Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

330 GCLV1. ORSZÁGOS Ül e tulterheltetés, ismét a szegényebb sorsú polgárokat érendi; ha nem lesz nagyobb, akkor minek hozunk be nagy fáradsággal, idővesztegetéssel és ujabb zaklatással egy uj adónemet, mikor ugyanazon czél a jelenleg már meglevő osztályadó felemelése által egyszerűbben is elérethetik? Az szokott mindezekre mondatni, hogy nem helyes, miszerint némely kisebb községek az országban hazbéradóval terheltetnek, midőn más nagyobbak az alá vetve, mint például Szeged, Szabadka, nincsenek. Nézetem szerint ezen ellenvetés a viszonyoknak félreismerésén alapszik. Mert arra nézve, vajon valamely község a körülötte fekvő nagj'obb vagy kisebb vidék iparának, kereskedésének gyülpontja legyen ? arra nézve, vajon valamely községben a szállások keresettek-e vagy nem'? nem a községnek nagysága, hanem egészen más körülmények határozók. Alföldi városaink, melyek leginkább mezőgazdasággal foglalkoznak, és másutt is , oly városok, melyek különféle körülmények miatt elszegényedve, az ipart és kereskedést kellőleg nem fejthetik ki, jobbára csak név szerint városok; lakosaik, mint mondám, mezőgazdasággal foglalkoznak, ugy mint falun, csak közönséges mesterségeket és kisebb kereskedést űznek; és e tekintetben nem hasonlíthatók más községekhez, melyek kedvezőbb viszonyoknak örvendenek. így például csak egy esetet akarok felemliteni. Szliácson csak három, i Füreden csak 1 i ház van házbéradó alatt, és fel- j teszem, hogy fürdőhelyeinken, melyek liázbéradó alatt vannak, talán egyikben sincs annyi ház. mint például Szeged vagy Szabadka egy utczáján : s mégis ki mondhatná, hogy ha liázbéradó létezik, azon helyek házbéradó által, mindamellett, hogy oly csekély számú házakból állanak, méltán megnem rovathatnak? Ei.ek körülbelül indokaim arra, hogy a házbéradót átalában minden tényleg bérben levő házakra nézve kiterjesztetni nem óhajtom. Ezek indokai annak, miszerint én a jelen évre, ezen átmeneti korszakban, a házadó reformjának behozataláig, a házbéradót azon helyeken, melyeken az jelenleg is létezik, meghagyatni kívánnám: mert ezen helyeken 16 évi gyakorlat után a helybeli lakosok közt a viszonyok már kiegyenlittettek s az adó áthárítása ott már régen megtörtént, és e létező viszonyt, ideiglenes intézkedéssel, megzavarni nem óhajtom. A házbéradó, átalában a házadó gyökeres re fornrja egyik fő kellékének pedig azt tartom, hogy a liázbéradó helyett, kihagyván átalánosan a kisebb szállásokat az adó alól, lakbéradó hozassék be, mely egyenesen azoktól szedessék, kik a lakásokat birják, akár tulajdonosok, akár bérlők legyenek azok : mert ez által el lenne kerülve, hogy a háztulajdonosok -ÉS (Július 7. 1868.) egyszersmind adószedői legyenek az államnak, s el lenne kerülve az, hogy ezen állásukkal visszaélve, azon tul, mit állami adó fejéb n bérlőiktől méltán szedhetnek, azoktól még saját magok számára is sarczot szedhessenek. Még két intézkedés van a törvényjavaslatban, melyre nézve némely észrevételeket kell tennem. Azt rendeli t. i. a törvényjavaslat, hogy oly községekben, melyekben a lakásoknak harmad része bérbe van adva, az általa megállapított házosztályadókulcs 50%-kai vagyis felével íelebb emeltessék. Erre nézve azon észrevételem van, hogy elismertetik, miszerint az ily községekben a házaknak csak egy harmad része adható bérbe, két harmad része, bérlőnemlevén, bérbe nem adható. Hely es-e tehát, hogy ezen kétharmad rész oly javadalom miatt sújtassák adóval, melyet ex supposito nem élvezhet ? Az mondatik a pénzügyi bizottság által, hogy ily községekben a házak nagyobb becsüek, mint például egy félreeső faluban, hogy egy 8—9 vagy 10 szobás ház más értékű ily városban, mint falun. Igen elismerem, hogy ily házaknak értéke nagyobb a városokban, mint falun, sok városban könnyebben kibérelhetők, mint hasonló házak a falukon, melyeknek birtok nélkül csekély hasznuk és jövedelmök van ; de összekötve ily nagyobb házak falun is becses értéket képviselnek, és azon család, mely lakásául 8 —10 szobát igényel, minden esetre ugy falun, mint városban azok közé tartozik, melyeket módosabbaknak szoktunk nevezni. Elismeri a pénzügyi bizottság, hogy ily városokban az általa ajánlott intézkedés leginkább a szegény néposztályt fogja sújtani: de azt is mondja, hogy ily városokban a szegény sorsú polgároknak nagyobb keresetök is van, és azért 2 — 3 annyi kereseti adót és fizetnek, mint a falusi lakosok. Ez igaz; de nagyobb kereset mellett nagyobb kereseti adót is fizetnek; és igazságos-e az, hogy valaki azért, mert nagyobb kereseti adót fizet, nagyobb házbéradót fizessen ? Azt mondja továbbá a pénzügyi bizottsághogy törvény által rendeltessék el, hogy oly házaknál, melyekben nyitott helyiségek vannak, az adó 100%-kai emeltessék, vagyis kétszereztessék. Ily nyitott helyek között nagy Különbség van. Én elismerem, hogy például a városok piaczain és népesebb utczáiban a házak jövedelmezésére egy vagy több ily nyitott helyiség nagy befolyással van; de ez nem áll a városoknak valamely félreeső helyiségeire nézve: és mégis egyaránt megkettőztetik a ház adója, akár egy, akár több bolt van abban, akár a város piaczán, akár szélén fekszik. Ha nem tagadhatom is, hogy némely városban némely szerencsésebb fekvésű házak házosztályadó által talán ugy nem rovathatnak meg, mint a