Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

318 CCLVI. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Július 7. 1868.) ban oly rendkívüli, oly nagy teher szándékoltatik a szegény adózó népre ismét rovatni, mely annakelőtte nem volt ismeretes: t. i. az, ha a határban változás történik ugy, hogy a mivelési ágak máskép volnának megadózandók, akkor köteles maga a község uj adómunkálatot készíteni, mely szerint azután az uj adó kivettetnék. Ez igen nagy teher. Mert tudjuk, hogy a községek, melyek p. o. az öszszesitést várták , az azt megelőző évben nem mivelték ugy földeiket, a miként kellett volna, s ezenfölül sok költekezésök is volt; s épen ugy járnának, mint a bal oldal egyik képviselője mondta, hogy midőn hosszú zarándoklásból haza jött, mindjárt adóczédulával jöttek elébe : ugy járna azon birtokos is, ki uj földjének birtokába csak ugy jöhet, ha a költséget lefizeti, hogy uj teher rovathassák reá. De tovább megyek. Egészen fölösleges is ezen teher: mert az mondatik e szakaszban, hogy az adózó község fogadjon magának embert, aki az adómunkálatot elkésziti. Már kit fogadjon a község? Vagy olyan volt bezirker vagy valami földkóstoló veszik át a munkát, a kik ugy össze szokták zavarni — praxisból beszélek — hogy nem mehet el rajta a pénzügyi közeg s kénytelen maga köréből ahhoz értő egyént kiküldeni. Nagy költségébe kerül tehát a községnek, és többnyire bajt okoz az adóhivalaloknak is. Ennélfogva arra hivom fel a t. házat, méltóztassék az adózókat ezen nagy teher alól — ide értem nem csak a volt jobbágyokat, hanem átalában a birtokosokat — fölmenteni, annál inkább, mert csakugyan különös elv, különös eljárás volna itt kifejezve. Az mondatik ugyanis, hogy ha hat hónap alatt nem történik meg az uj adómunkálat, akkor a pénzügyi közegek fogják azt, az illető községek költségén, véghezvinni. Ez a mostani állapot egy alkotmányos provisorium, s ennek óvakodni kell, nehogy az önkényes absolut előbbi provisoriumnak kezet nyújtson. Itt az mondatnék ki, miszerint az állam-tisztviselők mellékes utón pénzt szerezhetnek; én pedig nem akarnám törvényben azt kimondatni, hogy az állam által fizetett hivatalnokok fel vannak jogosítva törvény értelmében a községekre a rendes adón kivül valami terhet róni. Mindezen három oknál fogva, így kérném e szakaszt fogalmaztatni : „Hol birtokrendezés, tagosítás, legelő-elkülönítés, erdőkihasitás , vagy uj telepítés folytán a birtokváltozásokkal az eddigi mivelési ágak is egészben vagy részben változtak, oly községekre az uj birtok kihasitásától számítandó hat hónap alatt az illetékes pénzügyi közegek által készitett uj adómunkálat nyomán fog az adó kivettetni.'' (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa Kalauz Pál módositványát). Lónyay Menyhért pénzügyér : T. ház! (Halljuk!) Azt tartom, épen az adózók érdekében van azon intézkedés, hogy, a mint eddig is történt, ugy ezután is, valahányszor tagositás által az összes községben a birtok a földrészletekre nézve változik, ezen munkálatokat magok az érdekeltek készitsék el. A t. képviselő úr által beadott módositványnak mi lenne következése? Az, hogy ezen munkálatnak összes véghezvitele a pénzügyi közegekre bízatnék, kik a hely viszonyokkal nem ismeretesek, és az adóra nézve is egészen más szempontból indulnak ki, mint az érdekeltek. Midőn az adó ideiglen behozatott, a községek akkor is magok eszközölték az adóalap kidolgozását; és ez méltányos is: mert ekkép az illető községi érdekeltek magok által választott ügyvezető és megbízott férfiak által érvényesíthetik saját érdekeiket, és mindazon előnyöket, a melyeket a szabályok nyújtanak, saját érdekűkben érvényesíthetik ; az indítvány szerint pedig, ha egyedül a pénzügyi közegek bízatnának meg ezen mivelet véghezvitelével, ezek inkább az adóösszeget fognák figyelembe venni, mely eljárás nem az adózók méltányos igényeinek fogna megfelelni. De különben is kinek érdekében történik a tagositás ? A birtokosság érdekében. Tehát a birtokváltozás keresztülvitele folytán szükséges adókiigazitást is annak kell viselni, ki a tagosítást eszközlé. Az adótételek újra kiszámítását czélszerübb magokra az adózókra bízni; és méltóztassanak tekintetbe venni, hogy a hol a munkálat oly nagy költséggel jár, mint a tagositás, az illető érdekelteknek kevés költségökbe kerül ezt saját megbízottjaik által és a tagositási munkálatok alapján az uj adómunkálatot elkészittetni. Ezen intézkedésnek nem az a czélja, hogy uj adóalap dolgoztassák ki; de, mint a következő pontok tanúsítják, az, hogy a már felállitott tiszta jövedelmi tételek és az osztályozások alkalmaztassanak a változott birtokterületekre; ezt pedig mielébb eszközölni és czéJszerüen eszközölni az érdeklettek feladata lehet. Ezen eljárás eddig is gyakorlatban volt, és nézetem szerint ez a legczélszerübb. Bátor vagyok a szerkezet megtartását ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Két módositvány van előttünk. Az egyik a központi bizottság által előterjesztett, mely egy szó betételét kívánja: de a mely, véleményem szerint, lényeges módositás, mert a birtokba vétel és a kihasitás két különböző fogalom és ezek sokszor igen messze esnek egymástól. Ez az egyik módositvány. A másik módositvány Kalauz képviselő uré. Ugy gondolom, ha