Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

334 CCLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 7. 1868.) körülmény, miszerint a katonatartá?on kivül a szegény földmivelő az előfogatozással, kivált pedig az országos közmunkával is sokkal inkább van terhelve, mint a nagyvárosi háztulajdonos, ki sokszor évenkint 20—30,000 frt, sőt többet behozó házától csak ugy köteles az országnak 6 napot ingyen szolgáim, mint a legszegényebb földmivelő, kinek kunyhója alig ér 50 forintot. Figyelmen kivül hagyta a pénzügyi bizottság, hogy a földbirtok jövedelme, és— nem csak magát a földet, hanem az erdőségeket, az állattenyésztést s a gazdasági épületeket, szóval a földbirtokot értékesítő összes felszerelést veszem tekintetbe — valóban állaga is sokkal inkább van esélyek által veszélyeztetve, mint a nagyvárosi házé, miután az csak a legrendkivülibb körülmények közt veszélyeztethetik, habár akkor is fenmarad a nagy becsű háztelek, fenmaradnak az építési anyagok. Figyelmen kivül hagyta a pénzügyi bizottság, mint látom, a nagyvárosi háziúr igen kényelmes szerepét, mely semmikép sem akadályozza a háztulajdonost, hogy a városban amúgy is minden lépten kínálkozó bármely jövedelmes fogl dkozást felkaroljon, miután a házbér beszedése s a ház fentartása körüli csekély teendőket egy rendesen mibe sem kerülő házmesterre lehet bizni; holott a földbirtokos kénytelen vagy éjjel-nappal járni a gazdaság körül, vagy pedig drága és vajmi nehezen ellenőrizhető gazdasági tisztekre bizni jövedelmét, sőt összes vagyonát. Azon körülmény, miszerint csak a tiszta jövedelemre rovatik mindig a házbéradó, nem épen hátrány a nagyvárosi háztulajdonosokra nézve, sőt annyiban előny, a mennyiben soha adóval tul nem terhelhetők; holott el van ismerve e tisztelt házban . hogy katasterünk mellett igenis túlterhelő a földbirtokos. De létezik még egy más különbség is a föld- és a házbirtokos között, a mennyiben ez utóbbi mindig kiadhatja házát, a földbirtokos jövedelme pedig nálunk igen változó, sőt nagyrészt a külföld viszonyaitól függő. Figyelmen kivül hagyta, ugy látszik a pénzügyi bizottság, hogy azon összegben, melyet a földbirtokos a földadó fejében fizet, benfoglaltatik már azon jövedelmi adó is, melyet a földbirtokos, habár közvetítve, mindannyiszor fizet, valahányszor haszonbérbe adja birtokát; hogy tehát az állam ily nem ritka esetekben kétszer veszi meg az adót a földbirtok után : mert először megveszi a földbirtokoson a földadót, másodszor pedig a haszonbérlőn a közvetítve szintén a földbirtokost terhelő jövedelmi adót. De figyelmen kivül hagyta a pénzügyi bizottság az eddigi igen csekély házosztályadó valódi okát is, mely abban rejlik, hogy tulajdonképen ház nélkül földet mivelni nem lehet; hogy kisebb városokban vagy falvakban a házak a földbirtok felszerelésének kellékei; hogy a földmivelők házai nem csak lakok gyanánt szolgálnak, hanem inkább szolgálnak mint gazdasági épületek; hogy az úgynevezett lakrészek, jelesül a kamarák, a boltok, a szerkamarák és magtárak helyét pótolják, a lakházak feletti padlások csűrök és fészerek gyanánt szolgálnak, sőt magok a lakszobák is részben állattenyésztésre használtatnak, miután az istálók kicsinyek, kényelmetlenek; hogy tehát, e házakat s lakrészeiket megadóztatni vagy épen nem lehet, j vagy csak igen kis részben. Ha mindezeket tekintetbe veszi a pénzügyi i bizottság, s ha tekintetbe veszi a béres, cselédi és | gazdatiszti lakoknak a többi gazdasági épületek! kel azonos voltát s czélját: ugy hiszem, méltáuyoI sabban jár el a földmivelők irányában, s nem sújtja I azokat annyira ugyanakkor, midőn másrészt még | tetemes leszállításokat is hoz indítványba némely ! nagyobb községek javára, melyek eddigelé ház| béradót fizettek. Kevésbbé lenne a községek egy i harmadik, illetőleg negyedik osztálya, vagy az ' ellen kifogásom, hogy. a házbér után rovassanak ! meg a házak mindenütt, hol házbér szedetik :hogy , azonban ott is. a hol nem a haszonbér után lehet ; megítélni a jövedelmet, a szegény földmivelő sujtassék, és annyira emeltessék fel az eddigi házosztályadó, mint terveztetik: azt ugyan méltányosnak , annál kevésbbé tarthatom, minthogy egyúttal az I eddig házbéradó alatt állott községek javára adó: leszállítások terveztetnek. Epén azért, miután a földbirtokot a házadó utján újra nagyban megadóztatni nem kívánom : ; bátorkodom indítványozni, hogy hagyassék meg a jelenlegi sokkal kedvezőbb állapot, t. i. hatal: maztassék fel a pénzügyminiszter úr, hogy tovább : is szedethesse az eddigi gyakorlat szerint a ház| adót; ha pedig ezt el nem érhetném, azon esetre pártolom a külön véleményt. Kerkapoly Károly': Nem szándékom hoszI szasan igénybe venni a t. ház figyelmét; de azok | után, mik a kisebbség véleménye mellett felhozat; tak, mint a pénzügyi bizottság többségének tagja, í röviden indokolni óhajtom azon megállapodásokat, ! melyeket a többségi vélemény tolmácsol, figyel| met forditva e közben azokra is, miket a túlsó oldalról, egy részről Komárom városa érdemes kép| viselője, másfelől az épen előttem szólott Dobr| zánszky képviselő úr mondottak. j A fő elv, melyből a bizottság többsége kiindult, az, hogy, mint minden adónál, ugy a házadó! nál is. mint Trefort barátom már ezt megjegyezte, | az adó alapja, az adó tárgya nem lehet más, mint ! a tiszta jövedelem. Ez eddig könnyű; de kitudni, | hogy mekkora legyen az a tiszta jövedelem, az j nehéz. Tettleg bérbe adott háznál, feküdjék az bármily városban, kicsiben vagy nagyban, szabató-