Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-244

88 CCXLIV. ORSZÁGOS. ÜLÉS (Június 20. 1868.) ganatositottuk is. És hogy ezen elvek kimondása igen üdvös volt e hazára nézve, azt senki sem vonhatja kétségbe. Továbbá az igen t. képviselő úr azt monda, hogy azok, a kik az állam részére termelnek dohányt, azok óhajtják a dohány-monopólium fennmaradását, és igen félnek attól, hogy a dohánymonopólium megszűnik. Meglehet; de mit bizonyit ez ? Azt, hogy azok, a kik a külföld, vagyis a kereskedés számára termelnek, oly rósz helyzetbe jutottak a megszoritó intézkedések által, hogy sokkal üdvösebbnek tartják a dohány-monopólium számára termelni, mintsem azon súlyos feltételeket elfogadni, melyeket épen a monopólium reájok ró. Felhozta még ennek példájára t. képviselő úr, hogy Hollandiában, de különösen Pfalzban a dohánytermelés igen előre haladt. Az utóbbit illetőleg positiv tények szolgálnak tudomásunkra, hogy azért terjedt ott a dohánytermelés, mert az ottani piaczról a magyar dohány kiszorittatott, ennek következtében a magyar dohányt oda kivinni egy időre nem lehet. Hogy ily viszonyok között hazánk jólléte tetemesen károsodott, azt mindenki elfogja ismerni. Továbbá felemlittetett, hogy a kivitel csekély. Ez igen természetes: épen azért csekély a kivitel, mert oly feltételeket szab a monopólium, melyeket azok, a kik a külföl d számára termelnek, megtartani vagy elfogadni nem képesek; s épen azért nem szaporodhatik a kivitel, mert ez a kereskedést és termelést gátolja. A központi bizottság véleményére, őszintén megvallom, nem mondhatok semmit, mert ez nem akar mást végzéskép kimondani, mint azt, hogy a minisztérium oda utasittassék, hogy enquétet hijjon össze, a melynek következtében vagy megszüntessék, vagy reformáltassék a dohány-monopólium. Ezen kifejezésnek nézetem szerint oly tág értelme van, mint midőn egy kérelmező azon választ nyeri, hogy: majd tanulmányozzuk a dolgot, majd meglátjuk. Ezen nyilatkozat nézetem szerint ígéretnek sem tekinthető, és még annak is kevés. Kerkapoly képviselőtársam, a központi bizottság előadója kimondá mindenekelőtt azon nézetét, hogy a monopólium rósz ; továbbá azon kérdést intézte a házhoz: „meg lehet-e szüntetni a monopóliumot ?" és arra határozottan azt felelte: hogy igen ; továbbá azt is kérdezte : „kivánatos-e annak megszüntetése?" és erre ismét határozottan azt felelte: hogy igen. Ezek után én azt vártam, hogy a t. képviselő úr a 7. osztály véleményét fogja elfogadni: és íme csodálkozásomra azt tapasztaltam, hogy mindamellett a mit rosznak tart, a minek megszüntetését lehetőnek és kívánatosnak tartja, mégis azt egyelőre és pedig bizonytalan időre fentartani óhajtja. Nézzük, micsoda okokat hozott fel a monopólium fentartására? Azt monda, hogy ez malum, de necessarium. Én azt hiszem, hogy a törvényhozásnak ép az feladata, hogy a malumot, legyen az necessarium vagy nem necessarium, igyekezzék mielébb megszüntetni. Mivel indokolá képviselő úr érveit ? Azt hozta fel, hogy attól fél, hogy még súlyosabbak lesznek a feltételek, melyek által megszüntethető lenne a monopólium. E tekintetben kimondom azon erős és tiszta meggyőződésemet, hogy intézkedjünk bármikép, semmi esetre sem lesz ezen intézkedés oly súlyos, gyűlöletes és kárhozatos, mint a jelen monopólium. Továbbá fölhozta indokul, hogy nem akarja a monopólium megszüntetését még elvileg sem bizonyos határidő kiszabásával kimondatni azért, mert okvetlenül óhajtaná, hogy előbb valami helyesebbet állapítsunk meg. A ki a körülményeket ismeri, mindenki tudhatja azt, hogy a dohány-monopólium hat hó alatt meg nem szüntethető; hosszabb idő kell ahhoz, legalább is másfél év, mint azt a 7. osztály előterjesztette. Ha tehát mi másfél év múlva akarnók megszüntetni, mint előbb nem is lehet, erre okvetlenül szükséges lenne, hogy mi jelenleg már hozzuk meg az erre vonatkozó törvényt, és csak akkor szüntethetjük meg, mikor már ezen törvény szentesítve is leend. Mind ezek után én ugyan elhiszem Kerkapoly előadó urnák, hogy ő a monopóliumnak ellensége, de előadása után csak elvben az. Ép ezen tekinteteknél fogva, miután azon elelvek meg nem támadtattak, és még kevésbbé czáfoltattak meg, melyek itt előhozattak azok által, kik a monopóliumot az 1870. év elején meg akarják szüntetni; miután a mi a praktikus kivitelt illeti, legyőzhetlen nehézségek nem forognak fen; miután a központi osztálynak véleménye ígéretnek sem tekinthető; és miután a monopólium megszüntetése átalánosan kívántatik: a 7-dik osztály véleményét pártolom. $ Elnök: T. ház ! Miután felirva szólásra még többen vannak, azt hiszem, a szőnyegen levő törvényjavaslat tárgyalását elhalaszthatjuk a hétfői ülésre, tekintve azt is, hogy d. u. osztályülések lesznek. (Helyeslés.) Hétfőn d. e. 10 órakor ülés van. Az ülés végződik d. e. 1\ órakor,