Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-270

246 CCLXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 25. 1868.) dokokból tehát nem tartom szükségesnek a változ­tatást. (Helyeslés.) Eitel Frigyes : Csak azt bátorkodom még ki­nyilatkoztatni, hogy a 9. szakasz határozottan ki­mondja, mily szelvénykamatot kell jövedelemadó alá vonni; de a 3-dik szakasz e) pontja azt mondja, hogy valamennyi egyházi személyek és testületek rendes jövedelme, minden esetre a kamatjövedelem is ide tartozik; de a mennyiben kamatjövedelem, a III-dik osztályba is tartozik. Én csak azon esetben volnék megnyugtatva, ha a t. pénzügyminiszter urnák ezen nyilatkozata jegyzőkönyvbe is be­jönne. (FdkiáltCsok : Szükségtelen !) Mind a kettőbe nem lehet venni oly jövedelmet, mely egyházsze­inélyeknek rendelt jövedelem ; és minden esetre a II-dik osztályba tartozik, a mennyiben nem a III-dikba. Ez tehát szükségtelen nem lehet. Elnök: Nem tudom, méltóztatnak-e a rnódo­dositványt elfogadni, melynek eleje annyiból áll, hogy tétessék ide a 3. szakasz e)pontja alá:,,Egyházi személyek és testületek rendes jövedelme, a meny­nyiben a föld- vagy házadó alá nincs vetve, vagy minősége szerint az I-ső vagy szerinte a III-dik osztályba nem tartozik/' (Maradjon a szerkezet!) Méltóztassanak tehát azok, kik a szerkezetet pár­tolják, felkelni. (Megtörténik.) A többség a szerke­zetet fogadja el. Mihályi Péter jegyző (olva ssaa4. szakaszt.) Zichy Antal előadó: A központi bizott­ságnak e szakaszra vonatkozólag nincs észrevétele. Csengery Imre: Ezen három szakasznál, t. i. a 2. 3. és 4-iket együttvéve, van formai észre­vételem. Én ugy hiszem, tisztelt ház, hogy a tör­vényben minden szakasznak magának önálló és különállónak kell lenni; ezen három szakasz pedig, a 2. 3. és 4-dik, egymástól ugy el van szakitva, hogy például a jövedelmi adó alá mi tartozik, a 2-dik szakasz elején van, s ez mind a 3-dik, mind a 4-dik szakaszra értedk. és ig-y mag-ában eg'v szakasz sem önálló. En tehát e három szakaszt egy szakas/.szá kívánom olvasztatni, s ugy követ­keznék azután az 5-dik mint 3-dik. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Nekem az ellen nem lehet észrevételem 3 hogy a szakaszok magok ugy szekesziessenek, hogy minden szakasz Önálló legyen: de azt nem tarta­nám czélszerünek, ha a három egybe olvasztat­nék, még pedig azért nem , mert midőn hivatkoz­ni kell egyik-másik szakaszra , ez háromféle fogalmat tartalmazván, a hivatkozás igen bajos lenne. Ha stiláris szempontból méltóztatnak kike­rekíteni , nekem semmi észrevételem az ellen nincs. (Maradjon!) Elnök: Méltóztatnak megtartani a szerkeze­tet? (Maradjon!) Következik tehát az 5-ik sza­kasz. Mihályi Péter jegyző (olvassa az 5. sza­kaztt.) Zichy Antal előadó: A központi bizottság ezen szakasz 7-ik sorában a c) pont alatt az „egy éven alul" kifejezést kihagyandónak véli; továbbá az n) betű alatt „bányamunkások" helyett: „bá­nyászati munkások"-at óhajt tétetni; utolsó sorá­ban a g) betű alatt „koldusok" helyett: „árva és sze­gényápoló intézetek" lenne teendő', és azután e szakasz végén uj pontban hozzáteendő r) betű alatt „koldusok." Jókai Mór: T. ház! Bátor vagyok ezen egész szakaszra nézve egy alázatos módositványt előterjeszteni. „Az adó alá eső jövedelemből az életmódra szükséges összeg leszámittatik Buda­Pesten 600 forint, vidéken 400 forintig. A kereset nem esik jövedelmi adó alá." T. ház! Az eddig általunk megszavazott adók vagy átalában min­den polgárát a hazának vagy különösen a föld és realitások birtokosait terhelték. Ezen adónem az, mely különösen az ipart és kereskedést, és átalá­ban azokat terheli, kik ész és kézi munka után élnek. Sokszor el volt mondva, hogy az alkotmá­nyos élet nem ad erőt és napfényt a földésznek; de valóban meg kell vallanom, hogy az ipar-és ke­reskedésnek, a művészetnek és irodalomnak az alkotmányos élet adja meg esőjét és napfényét; és azért semmi nagylelkűséget, semmi hazafiságot nem akarok abból csinálni, ha azt mondom, hogy igen öremest fogja ezen adót fizetni azon osztály, mely különösen ész és kézi munka után él, nem hazafiúi vagy föllelkesült indokokból, hanem egye­nesen önérdekből. Mert ha nekem az alkotmányos élet 1 forint helyett kettőt ad : szivesén fizetek a kettő után; és fogja azt tenni azon osztály is, és hogy eddig nem tette, a mire nézve egyik képvi­selőtársam adatokkal járult a t. ház elé, melyben megdöbbentően csekély bevallások voltak elő­számlálva : ezt ne méltóztassanak annak venni, mintha roszakarat vagy eltitkolási vágy vezérel­te volna a munkás, a kereskedő és iparos osztályt. Kérem, három év átalánya az, mit bevallani tarto­zik a jövedelmi adó alapjául. Azon három évben ben foglaltatik az 1865-iki és 1866-iki év, az egyik a lenyomott gabonaárak, a másik az el­fagyott gabona esztendeje. Vannak földbirtoko­saink, kiknek 100,000 forint jövedelmük volt tavaly; de ha azok közül valamelyiknek azt mon­danók : valld, be mennyi jövedelmed volt az utolsó 3 évben? és ő azt felelné, 100 forint, még csak sze­me közé sem fognánk mosolyogni, mert az meg­lehet, hogy ha levonjuk az 1865. 1866. Ínséges évek veszteségét az 1867-iki jövedelemből, nem ma­i rad több mint 100 forint, és még meg lehet érte

Next

/
Thumbnails
Contents