Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-270

CCLXX. OESZAGOS ÜLÉS. (Július 25. 1868.) 263 jövede Imi adó kivetésénél használtatni szokott bi­zalmi férfiak választattak. Azt véli a pénzügyminiszter úr, hogy az ily választás hónapokig el fog tartani ? Azt mondja, hogy akkor szükség lesz a városban bizalmi férfiakat választani a candidatióra, és sok más eolemnitásokat alkalmazni. Meg van azonban a törvényjavaslatban mondva, hogy : rendezett taná­csú városokban ; és itt csak ezekről lehet szó, mert a szabad királyi városokról más intékedés történik : a városi közgyűlés összejön s egyszerűen választ. A mi a többi község választását illeti: csak egy pár községben lesz szükség ily bizottsági ta­gok választására, mert a városnak csak egy-két községében fog mú'ködni a bizottság; a nagyobb községekben lesz tehát szükség ezeket megválasz­tani ; és tudjuk, mily egyszerű a biróválasztás : össze jőnek a helység lakosai és választanak. Azért szük­ség ezt szabályul fölállitani, mert minden község­ben, minden megyében van bizonyos szokás a biró választására nézve ; ez tehát minden esetben és minden községben alkalmazható lesz. Én, t. ház, még egyszer ismétlem, hogy ha akarja a t. ház, hogy azon elvnek, melyet most elfogadni kivan, jó következése legyen, gondos­kodjék arról, ho 6 y a községi választónak, kiknek oly nagy befolyásukleszaz adókivetési bizottságban, annak rendje szerint, szabályosan, ne pedig csak vak eset, és talán a pénzügyi közegek sugallata szerint, önkényesen választassanak. Kérem a t. házat, hogy ezen szakaszt, mely az adókivető bizottság sikerének biztosítására tar­tozik, méltóztassék ugy, mint azt a központi bizott­ság szövegezte, elfogadni. [Helyeslés a bal oldalon.) Lónyay Menyhért pénzügyér: Azokra nézve, miket Ghyczy Kálmán képviselő űr a pénzügyi közegek sugallatáról mondott, csak any­nyit válaszolok, hogy meg kell különböztetni a jelen pénzügyi igazgatást azon korszakbeli igaz­gatástól, midőn sugalmaztatva voltak a bizalmi férfiak. Az előterjesztett törvényjavaslat szerint a községeknek választási joga kétségbe nincsen von­va ; csupán csak azt óhajtanám, hogy ezen szakasz akkép módosittassék, hogy a választást az illető községek mindig a helyi viszonyok és körülmé­nyekhez képest azonnal létesíthessék. Ezt pedig el lehetne érni, ha a szerkezttet következőkép mó­dosítanék: „Községi bizottsági tagok választásá­nak eszközlése iránt az alispán , illetőleg polgár­mester azonnal intézkedni fog, a mint a bizottság által arról értesíttetik, melyek azon községek, me­lyek bizottsági tagok választására felhívandók." Minden község fogja tudni érdekét védeni; én nem akarok oly szabályt, mely kivihetetlen, s az imént tett módonitással a czél tökéletesen el lesz érve. [Helyes! Elfogadjuk!) Csiky Sándor: T. ház! (Nagy zaj. Eláll, eláll!) Nem hatalmaztam fel senkit, hogy kijelentse, rnikép elállók. Ha el akarok állani, majd megmon­dom magam. (Nagy zaj.) Ha n éltóztatnak azt tartani, hogy azon vá­rosnak, melyet képviselek, annak e házban sza­va nincs, akkor elhallgatok ; de ha van szava, ké­rek türelmet: különben az elnökséghez vagyok bátor folyamodni. Ha helytelent mondok, kérem helyre igazitani, csalhatatlanságot nem követelek. (Nagy zaj. Dologra !) De ha szólási jogom kétség­be vonatnék, felszólitom igazolásra, és ha nem vonatik kétségbe, akkor kérek hallgatást, mert ezt a ház méltósága kivánja. (Dologra!) Elnök (csenget): Már most csend van : mél­tóztassék a dolí ghoz szólni. Csiky Sándor: Én nekem a pénzügyminisz­ter urnák javaslatára, melynél fogva a központi bizottság ábal a 38-ik szakasz tervezett szövegét újra módosítani kivánja, én nekem arra egy lénye­ges észrevételem van, mert nem tudom, hogy a község nevezet alatt méltóztatik-e érteni csupán a rendezett városokat? mert község nevezet alatt ekkoráig még a rendezett tanácscsal ellátott váro­soknem értettek : mert ott van az 1848-iki XXIII,, XXIV. t. czikk, mely a rendezett, tanácscsal ellátott városoknak külön politikai jogokat ad, olyanokat, melyeknél fogva őket a községekkel összeolvasz­tani s ennélfogva törvény adta jogaikból őket ki­vetkeztetni nem lehet. Már pedig, ha ezen szöve­gezés megmarad, ugy a mint a központi bizott­ság javasolja, megemlítve levén, hogy rendezett tanácsai biró városokban az ilyen bizottsági ta­gok a közgyűlés által választatnak, itt pedig, a mint fméltőztatott a pénzügyminiszter úr javasolni, (Nagy zaj, szónok nem hallható) a városokról egé­szen hallgatás történik, az ottani választók minő­eége meghatározva nem levén. A mit méltóztatott előadni, hogy sok idő­vesztéssel és késedelemmel járna, ha a városi köz­gyűléseken kellene azon adókivető bizottságba me­nendő tagokat megválasztani: ez felfogásom sze­rint nem áll: (Felkiáltások: Nem is mondotta!) mert a közgyűlések tartása a városokban épen oly köny­nyüséggel jár, mint itt a holnapi ülés : (Felkiáltás: Holnap nem lesz ülés, mert vasárnap van!) mert az előtte való nap összehívják a képviselőket, a kik 100, vagy 105 tagból állanak, s azok teszik a gyűlést. Én pártolom a módositványt. Ghyczy IgnáCZ: Én ezen szakaszt csekély nézetem szerint igen fontosnak tartom, és pedig azért. mert uj és szokatlan. Ha tebát abban nem mutattatik ki, mily utón, mi módon válasz­tandók a tagok, igen könnyen fenakadás történik. Amásik körülmény, mely fontossá teszi azt, hogy a mennyiben a városokban különösen az ipar adóz

Next

/
Thumbnails
Contents