Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-257

CCLVII. ORSZÁ GOS ÜLÉS. (Julim 8. 1868.) 345 tegnap elősorolta. Ezen községekben, Pestetkivéve, a házbéradó egyenlő volt. A többi községben házosztályadó volt behozva, mely bizonyos osztályozás alapján vettetett ki a tulajdonosokra, tekintet nélkül arra , hogy húztak-e bérjövedelmet a háztól vagy sem. Ezen adó, viszonyítva a házbéradóhoz., aránytalanul csekély, és igy igazságtalan volt. Azon törvény , mely a tisztelt minisztérium és a pénzügyi bizottság részérő] a ház elé terjesztetett, ezen aránytalanságot megszünteti, kimondván, hogy ezután a háztulajdonos a háznak tiszta jövedelmétől ; vagy becsértékétől fog adót fizetni. Az elv, mely e törvényben ki van mondva, igazságos,s nincs is ellene egyátalában észrevételem, bár kénytelen vagyok kijelenteni ez úttal, hogy én a pénzügyi bizottság kisebbsége által előadott véleményt indokoltnak tartom, és azon véleményben vagyok, hogy ezen aránytalanságot jobb lett volna a jövő esztendőben megszüntetni egy jól átgondolt házbéradótörvény által, mint most az \ esztendő" közepén egy oly törvény által, melynek ! tagadhatatlan fényoldalai mellett megvannak árny- j oldalai is. Ismétlem, tisztelt ház, hogy én az elv i ellen egyátalában nem szólok, mert azt igazságosnak tartom, hanem szólok annak coneret alkalmazása ellen. A pénzügyi bizottság kategóriákat állit föl a házbéradóra nézve: jelesül Pesten minden tiszta 100 írt bérjövedelem után 24 irtot, azon helyeken, a melvek eddig' is házbéradó alatt voltak. 20, azon helyeken pedig, melyek eddig- házosztályadót fizettek, 16 frtot hoz javaslatba. Miért állitja fel e j kategóriákat a pénzügyminiszteri első törvényja- í vaslatban javasolt egyenlő adózás ellenében'? meg- i mondja és indokolja jelentésében: t. i. azért, mert \ az elviselhetetlen házbéradó csak az által válik j elviselhetővé, ha áthárítható a lakókra, és igy töb- j bek közt oszlik meg. Ennélfogva a kategóriákat j ugy állapította meg, a. mint kevésbbé vagy inkább ! látszott valószínűnek az áthárítás lehetősége. Leg- j inkább látta valószínűnek az áthárítás lehetőségét ; Pesten; kisebbnek látta azt azon városokban, | melyek eddig is házbéradó alatt voltak; s legki- sebbnek az olyan városokban, a melyek jelenleg j osztályadó alatt vannak. Szívesen elismerem, hogy a pénzügyi bízott- I ság intentiója a legjobb volt; de kénytelen vagyok i kijelenteni, hogy nem vette kellő figyelembe a létező viszonyokat, nem az átmenet nehézségeit: nem vette figyelembe t. i, hogy igen sok helyütt az áthárítás csaknem lehetetlen, mert igen sok az üres lakás és kevés a lakó, ugy, hogy nem a háztulajdonos szab föltételeket a lakóknak, de a | lakók a tulajdonosnak; nem vette kellő figyelem- j be azt se, hogy év közepén vagyunk, hogy igen I KÉPV. H. MAPLÓ 186%. VIII. sok háztulajdonos eleve szerződött a lakókkal, s igy ha lehetséges lett volna is az áthárítás apriori, a posteriori lehetetlenné vált a szerződésnél fogva, Azt sem vette kellő figyelembe, hogy Magyarország egyes városai oly szegények, hogy az összes administr.i.tiót községadóval kell fedezni, s vannak városok, a melyekben a községadó az államadónak 100 —120 perczentjét, sőt ha a katonatartás terhét hozzászámítjuk 200 — 250 perczentjét teszi. Azt, sem vette figyelembe, hogy azon városokban, a melyekben a bérosztály adó divatozott, a házbéradó behozatala által a háztulajdonosok a mostanival 7-szer, 8-szor, sőt itt-ott 9-szer nagyobb adót fognak fizetni. Már, hogy épen azon osztályt sújtsuk ily adóemeléssel, a mely Magyarországban a józan szabadság zászlóvivője, megvallom, nem tartom politikailag helyesnek. Én tehát a 16 frtot igen magasnak tartom, s 14 frtra leszállítását kérem; s ezt annyival inkább kérem, mert igy a rögtönös adófelemelés legalább nem lesz elviselhetetlen. [Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa Horváth Lajos és Vadnay Lajos módositvanyát) : „Módositvány a házadóról szóló törvényjavaslat 7-ik szakaszára. E szavak helyett: „különben pedig 16 frt fizetendő házbéradóul" e szavak tétessenek.- „különben pedig 14 frt fizetendő házbéradóul." Horváth Döme : T. ház ! Ha méltóztatnak elfogadni: nincs észrevételem. (Felkiáltásod: Csak tessék! Nem fogadjuk-d!) T. ház! Még el nem fogadás esetében is, azon indokokhoz, melyeket t. képviselőtársam Horváth Lajos előterjesztett, nekem igen kevés hozzászólani valóm van. Annál inkább kérem e módositványt elfogadni, mert igen tisztelt képviselőtársunk Kerkapoly tegnap felhozta, hogy az ország városainak legnagyobb része — mi tagadás benne? mindnyájan bevallhatjuk — ma is olyan formák, mint nagy faluk, s a közművelődés érdekében szükség van arra, hogy azokban a városokban az építésekre ösztön nyitassék, annál is inkább, miután a tapasztalásból tudjuk, hogy az alföldön szilárd anyagok hiányozván. az építkezés sokkal több költséggel jár, mint a fővárosban, s mitsem jövedelmez. Annál inkább kérem e módositványt elfogadni, mert a 23. szakasz érteimébem a vidékeken épülő házakra a fővárosi kedvezménynyel aránylag a kedvezmény igen kevés időre tétetik, ugyanis 8—10 évre. Már, t. ház, én ugy hiszem, a vidéknek is kell valami kedvezményt adni, különösen kell pedig ezt tenni az alföldi városokban. S ebből a szempontból helyeslem az előttem szólott képviselőtársam indokait, s részemről hozzájárulok a módositványhoz. Kérem azt elfogadni. Kerkapoly Károly: T. ház! Mielőtt amó44