Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-257

CCLVIÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 8. 1868.) 357 Ezen intézkedés azt tartalmazza, hogy az olyan helyek kedvezésben részesülnek, hol a lakrészek száma egy harmad résznél több, de felénél kevesebb számban van kiadva, ellenben az olyan helyeken, hol a lakrészek harmad része nincsen bérbe adva, az ilyen házak semmiféle kedvezésben nem részesülnek; pedig, ha hátrány a helységtől V mértföldnyi nagyobb távolságban birni házat, ha, mondom, hátrány az ilyen a nagyobb városokban, ugy bizonyosan hátrány ez a kisebb városokban vagy falukban épen ugy, mint hátrány a legnagyobb városokban, ha a

j

4 mértfölddel távolabb lakunk. Tehát, ha kedvezés tétetett a középosztályit helyeken, az ilyen házak mért nem érdemelnek kedvezést az oly helyeken, hol a legnagyobb adó fizettetik, t. i. a házbéradó a legnagyobb mérű, azaz 24 és 20 %-ja a ház bérének ? Ezen érdekből bátor vagyok aránylagosságot ajánlani, hogy ha kedvezés adatik bizonyos helyen, bizonyos osztályában az adózásnak, adassék meg ezen kedvezmény más helyen is, hol kisebb vagy magasabb adófizetés van. Ugyanezen kikezdésnek 2-dik pontjára nézve azon alázatos észrevételem van, mely már előbb is említtetett .• hogy tudnillik a gazdasági cseléd-, béres házak, a 9-dik osztály véleménye szerint , mint gazdasági épületek, nem tartoznak adó alá. Ennélfogva a 9-dik osztály ezeket az adó alól felmentendőnek véli; de ha ezt nem méltóztatnak elfogadni, akkor részemről javaltatik, hogy a falukban és városokban levő béres házak fizessék felét, az ötszász ölnél vagy '/

4 mértföldnél messzebb levő cselédházak pedig mentesek legyenek egészen. Ilyen értelemben a következő inditványt vagyok bátor előterjeszteni. (Olvassa) : „Módositvány. A 11-dik szakasz 2-dik kikezdése uj 12-dik szakaszt képezne és következőleg változtattatnék: „Azon házak, melyek a helységen vagy városo í kívül legalább V

8 mértföldre, ötszáz ölre feküsznek és bérbe adva nincsenek, ha 24 vagy 20%-nyi béradó alá esnének, a 16%-nyi béradót, ha az 50%-al fölemelt házosztályadó alá tartoznának, az egyszerű házosztályadót fizetik, végre, ha az egyszerű házosztály adó alá esnének, ezen adó V

2 része leszállittatik." Az utolsó pont, szintén uj szakaszúi, ekként módosíttatnék: „Gazdasági cselédházak, ha a helységen vagy városon kívül legalább 500 ölre feküsznek, felét fizetik annak, mit fizetnének akkor, ha más nemű rendes lakásra használtatnának." JankOViCS Antal: Tisztelt ház! Remélem, senki sincs közöttünk, a ki azon meggyőződésben ne volna, hogy épen a földadó hazánkban legterhesb; ennélfogva nem hiszem, hogy valaki még a földbirtokosoknak a házadó súlyával akarná sorsát nehezíteni. Ennélfogva az utolsó szakaszra egy módositványom van. Ámbár örömmel hozzájárulnék ahhoz, a mit Halász Boldizsár képviselőtársunk indítványozott; de minthogy nincsen re-ménységem, hogy ez elfogadtatik. annálfogva legalább azt óhajtanám, hogy azon gazdasági épületek, a melyekben több szoba van, a magasabb adózási rovatba ne essenek, és azért indítványozom, hogy a cselédházak, melyek kizárólag gazdasági cselédség lakására használtatnak, szobánkint 30 krt fizessenek. (Helyeslés johb felöl.) Gál JánOS: T. ház! Nekem ugy látszik, hogy a mi felett mi most vitatkozunk, s a mi végett most módositványok adatnak be, az a 2-dik szakasz k) pontja alatt már el van intézve; és egyszersmind bátor vagyok azt a megjegyzést tenni, hogy épen ellenkezőleg van eldöntve ott, mint a hogy a 11-dik szakasz utolsó pontjában most javasoltatik: mert a mint maga a központi bizottság is helyeselte, a 2-dik szakaszban a k) pont alatt szóról szóra ez áll, s ezt fogadtuk el: „gazdasági épületek házadó alá nem tartoznak." Már bátor vagyok akármelyik gazdától azt kérdeni, hogy mi különbség van azon gazdasági épület között, a melyikbe a gabonát rakják, s azon egy pár szobáju gazdasági épület között, a melyben lakik a szérüfelügyelő, a ki a gabonára ügyel? Mindkettő egyformán gazdasági épület. Ennélfogva bátor vagyok egyszerűen azt a módositványt tenni, hogy: „gazdasági cselédházak házadó alá nem tartoznak." Zichy Nándor gr: T. ház! E szakaszban azon elvek fentartása, a melyek az egész törvényjavaslatban irányt adók előttem, némi megjegyzésre kényszerit. E szakaszban fordul elő kirivólag azon eset, miszerint vannak olyan helységek, a melyekben bizonyos része a lakóknak műiparos, kereskedő, olyan lakó, a kik bérlett szállást fogad, e mellett pedig másfelől tisztán mezei gazda és munkás, akár saját, akár bérlett szálláson. Nem látom át, hogy ezen mezei gazdasággal foglalkozó földnépe sujtassék azért, mivel közel szomszédságában van egy kis város, vagy iparos vagy munkás telep, mely anyagi jóllétét nem neveli, csak életét drágítja. (Felkiáltások: Epén azért! Nagyobb a forgalom!) Én ezen körülménynél fogva ezen szakaszt el nem fogadhatom. A mi pedig a gazdasági cselédlakokra vonatkozó módositványt illeti, azokra nézve a hatvan krajczár szobánkinti adó kivetéséhez járulok azért, mivel ez által paralizálva lenne a törvényjavaslatnak azon káros hatása, miszerint a skálás adó behozatala által azon úgyis igen káros és roszalható eljárás — miszerint több család egy és ugyanazon szobába helyeztetik — előmozdittatnék. Elfogadom azon hatvan krajczárt azért, mert igazságos és