Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-268

210 CCLXVni. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 21. 1868.) kesztre. Nem tudom, hogy fog menüi. (Olvassa a katonai parancsnok bizonyítványát) Bobory Károly: Szót kérek ! (Halljuk!) T. ház! Én azt látom ezen felolvasott jegyzőkönyvből, hogy az maga egészen rendben van, és a mik az állandó igazoló bizottság által állíttatnak, igen keveset nyomnak. Nevezetesen először az mondatik, ugy mint alapja a bizottság véleményének, hogy a központi bizottság bizonyos intézkedéseket tett vulna és ezen intézkedések nem tartattak meg a választási elnök által; nevezetesen, hogy a központi bizottság bizonyos jegyeket kivánt osztogattatni a választók közt és ezen jegyeket nem követeitea választási elnök. Én azt mondom, más lényeges föltételek nem kívántatnak a választás érvényességére, mint azok. melyeket a törvény felállít. A központi bizottság akár micsoda intézkedéseket tett azon kivül: azoknak oly értékök nincs, hogyannál fogva meg lehetne eemmiteni a választást. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Másodszor arra építi véleményét az igazoló bizottság, hogy nem voltak eltávolítva azok, kik választási joggal nem bírtak. Hiszen a választásnak teljes nyilvánossággal kell történni. Itt nem az a kérdés, voltak-e vagy nem jelen oh'anok, kik választási joggal nem bírtak; hanem csak az a kérdés: azok a választáshoz nem járultak-e, olyanok nem szavaztak-e, kiknek választói joguk nincs? Itt pedig az nem állíttatik. Egészen világos, hogy a Irányi-párt által semmi zavargás neiv okoztatott, hanem okoztatott a kisebbség részéről, mint ez közönségesen történni szokott. A kisebbségnek, tudjuk, az a rendes fogása, hogy mindannyiszor, a midőn kisebbségben látja magát, hogy oka és alkalma legyen a képviselőház elé kérvényt intézni, zavarokat idéz elő. Ugyanis először maga a polgármester oly követeléseket tett a választási elnök ellenében, a melyek őt meg- nem illetik. A választási törvény szerint minden politialis intézkedés egyedül magát a választási elnököt illeti. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Hogy némi zaj volt a választás alkalmával, ennek semmi nyomatéka sincs, és ha erre építenénk , akkor soha törvényes intézkedése ez országos képviselőháznak sem volna. Az Irányi-párt részéről nem csak hogy nem okoztatott semmi zavar, semmi zaj, hanem maga az Irányi-párt a megtámadást is, a mely okoztatott a Madarász-párt által, egész csendben és egész nyugalommal bevárta. Hogy lehetetlen volt hallani a felhívott szavazóknak neveit, ez sem való: ezt megczáfolja maga a jegyzőkönyv: mert fölhivattak, név szerint fölhivattak, s az elnök által megtétetett azon figyelmeztetés, hogy még akkor is, ha meg nem jelennek, a szavazás érvényes fog lenni. Egy szóval: mind azok, a mik e választás érvényességéhez szükségesek, kétségkívül megvoltak. Én nem látom az okot, a mi földerítendő volna ezen kiküldetés által. Ennélfogva kérem nem a vizsgálatot kiküldeni, mert a vizsgálatnak nincs mit felderitsen, mert minden világosságba van helyezve, hanem kérem Irányi Dánielt egyenesen igazolni. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Halász Boldizsár : T. ház! Én azt hiszem, miután a pécsi választókerület igen hosszú idő óta nincs képviselve, nincs okunk, hogy hibát keressünk ott, a hol hibát alig lehet fölfedezni. Minő panaszuk van a kisebbségben maradottaknak ? Tudjuk, hogy a kisebbség mindig él azon manőverrel, hogy lármáz, veszekedik, verekedik és fejeket is beszakaszt. Volt rá eset, itt a t. képviselőházban, a hol be volt bizonyítva , hogy emberhalál is történt, s mégis igazoltuk azon választást, mert be volt bizonyítva, hogy ez csak manőver volt a választás szabad gyakorlata meghiúsítására. Én azt látom, hogy ez esetben inkább az Irányi-pártnak lehetne panasza, mert hiszen a katonaság, melyet az elnök kötelességszerűen oda rendelt, szuronyszegezve ment az Irányi-pártnak és kitolta a teremből; tehát a katonaság megjelenése nem hozható föl ürügyül arra, hogy ez által megszakittatott a választás. Hiszen, ha a Madarászpárt nem kényszeríti erre. az elnök természetesen nem rendelte volna oda a katonaságot, és ennek oda rendelése nem a választás szabad gvakorlatának meggátlására, hanem helyreállítására volt. És csakugyan az Irányi-pártiak támadtattak meg. Ezt tehát helyes okul nem lehet felhozni. A mi a panaszos félnek azon állítását illeti, hogy az elnök megszakította a választást az által, hogy mellékterembe ment el tanácskozni: erre azt jegyzem meg, hogy a mi törvényeinkben a megszakítás nem így értelmeztetik, hanem ugy, ha a választás egy napról a másikra tétetik: mert hogy egy pár perezre félre vonuljon, ez épen nem tiltatik, és ezt is csak azért tette, hogy gondoskodjék a rend feníartásáról. s ez a megszakítás sem történt volna, ha a Madarász-párt erre okot nem adott, volna. Felhozatott még egy, a mit egyik képviselő úr is megemlitett: hogy lárma volt, és hogy nem hallhatták neveiket; de ennek is a kisebbség volt oka, mely azért lármázott, hogy a választást lehetetlenné tegye; és itt ez épen nem elégséges ok, mert a szavazók mindnyájan meghallották a felhívást, mert hiszen egyenkint mentek oda, s ha másként nem hallhatták volna, a fülbe súghatták. A mi illeti Koncz aláírását: arra azt jegyzem