Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-265

CCLXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Juliiig 17.1868,) 157 az adóhivatalnak sincs mindig tudomása; a régibb hitelezők szerzett betáblázási jogaikat pedig illusoriussá tenné az ismeretlen illetékhátralékok szándékolt elsőbbségi joga; ez pedig nem csekélység! T. ház! Azon faluban, melyben magam is lakom, volt eset, hogy jövedékmegröviditési czirn alatt néhány ezer forinttal terheltetett valaki a pénzügyi hatóság ítélete vagy határozata által, mely bekeblezve nem volt. Ha azon birtokot valaki megvette volna, a most javaslott törvényszakasz mellett, jóllehet a vevő a telekkönyvi intézmény megkívánta óvatossággal jár el, mindamellett oda juthatna, hogy a vissza nem tartott összegnek újból fizetésre szoríttatnék; a korábban betáblázott hitelező pedig, ki pénzét a telekkönyv szerinti tehermentes állapotban bizva, kikölcsönzé, a, ki tudja mennyivel később megszülemlett illetékhátralék elsőbbségénél fogva, a birtokosnak bukása esetében pénzét is elveszíthetné. S kérdem, szükséges-e az állam számára az ilyetén korlátlan elsőbbségi jog? meg, vajon van-e a pénzügyi administratiónak módjában magát biztosithatni csak ugy, mint minden más embernek ? Az imént a képviselőház által tárgyalt végrehajtási szakaszokban egyenesen ki van mondva, hogy a ki a törvény által megszabott idő alatt adóját le nem rója, az végrehajtás alá esik; tehát módjában van a pénzügyi hatóságoknak s hivataloknak akár executio utján, akár a hátralékok bekeblezése által jogaikat és követeléseiket biztosítani, nem pedig holmi elsőbbségi jogok által a hitelt csökkenteni: mert hogy ha ily ignota quantitással, tudva nem levő s bármikor előállható illetékekkel praeferenter terheltethetnék az ingatlan birtok a nélkül, hogy annak a telekkönyvben nyomára lehetne jönni, akkor, megvallom, nem tudom, melyik intézet fogna az lenni, a mely ingatlan telekkönyvi zálogjog mellett pénzt kölcsönözne, annál kevésbbé pedig tenné azt valamely magán személy. (Zaj.) Egy kis türelmet kérek a t. háztól. Szeretném, hogy ne jussunk azon sorsra, melybe valaha jutottunk. Valaha nem olvastuk a törvényeket, és sok ember volt, a ki azt mondta, hogy dicsőségének tartja, hogy a német törvényt nem olvasta. Én megvallom, ezt nem tartottam akkor sem helyesnek, és akkor is olvastam e törvényeket és most is olvasom. (Zaj.) Elnök : Méltóztassanak a t. képviselő urat kihallgatni. (Halljuk! Helyre!) Jendrassik Mik8a: Midőn az adótörvények meg lesznek szabva és majd többé rajtok változtatni nem lehet, akkor fognak történni feljajdulások, és fogják mondani: itt a baj, ott a baj. Én a kormányt az alól kívánom menteni, a mennyire csekély erőmtől kitelik, hogy szükségtelen s czélszerütlen intézkedések által az ország és a honpolgárok hitele ne csorbittassék. Kérek tehát egy kis türelmet a t. háztól. Mindenekelőtt azt hiszem, nincs szükség arra, hogy a törvényeink szerinti utolsó egy évi adóhátralékot illető elsőbbség kiterjesztessék akár három évire, akár pedig a központi bizottság javaslata szerint két évire. Én tehát első sorban a fenálló törvényeknek ezentúl is fentartását kívánom. De ha a t. ház az egy évi hátralék helyett a két évit elfogadná, az még hagyján, részemről én is belenyugodnám, hogy legyen két év ; hanem a többire nézve, ez elsőbbségi jognak minemű követelésekre való alkalmazása, meg annak miképeni osztályozása s soroztatása iránt, van szerencséin a következő módosítást előterjeszteni, a mely magában fogná foglalni a következő 87-dik szakaszban emiitett csődeljárást és a formális csődületi peren | kívüli úgynevezett bírói árvótelftdosztási eljárást : is: mert mi tagadás benne, tudjuk, hogy a birtok [ bírói elárverése folytán a vételárnak felosztása ! csakugyan azon szabályok és törvények szerint i történik, mint a formális csődben, mert kicsiben j véve az is csőd, Módositványom ekként hangzik : „Az utolsó | egy évi közadóhátralékok némely más követelések felett törvény szerinti elsőbbsége jövőre ugy a | magán birtokeladás, valamint a bírói árverés foly| tani vételár felosztása és a csődeljárás eseteiben is az ugyanazon birtokra kivetett utolsó két évi adój hátralékra terjesztetik ki, a telekkönyvi rendeletekben s csődtörvényekben megállapított osztályoztatás s soroztatás rendé ezentúl is fentartatván." I Lónyay Menyhért pénzügyér: A mi az évszámot illeti, az ellen, hogy a pénzügyi bizottság által ajánlott három év a központi bizottság szerkezete | szerint két évre szállitassék le, nincs semmi észre! vételem ; hanem átálában indokolni kívánom, mi: ért tartom ez intézkedést szükségesnek. Valamit kellett javaslatba hozni, mert az eddig létező szabályok szerint határozatlan időkig lehetett az adót azon, a ki a birtokot bírta, követelni. Ezen követelés folytán sokan, kik birtokot vettek, gyakran megkárosodtak. Nehogy ez többé előforduljon, bizonyos záros határidő kitűzését tartottam szükségesnek, melynek lefolyta után az állam az illető tartozást nem követelheti többé, melv után az elévült. Ez van kifejezve a 86-ik szakaszban. Megmondom az okot, miért szükséges azt kitűzni. Méltóztassanak felvenni, hogy ha ezen provisio nem volna, és az mondatnék ki, hogy a tartozás egy év múlva elévül: mi volna ennek következése ? Nehogy ily követelések megszűnjenek, minden adóhivatal azokat az illetők birtokaira bekebelezné. Méltóztassanak felvenni.