Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-257

CGLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 8. 1868.) 343 nak esete áll elő; a kincstár pedig azt fogja mondani , hogy nem az osztályadó alapján , hanem összehasonlítás utján megállapított becs szerint kell a lakrészt megadóztatni, mert ezen városban a szobák és boltok száma megüti az összes lakrészek számának a felét. Ha össze nem egyeztetik e két szakasz azon körülménynél fogva, hogy ugyanazon adótárgyra nézve ugyanazon városban két különböző kulcs van megállapítva: ez oly visszaélésekre fog alkalmat adni, melyeket, megvallom, örömest kikerülnék. Ennélfogva bátor vagyok azon módositványt tenni, hogy a 8-ik szakasz szerkezete fogadtassák el a 4 dk szakasz szerkezeténél, vagyis ezen szavak helyett: „hol a bérbe adott szobák, kamarák és boltok száma" e szavak tétessenek: „hol a tényleg bérbe adott lakrészek száma." (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa Horváth Lajos módósitványát.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Én ugy látom, t. ház, hogy ezen 8-dik szakaszban sajtóhiba van, mert csakugyan ugy áll. hogy minden helyen, hol V

5-nál kevesebb van bérbe adva, a többiekre nézve osztályadó szerint vettetik ki. Zichy Antal előadó : Csekély felfogásom szerint én elvi ellentétet nem látok a két szakasz között. Az egyik szakasz rendelkezik azon helyekről, melyeknek legalább is fele része bérbe van adva. Az ily helyekre nézve elrendeli, hogy a bérbe nem adott részek is lakbér alá vonatnak, még pedig qualificatio utján, azaz megbecsülteinek, hogy tekintve azokat, melyek tettleg bérbe advák, a bérbe nem adott részeket miként lehetne bérbe adni; tehát ideális becslés alapján vétetnek házbér alá. A 8-ik szakasz ellenben azon helyekről rendelkezik, hol tényleg bérbe adott részek nem teszik egészen felét. A hol nem teszik egészen felét, ott igen igazságos, hogy azon csekélyebb számú házakra nézve, melyek tényleg bérbe vannak adva, a valóságos házbér vétetik adóalapul, mit az igazság feltétlenül megkíván, és mely elvet a t. ház is méltóztatott elfogadni. Ellenben a házak azon nagyobb számára nézve, melyek tényleg bérbe nincsenek adva, tán igazságtalan volna a nagyobbra a kisebb után vonni következtetést: mert abból nem lehetne következtetni, hogy mivel a házak egy kisebb részét bérbe lehetett adni, tehát a nagyobb rész is bérbe adható. így az igazság azt követeli, hogy a nagyobb számra nézve osztályadó hozassák be. Én tehát a két szakasz között semmi ellentétet nem látok; ellenben azt igen helyesnek találom, hogy egyenlő kifejezések használtassanak mindkét szakaszban. A mennyiben tehát Horváth Lajos t. barátom csak stylaris módosítást tesz e két szakasz összeegyeztetésére, annyiban részemről pártolom, hogy ugyanazon kifejezések, melyek használtatnak itt a lakrészek megjelölésére, használtassanak a másik szakaszban is. (Helyeslés.) Sebestyén László: Ezen 4-ik szakaszt módosítani kívánom. Ismeretes dolog, hogy már a földadó a hiányos kataster miatt némely vidékeken tán enyhébb, de más vidékeken túlságosan nagy. Nem akarom, hogy ugyanez történjék a házbéradóval is. Tudjuk, leginkább ez évben Magyarországban a kézi munka és napszám több mint 100 százalékkal emelkedett; azt is tudjuk, hogy bizonyos környékeken napszám semmi áron nem volt kapható : ezért ennek természetes következése az lesz, hogy a földbirtokos, ha nem akar tönkre jutni, kénytelen lesz lakhelyeket építtetni. Ha tehát a házadó számításánál ezen lakhelyek is számításba vétetnek, természetesen a legkisebb faluba is nagyon könnyen a házbéradó behozathatnék, és a birtokos, kinek tőkéje ugy is már meg van támadva, még inkább sújtatnék. Azért bátor volnék ennek elkerülése okáért a 4dk szakasz második bekezdése gyanánt ezeket javasolni: „A bérbe adott lakhelyek számításánál a földmivelés vezetéséhez szükségelt béresek, nem különben bizonyos mezőgazdasági szolgálmányokat teljesítő cselédek lakhelyei számításba nem vétetnek." (Helyeslés.) Csengery Imre jegyző (olnassa Sebestyén László módósitványát.) BÓnis Sámuel: T. ház! Én nem a legközelebb tett módositványhoz akarok szólani, (Halljuk!) hanem szólni akarok a Horváth Lajos által tett módositványhoz. Ennek igenis helyét találom : mert igazsága van előadó urnák, hogy a 4. és 8. szakasz közt azon értelemben, a mint azt Horváth Lajos fogalmazta, nincs elvi ellentétel; hanem ha a fogalmazás ugy áll meg, mint e két szakasz most van fogalmazva, lesz igenis elvi ellentétel is: mert a számítás fog csinálni ellentétet. Mert midőn az egyik szakasz szól oly helységekről, hol legalább fele ki van adva a helyiségeknek, a másik pedig azon helységekről, hol felénél kevesebb van kiadva a helyiségeknek; ha itt boltok, kamarák lesznek megemlítve, amott pedig lakrészek : akkor a számítás egészen mást fog eredményezni: mert oly helyeken azután azt fogják mondani: „itt nincs fele kiadva", mert ők csupán a lakrészeket fogják számítani, itt pedig a kamarákat és boltokat is ; lesz tehát több a felénél. Itt elvi ellentét fog kijönni. Ennélfogva azt hiszem, ha mindkét szakasz ugyanazon czélra tendál, azaz. ha azt akarja kifejezni, hogy oly városokban, hol a lakások fele van bérbe adva, a második pedig, hol felénél kevesebb van bérbe adva: akkor Horváth Lajos módósitványát el kell fogadni. KacskoviCS IgnáCZ : A különbség Horváth