Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-255

CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉ miszerint privilégiumban akarom Árva megyét részesittetni: mert ha csak a viz és levegő élvezetét és a permanens Ínséget privilégiumnak nem veszi a t. ház, más privilégiuma Árva magyének csak­ugyan nincs. Azon netaláni ellenvetés ellenében, miszerint ugy is igen csekély arányban vétetett a jövedelem, csak azon csekély észrevételem van, hogy nem az fizet sok adót, a ki sok jövedelem után fizeti azt, hanem az, ki bár semmi jövedelme sincs és meg sem élhet, mégis tartozik fizetni. Azon lehető ellenvetés ellenében pedig, hogy Erdélyben más érdekek vétettek figyelembe, nem akarok pár­huzamot húzni Erdély és Árva megye között; csak azt jegyzem meg, miszerint ha veszszük csak a marhatenyésztést, mely Erdélyben még is kiváló tárgyát képezi a vagyonnak, ez Árvában nem lé­tezik, mert ott a uépnek legelője nincsen, mert az a szükséges legelőt drága pénzen az uradalom­tól tartozik bérbe venni. Én, t. ház, az egyenlő teherviselés mellett vagyok, és jogosnak ismerem, miszerint a jövedelem szerint vettessék ki az adó ; de vettessék csakugyan a jövedelem szerint: mert, t. ház, ha figyelembe veszszük azon körülményt, mi­szerint Árvának igen sok községe oly nyomorult helyzetben van, miszerint egyedüli termény ét, a za­bot, igen sokszor hó lepi el, úgy hogy a hó alól kénytelenek aztán azt, mint a kendert kézzel ki­tépni : azt hiszem, nem fogják azt mondani, hogy ott a földből jövedelem van ; már pedig akkor, ha a jövedelem szerint vettetik ki az adó, nem lehet azon elvből kiindulni, mint a német comissáriusok tdték, miszerint kell, hogy mindenkinek jöve­delme legyen, mert nem hitték, hogy az ország­ban olyan vidék legyen, melynek jövedelme ne legyen, Csak egy körülményt hozok még fel. Pró­báltak a mi felső vidékünkön rozsot termelni; én au­gusztus 5-én jártam ott, és akkor a rozs még vi­rágzott: képzelhetni, hogy milyen jövedelemnek nézett gazdája elébe, és adóját fizetni tartozik még is. Kérem, t. ház, én tudom, hogy az adókatastert nem lehet most hamarjában megváltoztatni; azt is óhajtom, hogy a jövedelem szerint egyforma arányban fizessen kiki; de a valódi jövedelem után : s épen azért, miután az adókatastert mostmódosi­tani, változtatni nem lehet, én nem is akarom ezt kivánni; de óhajtom, hogy azon méltányos eljárás­ban részesüljön Árva megye, hogy addig is, míg rajta egy igazságos adókataster behozatala által segítve lesz, olyan arányban vettessék ki reá az adó, mint az Erdélyben történik. Én tehát e tekin­tetben egy módositványt vagyok bátor tenni, és kérem a t. házat, hogy a dolgot komolyan vegye, és Árvának szomorú helyzetét tekintetbe véve. módositványomat elfogadni méltóztassék. Mihályi Péter jegyző (olvassa Stefanidesz Henrik módositványút) : „A 2-ik szakasz 3-ik sorá­KÉPV. H.KAPlÓ. 186 a / 8 . VIII. S. (Julias 6. 1868.) 305 i ban ezen szóután: „Magyarországban," tétessék : „Árva megye kivételével;* az ötödik sorban „29.76" után tétessék: „Árva megyében állami adó fejében 13, foldtehermentesitési járulék fejében 9. összesen tehát 22 százalékában állapittatik meg," Zmeskál Mór: T. ház ! Ha csakugyan fe­dezni kell a szükségletet, ha ezt csakugyan köve­telik az állam szükségletei: véleményem szerint azon kedvezményt, mely a 2-ik szakaszban foglal ­tátik s mely Erdélyre vonatkozik, Árvára is kiter­jeszteni kegyeskedjék. Nem hiszem, t. ház, hogy Erdélynek, egész Erdélynek egy kerülete is volna, melyről a természet oly mostohán gondosko­dott volna, mint Árváról. Árva megyének földje átalán igen rosz; klimája igen hideg: annyira, hogy a gabona ritkán érik meg; ha megérik, októberben történik az, s igy a termés igen sokáig fekszik a mezőn. S midőn igy alá van vetve az ido­viszontagságoknak, alá van vetve az elementáris károk veszedelmének : megbocsáthatlan az, hogy Árva megye a földadóra nézve egy kategóriában áll Pest megyével. Tegye kiki kezét szivére, s kény­telen lesz bevallani,hogy alegislatio legszebb fel­adata, hogy e bajon segítsen. Higye el a t. ház, hogy Árvának szegény lakosai pártolást érde­melnek, nem pedig nagy adókivetést, hogy az irtó­zatos kopár vidéket a czivilizatio érdekében bené­pesítették. (Helyeslés.) Én tehát bátor vagyok a t. házat fölkérni, az Isten szent igazsága nevében felkérni, hogy, ha többet nem érhetek el, legalább azon kedvezményt, mely a 2-ik szakaszban fog­laltatik, s mely Erdélyben a földadóra vonatkozik. Árvára is kiterjeszteni kegyeskedjék ; minthogy pedig azt hiszem, hogy Stefanidesz Henrik épen előbb felolvasott módositványi javaslatában nincs az. a mit én szintén feltettem, annál fogva bátor vagyok szintén részemről egy módositványt a t. bíznak benyújtani. Mihályi Péter jegyző (olvassa Zmeskál Már módositványút) : „Miután átalánosan tudva ^vau. hogy Árva megye egész Magyarország legszegé­nyebb megyéje mostoha fekvésénél fogva ; de tudva van az is, hogy rósz, kopár földjenagy rész­ben haszonnal nem mivelhető; tekintettel továbbá arra, hogy kedvezőtlen éghajlata bármily növé­nyek kifejlésére igen nyomasztólag hat: figyelem­mel mindezekre, a 2-ik szakaszban foglalt kedvez ménv, melv Erdélvre vonatkozik, ezennel Árva megyére is kiterjesztetik." Tisza László : T. ház! Midőn az előttem levő törvényjavaslat 2-ik szakaszához szólok, bá­tor vagyok előre kijelenteni, hogy intézkedéseit. ugy a mint azok jelenleg meg vannak állapítva. kénytelen vagyok helybenhagyni; kénytelen va­gyok — e 5 szóval élek — mert kénytelenség az, a mi felszólalásra késztet. Most először van adófeleme­3í)

Next

/
Thumbnails
Contents