Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

336 CCLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 7. 1868.) hogy ne tegyünk különbséget ház és ház és viszont község és község közt, mondván : 10 szoba 10 szoba, akár legyen az oly házon, mely a forgalmi világ­tól félreeső községben fekszik, akár ellenkezőleg olyanon, mely a vidék forgalmának gyupontjául szolgáló községben áll, és mondván, hogy azzal se gondoljunk, vajon ezen községben oly helyen áll-e az, hol a forgalmi élet mozog, a hol egyedül érdemes nyilt helyiségeket tartani, vagy ellenke­zőleg. Ha az illető azt látja, hogy a házán levő nyitott helyiség nem éri föl az általa okozott adó­fokozódást, be fogja zárni az ajtót, és megmene­kül a terheltetéstül; ha pedig nem rakja azt be, jele, hogy a fokozott adó daczára is érdemes olyat tar­tania. Tehát a pénzügyi bizottság módot talált ab­ban, nrikép különböztessen község meg község közt: mert akárki átlátja, hogy Debreczen, Mis­kolcz, Szabadka, Eger stb. vagy a Trefort bará­tom által kiemelt vidéki községek közt különbség van azon tekintetben, mit érjen azokban a hason nagyságú ház. De kereste módját a bizottság annak is , hogyan lehessen különbséget tenni ház és ház között,ugyan azon községen belül a fekvés tekinteté­ben. Azt nem akartuk felállítani,hogy ha a ház a pia­czon van, akkor igy és másként ugy legyen, mert hi­szen majd mindegy, hogy ha nem épen a piaczon, ha­nem egy onnét benyúló utcza kezdetén fekszik is. Mindazt s csak azt akarta tehát megterhelni, mi a forgalmi élet közepett azt hasznositja is. Javas­latával ezt elérhetni véli, miután csak ott fognak boltot, kocsmát, kávéházat stb. nyitni, a hol az kifizeti magát: ott kell tehát megróni a mutatkozó hasznot. Ghyczy képviselő úr azt mondja : miért fizes­senek oly város háztulajdonosai 50%-kai magasb osztályadót, melyekben a lakrészeknek harmada bérben áll, mikor a többit bérbe adni nem lehetett, s igy terheltetésök oka az általok nem élvezhetett előny lenne csupán? Bocsánatot kérek, az épen nem bizonyos, hogy nem lehetett-e? Hátha nem akarták. De annyi bizonyos, hogy a hol a házrészek harmada tettleg bérbe van adva, ott keresettsége van a háznak, nagyobb, mint a hol csak egy vagy két ház van kibérelve. Ez véle­ményem szerint épen a mi helyz etünkben Magyar­országban egyedül biztos kritériuma annak, hol van a forgalmi élet? miután igaz, hogy vannak városaink, melyek inkább nagy falvak, a hol a törökök elől összetódultak eleink, de a hol semmi forgalom sincs. Ugyan azért én azon körülményt, hogy nagy vagy kis város, biztos kritériumul el nem fogadha­tom ; és itt tökéletesen áll az, a mit Ghyczy t. kép­viselőtársam mondott, hogy a forgalmi élet ösz­pontosulása nem következik abból, hogy nagy-e ' vagy kicsi a hely ? hanem igenis következik abból, | ha bérben van-e a lakrészeknek legalább harmada ? e körülmény bizonyítván azt, hogy ott nem csak azok laknak, kik házbirtokuk által oda kötvék, hanem mások is, az ott lakást a keresetre ott nyiló alkalom miatt előnyösnek látván. Ezt tartotta a bizottság az egyedüli kritériumnak, és nem a nép­számot; és a mit ez irányban Ghyczy képviselő úr felhozni méltóztatott, épen a bizottsági többség mun­| kálata mellett szól. A hol a forgalmi élet gyupontja van, a mint van, péld. saját vidékére nézve Debre­i ezenben, nem azért, mert nagy, hanem mert házai­nak egy harmada bizonynyal ki van bérelve, ott illő, hogy egy harmaddal több legyen fizetve, mint fizettetik a szomszéd falvakban. Azon tétele tisztelt barátomnak, hogy főleg szegény emberekre nehezül az ily teher, fen nem tartható. Hogy főleg azokra miért nehezül? azt nem vagyok képes belátni, miután a gazdag épen azon % szerint lesz megadóztatva; csak annyiban áll, hogy azokra is nehezül. S ez motiválva van nem az által, a mit Komárom városa érdemes képviselője, a bizottsági jelentés érvelését megfordítva, mondott, hogy t. i. már kereseti adót is 2 — 3-szor annyit fizetnek, hanem azon okból, a melyből kereseti adót is többet fizethetnek, tehát ugyan azon okból az egyiket, melyből a másikat. A kettőnek egy közös oka van. Itt az egyik nem oka a másiknak, de mindegyik következménye egy harmadik ok­nak, (Helyeslés jobbról) mely két irányban hat. És ha meg nem tagadhatjuk a consequentiát az egyik irányban, nem lehet azt megtagadnunk a másikban sem. Mindezeket csak azért mondottam el, hogy méltóztassanak meggyőződni arról, hogy a pénz­ügyi bizottság többsége nem meggondolás és nem helyes okok nélkül hozta javaslatba azt, a mit ja­vaslatba hozott. A miket Dobrzánszky képviselő úr itten fel­hozott, azok igen kevés híján mind állanak; de nem harczolnak a többség nézete, hanem harczol­nak az általa pártolt külön vélemény ellen. Mert, hol űzetik azon gazdálkodás, melyet ő nem kivan terhelni? Bizonyára a falvakban, oly helyeken, hol a házaknak harmada nincsen bérbe adva: és melyik vélemény nyomja a falusi házakat? Bizo­nyosan a külön vélemény, mely szerint az illető lakosság egyenlően terheltetik, a forgalmi élet gyupontját képező városban csak ugy, mint egye­bütt minden különbség nélkül. A többség dolgozata mellett lehetséges lesz az, hogy falvakban az osztályadó kisebb legyen, mint azon városokban, melyek a forgalmi élet gyupontját képezik, mig a kisebbségi vélemény I mellett hijába keresnők a Trefort képviselő úr J által jellemzett falvak és azon városok közti kii-

Next

/
Thumbnails
Contents