Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-268

202 CCLXVHI. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Július 21. 1868.) javaslatot mielőbb tárgyalás alá venni méltóztas­sék. (Tovább! Tovább!) Elnök: Már kimondottam, hogy ezen határo­zati javaslat is ki fog nyomatni s a képviselő urak közt kiosztatni, annak idején napirendre tűzetvén. A mai ülés jegyzőkönyvét Paiss Andor fogja vezetni; a szólani kívánók neveit Bujanovics Sándor fogja jegyezni. Napirenden levő tárgy DeákFerenoz képviselő határozati javaslata. Jegyző úr felfogja olvasni. Paiss Andor jegyző (oh ássa Deák Fe­rencz határozati javastatát a felső bíróságok tagjairól s Íteleteiről 1 ). Bobory Károly : T. ház ! Minthogy indít­ványozó úr — a mint észrevetten — szólani nem akar, néhány szót akarok a határozati javaslat fe­lett, a t. házhoz intézni. Én szintén abban tökéletesen egyet értek a határozati javaslattal, hogy a bíróságok ítéletei­nek felí'orgatása a vagyonbiztosságot s a honpol­gárok jogviszonyait végtelen zavarba döntené; ennélfogva elfogadom én is a határozati javaslat azon pontját, hogy a biróságok Ítéletei, minda­mellett, hogy az itélő székek némely tagjai még a koronázás előtt s miniszteri ellenjegyzés nélkül neveztettek ki, jogérvényes kifogást azok ellen tenni ne lehessen; de miután a t. igazságügymi­niszter urnák előadásából hallottam, hogy a fő­törvényszékek jelenlegi tagjai között, a kik mi­niszteri ellenjegyzés nélkül mindeddig kinevezve vannak, vannak olyanok, kiknek értelmiség s tu­domány tekintetéből képességük nincs, s kik jel­lemökre nézve tökéletes biztosítékot nem nyújta­nak: ennélfogva azt, mondom, hogy az ilyen egyéneknek további meghagyatása az itélő székek­nél, azon ponton, hol a polgárok élete, szabadsága és vagyona felett Ítélnek, ellenkezik az államélet első és legfőbb czéljával. melynek ellenében sem­mi tekintet nem tartható fen. De vannak kétségtelenül ismét olyanok a főtör­vényszék jelen tagjai között, a kik ellen semmi tekin­tetben nem tétethetik kifogás, sem képességökre, sem jellemökre nézve. En tehát azt mos dom, czéltalán és nem helyes a fótörvényszéknek ily tagjait tovább is ezen ideiglenes állapot­ban ellenjegyzés nélkül meghagyni. Miért ? Mert lehet-e a bíró, a ki az embernek legfőbb érdekei fölött ítél, azon nyugalommal, a melylyel ítélnie kell, ha jövőjére nézve biztosítva nincs, ha folyto­nosan Damokles kardját látják függni feje felett? S a kikre ez nem alkalmazható, kétségtelen, hogy jövőjük felett önmagok is kételkedvén, fel fogják használni az állást, a melyben vannak, nem az igazság, hanem önhasznuk érdekében. De lehet-e ') Láed az Irományok 284-dik számát. oly birónak, a ki jövője felett megnyugtatva nincs, főleg, -ha nem érzi magában a képességet, mely­nél fogva állásának törvényesitése, a miniszteri ellenjegyzés, bizton várható volna, lehet e, ismét­lem, annak azon erélye, de nem csak erélye, ha­nem azon merészsége, hogy oly ügyekben, minő nevezetesen Asztalos János és Madarász Vilmos ügye, hogy netalán — nem állítok semmit, mert nem tudok az ügyről bizonyosat — ki ne mondja a nem bűnösre a bűnöst, midőn a praeoccupatio a min'szterium által e tekintetben megtörtént, midőn félnie kell, hogy a miniszteri kegvet. a melytől állása függ, ez által elveszítheti? Ennélfogva én, t. ház, azt mondom, hogy a fó'törvényszéki bírák állásának törvényesitése mi­niszteri ellenjegyzés által nem halasztható : nem halasztható sem azokra nézve, kik nincsenek ké­pesítve, mert azok nem tarthatók egy napig sem, nem halasztható, mert ez ellenkeznék, mint mon­dám, az államéletnek legfőbb czéljával;de nem ha­lasztható azokra nézve sem, a kik képesítve vannak, mert azoknak nyugalmát, azon nyugalmat, mely azltéleteknél szükséges, megzavarja: nem halaszt­ható végre azokat illetőleg sem, kikre nézve talán sem egyik, sem másik állitásom nem áll, nem ha­lasztható azért, mert azok minden alkalmat fel fog­nak használni, hogy azt saját hasznukra fordíthas­sák addig, míg az állásban vannak. Ennélfogva én a t. ház elé a beadott határo­zati javaslatnak módositványát terjesztem s kérem azt fölolvastatni. Csengery Imre jegyző (olvassa Bobory Ká­i oly módositványát) : ,,Az itélő székek oly tagjaira nézve, kik még a koronázás előtt miniszteri ellen­jegyzés nélkül lettek o felsége által kinevezve és bírói állásukban a koronázás után is meghagyat­tak, szükségesnek tekinti az ország-gyűlés, hogy ki­! neveztetésök alkotmánvos kellékei az 1848-ik évi j III. törvényezikk rendeletéhez képest utólag pó­! toltassanak; továbbá tekintetbe véve. hogy az igaz­ságszolgáltatás pillanatra sem szünetelhet, s a bírósági ítéletek felforgatása a személy- és vagyon­I biztosságot és a honpolgárok jogviszonyait végte­I len zavarba döntené: kijelenti az országgyűlés azt, I hogy a most fenálló törvényszékek által eddig | hozott Ítéletek, határozatok, végzések és rendeletek ellen egyedül azon oknál fogva, hogy az itélő szék tagjai közt olyanok* is voltak, kik még a koronázás előtt s miniszteri ellenjegyzés nélkül neveztettek ki, jogérvényes kifogást tenni nem lehet.' 1 Tisza Kálmán : T. ház ! (.4 niniszter akar szólani!) Horvát Boldizsár igazságügyminisz­ter : Nem szólok az indítványhoz magához, ha­nem egy félreértést kell helyreigazitanom. Tartó­] zom ezzel nem annyira magamnak, mint azon

Next

/
Thumbnails
Contents