Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

318 CCLVI. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Július 7. 1868.) ban oly rendkívüli, oly nagy teher szándékoltatik a szegény adózó népre ismét rovatni, mely annak­előtte nem volt ismeretes: t. i. az, ha a határban változás történik ugy, hogy a mivelési ágak más­kép volnának megadózandók, akkor köteles maga a község uj adómunkálatot készíteni, mely szerint azután az uj adó kivettetnék. Ez igen nagy teher. Mert tudjuk, hogy a községek, melyek p. o. az ösz­szesitést várták , az azt megelőző évben nem mivel­ték ugy földeiket, a miként kellett volna, s ezen­fölül sok költekezésök is volt; s épen ugy járná­nak, mint a bal oldal egyik képviselője mondta, hogy midőn hosszú zarándoklásból haza jött, mind­járt adóczédulával jöttek elébe : ugy járna azon birtokos is, ki uj földjének birtokába csak ugy jöhet, ha a költséget lefizeti, hogy uj teher rovat­hassák reá. De tovább megyek. Egészen fölösleges is ezen teher: mert az mondatik e szakaszban, hogy az adózó község fogadjon magának embert, aki az adómunkálatot elkésziti. Már kit fogadjon a köz­ség? Vagy olyan volt bezirker vagy valami föld­kóstoló veszik át a munkát, a kik ugy össze szok­ták zavarni — praxisból beszélek — hogy nem me­het el rajta a pénzügyi közeg s kénytelen maga köréből ahhoz értő egyént kiküldeni. Nagy költsé­gébe kerül tehát a községnek, és többnyire bajt okoz az adóhivalaloknak is. Ennélfogva arra hivom fel a t. házat, méltóz­tassék az adózókat ezen nagy teher alól — ide értem nem csak a volt jobbágyokat, hanem átalában a bir­tokosokat — fölmenteni, annál inkább, mert csak­ugyan különös elv, különös eljárás volna itt kife­jezve. Az mondatik ugyanis, hogy ha hat hónap alatt nem történik meg az uj adómunkálat, akkor a pénzügyi közegek fogják azt, az illető községek költségén, véghezvinni. Ez a mostani állapot egy alkotmányos provi­sorium, s ennek óvakodni kell, nehogy az önké­nyes absolut előbbi provisoriumnak kezet nyújtson. Itt az mondatnék ki, miszerint az állam-tisztvise­lők mellékes utón pénzt szerezhetnek; én pedig nem akarnám törvényben azt kimondatni, hogy az állam által fizetett hivatalnokok fel vannak jo­gosítva törvény értelmében a községekre a rendes adón kivül valami terhet róni. Mindezen három oknál fogva, így kérném e szakaszt fogalmaztatni : „Hol birtokrendezés, ta­gosítás, legelő-elkülönítés, erdőkihasitás , vagy uj telepítés folytán a birtokváltozásokkal az eddigi mivelési ágak is egészben vagy részben változtak, oly községekre az uj birtok kihasitásától számí­tandó hat hónap alatt az illetékes pénzügyi köze­gek által készitett uj adómunkálat nyomán fog az adó kivettetni.'' (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa Kalauz Pál módositványát). Lónyay Menyhért pénzügyér : T. ház! (Halljuk!) Azt tartom, épen az adózók érdekében van azon intézkedés, hogy, a mint eddig is történt, ugy ezután is, valahányszor tagositás által az összes községben a birtok a földrészletekre nézve változik, ezen munkálatokat magok az érdekeltek készitsék el. A t. képviselő úr által beadott módositvány­nak mi lenne következése? Az, hogy ezen mun­kálatnak összes véghezvitele a pénzügyi közegekre bízatnék, kik a hely viszonyokkal nem ismeretesek, és az adóra nézve is egészen más szempontból in­dulnak ki, mint az érdekeltek. Midőn az adó ideig­len behozatott, a községek akkor is magok esz­közölték az adóalap kidolgozását; és ez méltányos is: mert ekkép az illető községi érdekeltek magok által választott ügyvezető és megbízott férfiak ál­tal érvényesíthetik saját érdekeiket, és mindazon előnyöket, a melyeket a szabályok nyújtanak, sa­ját érdekűkben érvényesíthetik ; az indítvány szerint pedig, ha egyedül a pénzügyi közegek bízatnának meg ezen mivelet véghezvitelével, ezek inkább az adóösszeget fognák figyelembe venni, mely eljárás nem az adózók méltányos igényeinek fogna meg­felelni. De különben is kinek érdekében történik a ta­gositás ? A birtokosság érdekében. Tehát a birtok­változás keresztülvitele folytán szükséges adóki­igazitást is annak kell viselni, ki a tagosítást esz­közlé. Az adótételek újra kiszámítását czélszerübb magokra az adózókra bízni; és méltóztassanak tekintetbe venni, hogy a hol a munkálat oly nagy költséggel jár, mint a tagositás, az illető érdekel­teknek kevés költségökbe kerül ezt saját meg­bízottjaik által és a tagositási munkálatok alapján az uj adómunkálatot elkészittetni. Ezen intézkedésnek nem az a czélja, hogy uj adóalap dolgoztassák ki; de, mint a következő pon­tok tanúsítják, az, hogy a már felállitott tiszta jövedelmi tételek és az osztályozások alkalmaztas­sanak a változott birtokterületekre; ezt pedig mi­elébb eszközölni és czéJszerüen eszközölni az érdek­lettek feladata lehet. Ezen eljárás eddig is gyakor­latban volt, és nézetem szerint ez a legczélszerübb. Bátor vagyok a szerkezet megtartását aján­lani. (Helyeslés.) Elnök: Két módositvány van előttünk. Az egyik a központi bizottság által előterjesztett, mely egy szó betételét kívánja: de a mely, véle­ményem szerint, lényeges módositás, mert a bir­tokba vétel és a kihasitás két különböző fogalom és ezek sokszor igen messze esnek egymástól. Ez az egyik módositvány. A másik módosit­vány Kalauz képviselő uré. Ugy gondolom, ha

Next

/
Thumbnails
Contents