Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

328 CCLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jnlius 7. 1868.) tanám czélszerünek a reeíamatióknak oly széles értelmet adni: mert ha csupán csak azokra terjesztjük ki, melyekre nézve a III. osztály kívánja, t.i. a kik már beadták folyamodásukat, ennek következése az lenne, hogy leginkább csak azoknak nyittatnék tér a reelamatióra, kik nagyobb költséget is képesek elviselni, t. i. nagy uradalmak nagy összegeket kívánnának megtéríttetni. Ez által az adóalap is kisebbittetvén, ennek következése az lenne, hogy az adótételt kellene emelni: emelni még ott is, hol az adó leginkább aránytalan, mint p. o. az alföldön, honnét csekélyebb mérvben adatott be reclamatio. Miután tehát meg akarjuk változtatni az adóalapot s czélszerübben akarjuk rendezni; miután továbbá a reclamatiók beadására záros határidő Tolt kitűzve, mely a határidő régen lejárt; végre, miután a 2-ik szakasznak elfogadása által már a jelen alapot elfogadni méltóztatott: arra kérem a t. házat, méltóztassék a szerkezetet megtartani. (Elfogadjuk!) Elnök: A szerkezetet a bizottság minden észrevétel nélkül elfogadja j azonban a házban több részről ostromoltatott és több rendbeli módositvány adatott be. Első kérdés: vajon a szerkezetet, ugy a mint van, elfogadja-e a t. ház? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most ellenpróbát kérek: méltóztassanak felállni, a kik nem fogadják el. (Megtörténik) Az összeolvasást bajos megtenni, a többség igen csekély, s a jegyző urak nem vállalják magokra a felelősséget az összeszámítás pontosságáért. (Zaj. Név szerinti szavazás !) Bónis Sámuel: 1848-ban az vo't a szokás. hogy az elnökség a jegyző urak által szakaszonkint számíttatta össze a házat. (Zaj) Elnök (csenget): A jegyző urak le fognak menni és szakaszonkint fogják a szavazatokat összeszámítani. Méltóztassanak felállani azok, kik a szerkezetet elfogadják. (Megtörténik.) Most méltóztassanak azok felállani, kik a szerkezetet nem pártolják. (Megtörténik) Méltóztassanak leülni. Csengery Imre jegyző: 129 szavazott az elfogadás. 117 az el nem fogadás mellett. Elnök: A t. ház ennélfogva 129 szavazattal 117 ellen elfogadta a szerkezetet. Csengery Imre jegyző (olvassa a 15-ik szakaszt) Zichy Antal előadó*: A központi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: A törvényjavaslat részletes tárgyalása be levén fejezve, annak végleges megszavazása a szabályok értelmében a holnaputáni napra tűzetik ki. Következik a törvényjavaslat a házadóról. Mindenekelőtt a pénzügyi bizottság jelentését kell felolvasni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentésének első részét). ElnÖk: Méltóztatnak kívánni, hogy a törvényjavaslat újból felölvastassék ? (Nem!) Ennélfogva felolvasottnak vétetik. E tárgyban külön vélemény adatott be, mely fel fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Ghyczy Kálmán, nógrádi Szontagh Pál és Várady Gábor külön véleményét"*). Zichy Antal előadó: Az osztály többsége az előterjesztett törvényjavaslatot s alapelveit, a külön vélemény ellenében is helyeselvén, a pénzügyi bizottság szövegezését a tanácskozás alapjául elfogadta. Ghyczy Kálmán : T. ház ! Én részemről nem osztozom azon véleményben, hogy a tényleg bérbe adva lévő házak az országban mindenütt falun és városou is házbéradó alá vétethessenek. Kis összegben kifejezhető csekélv adókat kivéve, alig van egy adónem is, mely hosszabb időfolyamon át elviselhető lenne, ha az adófizető által részben legalább másra nem hárittathatnék. így a földbrrtokos, midőn termése rósz, az árak alacsonyak, nem egyszer tőkéjéből is fizeti adóját; de ezen állapot nem lenne elviselhető, ha viszont nem lennének évek, a melyekben jó termés, kielégítő árak mellett a folyó s múlt évi adóját is terményeinek árában a vevőktől visszanyerheti. Az iparüző, a kereskedő adóját üzleti költségeihez számítja, azokat reá veti eladandó portékáinak árára, s normális viszonyok között abban a vevőtől adóját visszaveszi : Még inkább áll ez a házbéradónál, melynél akkor, midőn a tulajdonos saját házát nem lakja, a ház bérlői által kell fedeztetnie a házban fekvő tőke kamatainak s adójának is, mert különben az adó nem terhelné a jövedelmet, az adóknak egyedül lehetséges tárgyát, hanem magát a tőkét támadná meg, s utóvégre fel is emésztené. Innét kettő következik: először az, hogy a házbéradót valóság szerint nem annyira a házbirtokos, mint nagy részben legalább a bérlő fizeti; másodszor az, hogy miután a lakás oly nélkülözhetlen kelléke az élet fentartásának, mint például az élelmi .szerek és ruházat, a házbéradó, gyakorlati eredményét tekintve, a valóság szerint egy neme a fogyasztási adónak, melyet a bérlő ép ugy fizet a lakáshasználatért, mint például az élelmi szerekért fizeti, melyeket felhasznál. Ezen szempontból tekintve, egészen máskép ') Lásd az Irományok 251. számát. -) Lásd az Irományok 251. számának VII. mellékletét.