Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-263

4 CCLXIII. OKSZAGOS ULES. (Július 15.1868.) minisztérium is épen ugy a rendes kerékvágásban, a köz javára háboritlanul, de felelősség mellett, a megyék és városok öszhangzásával működjék: azon hazafiak előtt az ily események lehetnek-e örvendetesek ? lehetnek-e kívánatosak ? Még egy pár kézzelfogható példával szolgál­hatok. (Halljuk!) Szegeden és Hód-Mező-Vásárhelyt azindirect adók ellenőrzése és behajtásánál assistentia a köz­séghatóságtól többször igényeltetett, de a pénz­ügyi közegek előterjesztésére megtagadták. Scsak később, midőn e részben a megtagadásért való fe­lelősséget a pénzügyminisztérium kimondotta: Csongrád megyében a kivánt segélyezés csak akkor adatott meg. Turócz megyében a kormány által tér és al­kalom nyújtatott arra, hogy a kik ott pénzügyőri szolgálatra alkalmas egyének találtatnának és je­lentkeznének , azok a hatóság által a pénzügymi­nisztériumnál jelentessenek be. E jóakaratú kérés és figyelmeztetés a törvényhatóság által meg­tagadtatott. Ezek ugyan önmagokban kicsinységek , de megtörtént dolgok. És legyen szabad ismételve kérdenem, azon hazafiak előtt, a kik nem csak a megyék és községek, mint municipiumoknak rendes élet­forgását és virágzását óhajtják, de óhajtják, hogy a municipiumokkal kivánt öszhangzásban, a nem­zetnek együtt életerős és életképes parlamenti fele­lős kormánya is legyen, hogy a nemzet legfőbb kormánya is a köz javára háboritlanul, rendes ke­rékvágásban működhessék : azon hazafiak előtt az ilyes nagy számmal megtörtént események örven­detesek-e ? kivánatosak-e ? Több felől ellenmondatott, tis ;telt képviselő­ház, hogy a municipiumoknak mindannyian ba­rátai vagyunk. De, ismétlem, t. ház, a parlamenti felelős rendszernek, a parlamenti felelős kormány­zatnak sem lehetünk ellenei; készakarva annak hatáskörét és eljárását se zsibbaszthatjuk v. eg. Mi féltékeny kincsként ragaszkodunk hitünk szerint a felelős kormányzattal öszhangzásba hozható mu­nicipiumokhoz, s kell is, hogy apáink e hagyaté­kát korszerüsitve és átalakítva megbecsüljük; de akkor a parlamenti rendszerhez és felelős kormány­zathoz, a melyért csak nem régen mindent áldoz­tunk, a miért, ha kellend, ismét mindent tudnánk áldozni, a mely, kell, hogy a közérzület és közvé­lemény s legjobb meggyőződésünknél fogva min­den régi szokásnál, minden avult hagyománynál szentebb legyen előttünk: kell, hogy akkor is mindennél nagyobb hűséggel ragaszkodjunk. Én a kifejtett indokok és körülményeknél fogva semmit se találván a kérdéses törvényszaka­szokban, a mi legtávolabbról is a megyék megdön­tésére, bárha indireete, vezetne, sőt inkább az azokban jelzett eljárási körvonalozást és meghatá­rozást a municipiumok és tisztviselőik irányában szükségesnek és helyesnek látván : a pénzügyi tör­vényjavaslat kérdéses szakas ait — miként mondám már — átalánosságban elfogadom. (Élénkhosszashe­lyed 's a jobb oldalon.) BÓnis Sámuel: Szeretném, mielőtt a szőnye­gen forgó tárgyhoz hozzászoknék, a kérdést egyszerűsíteni, ugy mondaniki nézetemet, és húzni ki a következést. (Halljuk.) Ha ezen törvényjavaslatnak czimét olvasom, az szól a közadók biztosításáról és behajtásáról. Czélja e törvényjavaslatnak, hogy az államnak egyesek irányában adókövetelése biztosítva és szigorúan behajtva legyen. Erre adta be a mi­niszter úr e törvényjavaslatot, és a mennyiben Tisza Kálmán képviselőtársam ezen törvényjavaslatban mellőzve látja a municipális hatóságok igénybe vételét, tett rá egy módositványt. Első kérdés te­hát az, hogyaczél, mely czél tulajdonképen mind­két törvényjavaslatban ben foglaltatik: az adók­nak rendes behajtása és biztosítása, elérhető-e a nélkül, hogy a municipiumok felszólítása elmellőz­tessék? Az én nézetem szerint, a mennyiben Tisza Kálmán képviselőtársam véleményében szintugy eléretik az adók biztositása és szigorú behajtása, mint a másik törvényjavaslat által, én azt párto­lom, annyival inkább, mivel megvallom, hogy ezen az utón a municipiumok rendezéséhez hozzá­szólni nem akarok, nem akarok a municipiumok felett itt hosszas szónoklatot tartani, de azt hi­szem, azon municipumok oly életerőseknek fog­ják magokat bebizonyítani, hogy azokat könnye­dén eltemetni nem is lehetne. Engedje meg Justh József barátom — kivel ezen a téren már régen együtt járok, de kinek véleményét most jelenleg nem pártolhatom — hogy a mit mondott, arra egy pár szóval felelhessek. U, midőn az eredeti törvényjavaslat és a módositás közt összehasonlítást tett, azért vetette el a módo­sítást, mivel szerinte a megyék most már nem ugy vannaK szervezve,mint voltak 1848 előtt,feltette an­nak lehetőségét, hogy a megyék az adóbehajtásra vonatkozó miniszteri rendeleteket nem teljesitik. Engedje meg tisztelt barátom, hogy abból, mert a megyék nem ugy vannak szervezve, mint voltak 1848 előtt, ezt következtetni, ezen következtetést, húzni nem lehet. 1848 előtt ugyanis a megyéket a kiváltságos osztály tette, most a megyék képvi­selet alapján vannak szervezve , (Ellenniondós) de mindazon jogokkal felruházva az 1848-iki törvé­nyek által, mely jogokkal birtak az előbbi me­gyék. Hogy lehet azt már feltenni, hogy a nép­képviselet utján összehívott parlament által meg­ajánlott törvényes adókat a képviselet alapján

Next

/
Thumbnails
Contents