Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-270

CCLXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jolán 25. 1868.) 243 költségek fedezése számba vétessék . ugyanazon kerület alázatosan kéri a t. képviselőházat, hogy miután a tizenhat szepesi város, ugy mint a szabad királyi városok, saját törvényszékeik mellett kötelesek az igazságot kiszolgáltatni, és ezen költségek fedezésére az előtt szolgált átkeblezési és öröklési illeték jövedelmétől a bélyegpátens által megfosztattak, ugyanazon városok sorába tartoznak, melyekre a belügyminisztérium jegyzéke szerint az országos segélyezés vonatkozik, de azon jegyzékből, nem tudni mi okból, kihagyattak : tehát a t. képviselőházat arra kérik, hogy ezen városokat, melyeknek törvénykezési költségei 1861 óta 160,000, ez idén pedig 20,000 frtra rúgnak, azon országos segélyben részesíteni kegyeskedjék. Mivel pedig ezen folyamodvány legszorosabb kapcsolatban van azon érintett határozati javaslattal, ezt pedig a t. ház a pénzügyi bizottsághoz utasitotta jelentéstétel végett: arra kérem a t. házat, hogy ezt is egyenesen a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Felkiáltások : A kérvény/ bizottsághoz!) Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy ezen kérvény elkerülje a rendes utat ? (Nem!) Tehát ez is a kérvényi bizottságnak fog kiadatni. Miletics SzvetOZár: Tisztelt ház ! Legyen szabad egy indítványt tennem, melynek kiindulási pontja saját személyem és becsületem érdekében fekszik ugyan, de mely ép oly mértékben illeti e tisztelt ház méltóságát is. Mielőtt azonban magát ezen indítványt a ház asztalára tenném. szükséges némely t_'nyleges körülményt és alapokat ideadnom. Július huszonkettedikéi ülésében e ház némely tagjai szememre hányták, hogy miért nem követeltem vizsgálatot magam ellen az ismert belgrádi merénylet ügyében, saját igazolásom miatt. Én erre akkép válaszoltam, hogy e tekintetben nem volt tudomásom egyéb gyanúsításról azon hírlapi levelezésen kivül, és pedig az ellenfelek részéről, és hogy különösen a merénylet áldozatához! viszonyom tekintetéből nem tartam érdemesnek egyebet tenni, mint hogy ezen gyanú és erkölcsi lehetőség ellen nyilvánosan tiltakoztam. Valamint a sensitiv, épen ugy az erkölcsi érzésben van valami, a miről mon ják: natura perhorrescit, és a ki önmagánál akarná ezenper horrescentis érzésnek létét bizonyítani, az még többet vétene az erkölcs terén, mint a mi a jog terén hivatik: ,,qui s'excuse s'accuse." De ez alatt még több történt a hírlap anonym hírénél: a belügyminiszter úr július huszonkettedikéi beszédében találtatik egy hely, melyet én csak a lapokban olvasáskor tudtam megérteni, s melyet feleletemben nem respectálhattam. Miniszter úr a szeri) kormány közlésére hivatkozik és hozzá teszi, hogy az, igaz, nem teljesen constatáltatott, de hogy ugy tetszik, mintha valamiben constatálva volna, vajon volt-e Radovanovics Pál a merénylet előtt 8 nappal Újvidéken ? de én még a biztos megjelenése előtt conslatáltam,hogy azon nap Újvidéken volt, midőn Türr tábornok tartózkodók ott; én pedig soha életemben nem ismertem Radovánovics Pált, sem pedig a vádlottak egyikét is, és ha Radovánovics Pállal vagy egyebekkel, kik talán ez ügyben utaztak, való találkozásom Újvidéken vagy akár hol, vagy akár csak egy ily compromittáló találkozásról tudomásom bebizonyulna, ha nem is teljesen, nem pro judice, hanem pro homine előre kijelentem, hogy a további törvényszék és további következményeken kivül kész vagyok nem csak főpolgármesteri hivatalomról, hanem egyszersmind egyéb polgári állásról lemondani. Bízva először törvényes és igazságos vizsgálatban, bízva másodszor abban, hogy azok, kik így gyanúsítanak, vagy a kik a gyanút alaptalan hirhozásokkal még erősbitik, a megérdemlett büntetést el nem kerülik: nem tudom mi fogadható még több a világ és derék emberek szine előtt; azok véleményére pedig, kik előtt bűnös vagyok, hogy élek, mit sem tartok, és én csak megvetéssel fordulhatok vissza. Azért magának e t. ház és egyes tagjai méltóságának tekintetéből teszem ezen indítványt, a melyet elnök ur által fölolvastatni kérek, bizva a tisztelt házra ezen czélra vonatkozó czélszerübb határozat meghozását. PaíSS Andor jegyző (olvassa Miletics Szvetozár indítványát'): „Méltóztassék a t. ház elhatározni, hogy a belügyi és igazságügyi miniszterium felhivatik, miszerint dr. Miletics Szvetozár, az ó-becsei kerület képvisesője ellen, saját indítványa folytán és a ház engedelmének előleg-es kikérése nélkül, mielőbb vizsgálat rendeltessék a belgrádi összeesküvés miatt és eredménye a háznak tudomására juttassák." Elnök: Kíván a t. ház rögtön határozni az indítvány fölött v.igy pedig előbb kinyomatni és azután napiredre kitűzni? (Felkiáltások: Ki kell nyomatni és napirendre fáznií) SimOnyi Ernő: T. ház! Én azt tartom, a képviselő urnák, ki ezen vizsgálatot kivánja, ha részéről le akar is mondani immunitási jogáról, nem lehet azon joga. hogy a ház beleegyezése nélkül ő kivánja a vizsgálatot elrendeltetni. En azt tartom, a t. ház meg fogja azt okvetetlenül üdni, és nem is tagadhatja meg, hanem forma végett mégis kívánatos a ház beleegyezése. Ghyczy IgnáCZ : T. ház! A ház szabályai szerint minden ilyen határozati indítvány kinyomatandó és azután tárgyalási napra kitűzendő. En | nem tartom tanácsosnak, hogy a rendtől és sza31*