adó kivetésénél használtatni szokott bizalmi férfiak választattak. Azt véli a pénzügyminiszter úr, hogy az ily választás hónapokig el fog tartani ? Azt mondja, hogy akkor szükség lesz a városban bizalmi férfiakat választani a candidatióra, és sok más eolemnitásokat alkalmazni. Meg van azonban a törvényjavaslatban mondva, hogy : rendezett tanácsú városokban ; és itt csak ezekről lehet szó, mert a szabad királyi városokról más intékedés történik : a városi közgyűlés összejön s egyszerűen választ. A mi a többi község választását illeti: csak egy pár községben lesz szükség ily bizottsági tagok választására, mert a városnak csak egy-két községében fog mú'ködni a bizottság; a nagyobb községekben lesz tehát szükség ezeket megválasztani ; és tudjuk, mily egyszerű a biróválasztás : össze jőnek a helység lakosai és választanak. Azért szükség ezt szabályul fölállitani, mert minden községben, minden megyében van bizonyos szokás a biró választására nézve ; ez tehát minden esetben és minden községben alkalmazható lesz. Én, t. ház, még egyszer ismétlem, hogy ha akarja a t. ház, hogy azon elvnek, melyet most elfogadni kivan, jó következése legyen, gondoskodjék arról, ho 6 y a községi választónak, kiknek oly nagy befolyásukleszaz adókivetési bizottságban, annak rendje szerint, szabályosan, ne pedig csak vak eset, és talán a pénzügyi közegek sugallata szerint, önkényesen választassanak. Kérem a t. házat, hogy ezen szakaszt, mely az adókivető bizottság sikerének biztosítására tartozik, méltóztassék ugy, mint azt a központi bizottság szövegezte, elfogadni. [Helyeslés a bal oldalon.) Lónyay Menyhért pénzügyér: Azokra nézve, miket Ghyczy Kálmán képviselő űr a pénzügyi közegek sugallatáról mondott, csak anynyit válaszolok, hogy meg kell különböztetni a jelen pénzügyi igazgatást azon korszakbeli igazgatástól, midőn sugalmaztatva voltak a bizalmi férfiak. Az előterjesztett törvényjavaslat szerint a községeknek választási joga kétségbe nincsen vonva ; csupán csak azt óhajtanám, hogy ezen szakasz akkép módosittassék, hogy a választást az illető községek mindig a helyi viszonyok és körülményekhez képest azonnal létesíthessék. Ezt pedig el lehetne érni, ha a szerkezttet következőkép módosítanék: „Községi bizottsági tagok választásának eszközlése iránt az alispán , illetőleg polgármester azonnal intézkedni fog, a mint a bizottság által arról értesíttetik, melyek azon községek, melyek bizottsági tagok választására felhívandók." Minden község fogja tudni érdekét védeni; én nem akarok oly szabályt, mely kivihetetlen, s az imént tett módonitással a czél tökéletesen el lesz érve. [Helyes! Elfogadjuk!) Csiky Sándor: T. ház! (Nagy zaj. Eláll, eláll!) Nem hatalmaztam fel senkit, hogy kijelentse, rnikép elállók. Ha el akarok állani, majd megmondom magam. (Nagy zaj.) Ha n éltóztatnak azt tartani, hogy azon városnak, melyet képviselek, annak e házban szava nincs, akkor elhallgatok ; de ha van szava, kérek türelmet: különben az elnökséghez vagyok bátor folyamodni. Ha helytelent mondok, kérem helyre igazitani, csalhatatlanságot nem követelek. (Nagy zaj. Dologra !) De ha szólási jogom kétségbe vonatnék, felszólitom igazolásra, és ha nem vonatik kétségbe, akkor kérek hallgatást, mert ezt a ház méltósága kivánja. (Dologra!) Elnök (csenget): Már most csend van : méltóztassék a dolí ghoz szólni. Csiky Sándor: Én nekem a pénzügyminiszter urnák javaslatára, melynél fogva a központi bizottság ábal a 38-ik szakasz tervezett szövegét újra módosítani kivánja, én nekem arra egy lényeges észrevételem van, mert nem tudom, hogy a község nevezet alatt méltóztatik-e érteni csupán a rendezett városokat? mert község nevezet alatt ekkoráig még a rendezett tanácscsal ellátott városoknem értettek : mert ott van az 1848-iki XXIII,, XXIV. t. czikk, mely a rendezett, tanácscsal ellátott városoknak külön politikai jogokat ad, olyanokat, melyeknél fogva őket a községekkel összeolvasztani s ennélfogva törvény adta jogaikból őket kivetkeztetni nem lehet. Már pedig, ha ezen szövegezés megmarad, ugy a mint a központi bizottság javasolja, megemlítve levén, hogy rendezett tanácsai biró városokban az ilyen bizottsági tagok a közgyűlés által választatnak, itt pedig, a mint fméltőztatott a pénzügyminiszter úr javasolni, (Nagy zaj, szónok nem hallható) a városokról egészen hallgatás történik, az ottani választók minőeége meghatározva nem levén. A mit méltóztatott előadni, hogy sok idővesztéssel és késedelemmel járna, ha a városi közgyűléseken kellene azon adókivető bizottságba menendő tagokat megválasztani: ez felfogásom szerint nem áll: (Felkiáltások: Nem is mondotta!) mert a közgyűlések tartása a városokban épen oly könynyüséggel jár, mint itt a holnapi ülés : (Felkiáltás: Holnap nem lesz ülés, mert vasárnap van!) mert az előtte való nap összehívják a képviselőket, a kik 100, vagy 105 tagból állanak, s azok teszik a gyűlést. Én pártolom a módositványt. Ghyczy IgnáCZ: Én ezen szakaszt csekély nézetem szerint igen fontosnak tartom, és pedig azért. mert uj és szokatlan. Ha tebát abban nem mutattatik ki, mily utón, mi módon választandók a tagok, igen könnyen fenakadás történik. Amásik körülmény, mely fontossá teszi azt, hogy a mennyiben a városokban különösen az ipar adóz