Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-252

CCLIÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 1. 1868.) 255 a háznak kívánni, hogy minden iratot a Iríz asztalárategyenek: akkor aztán nem mondhatja senki,hogy nem olvasta a proclamatiót, s amit nem olvasott, a felett nem ítélhet. De azon jogát a háznak, hogy a miniszter eljárása felett Ítéletet ne mondhasson, kétségbe vonni nem lehet. {Felkiáltások : Nem is tette senki.') Nyomassanak ki az iratok, hadd tudják meg a dolog állását, kik nem ismerik ; határozza el a ház a kinyomatást, s tűzzük ki napirendre; vagy pedig hagyjunk békét az egész dolognak. (Helyeslés bal felöl.) HodOSiu József: Nem akarom a minisztérium eljárását ez alkalommal sem helyeselni, sem kárhoztatni, mert az irománvok a ház asztalára letéve nem levén, magamnak a tárgyról tökéletes informatiót nem szerezhetek ; nem tehetem azonban, hogy egy észrevételt ne tegyek : és ez az, hogy az interpelláló Simonyi képviselő úr egyik kérdésére a miniszter úr felvilágosítást nem adott : nem mondotta meg tudniillik, miképen történt az, hogy a félegyházi bíró egy katonának egy egyént megmutatván, megparancsolta, hogy erre lőjön. a többinek pedig azt mondta, hogy vak lövéseket tegyenek. Teszem ezen észrevételt a személyes biztosság érdekében, és remélem, a minisztérium e tekintetben is felvilágosítást fog adni. Egyébiránt, a mint mondtam, én ez alkalommal nem akarom sem helyeselni, sem kárhoztatni miniszter úr eljárását, és talán fel sem szólaltam volna, ha Besze János képviselőtársam (Halljak !) egy hasonlítást nem tett volna, felhozván a Hora-Grloska- és a Haynau-világot. Ezen hasonlítás, mint minden hasonlítás, nagyon sántikál : mert kérdem : mikor és minek következtében jött létre a Hora-Gloska-forradalom? (Nincs arról szó! Zaj) és mikor és minek következtében jött létre a Haynau-világ ? {Halljuk!) Tudják , uraim, hogy Hora-Gloska előtt a nép mennyire el volt nyomva: a nép glebae adstrictus volt, mely szabadsággal nem bírt; sem személyes, sem társadalmi szabadsággal, sem semmi földdel nem bírt, miután, mint mondám, glebae adstrictus volt. Ez volt a népnek a Hóra-világ előtti állapota. Hóra a népen akart segíteni, ő a népet akarta felszabadítani; (Ellenmondások) igen,^ ő a szabadság embere volt. {Ellenvnondások) Es én csodálkozom Besze Jánoson, miért nem hasonlította inkább a Hora-Gloska-világot Dózsához, mintsem Haynauhoz ? (Halljuk !) Mert mikor és minek következtében jött létre a Haynau-kormány ? {Halljuk !) A Haynau-világ előtt a nép szabad volt, az alkotmányt bírták —• Magyarországban legalább — minden szabad volt, megvolt a társulati, megvolt az egyéni szabadság: és Haynau mind azoknak véget vetett. Tehát a hasonlat minden tekintetben claudicál : mert Hóra és Gloska szabadságot akartak, Haynau pedig elnyomta a szabadságot. {Közbeszólás jobb felöl: Szép szabadságot akart Hora-Gloska!') Borlea Zsigmond.- T. ház! Előre bocsátom, hogy én átalában nem kívántam a kérdéshez szólani ; de miután Besze képviselőtársam szavai által egyenesen provocálva érzem magamat, nem mulaszthatom el Besze úr egy kifejezésére némi megjegyzést tenni. (Ellen mondások jobbról: Napirendre !) Besze János képviselő úr, hogy beszédjének nagyobb hatást adjon, jónak látta Hora-Grloskára hivatkozni, és ezen hivatkozás után hatása elvérzetében szemében mintegy örömsugár ragyogott. Az előttem szóló a Hora-G-loska-világ sliaynau-világ közti különbséget kellően kifejtvén, csupán azt kívánom megjegyezni, hogy szerintem, és ugy hiszem, találkozni fognak még olyanok a házban, kik át fogják látni, hogy nem volt helyes ezen hivatkozás: nem volt pedig azért, mert ha Besz e úr nem tudta is, de felteszem, hogy a képviselő urak közül többen tudhatták, hogy ezen hivatkozás által csupán izgatás fog előidéztetni. {EUenmondások a jobh oldalon. Zaj.) Ha épen históriai névre akart hivatkozni, miután a kérdéses ügy Félegyházán történt, a hol románok nincsenek, s igj azon drámában a románok közül nem is szerepelhetett senki, akkor Dózsára kellett volna hivatkoznia. {A jogegyenlőség folytán tehette!) Annál kevésbbé volt joga erre a hivatkozására, mert ez által csakis provocatióts izgatást idézhetett elő, mi, ugy hiszem, soha czélra nem vezet. Én tehát nem is gondolhatok egyebet, mint hogy, ha talán nem is szándékosan, de minden esetre a mi sérelmeinkre szolgált hivatkozása által senkinek jó szolgálatot nem tett. Egyébként mennyiben járt helyesen Besze képviselő úr ezen izgatásra czélzó beszédjével, annak elhatározását a t. házra bizom. Sajnosán tapasztaltam ugyan, hogy többször, midőn mi a nemzetiségi képviselők közül valamely tárgyban felszólaltunk másik pártnak nem tetszett, habár valót állítottunk is, mindannyiszor gyanusittattunk; hiszem, hogy ezen eljárás káros voltáról sokan meg vannak győződve, s igy még többen vannak meggyőződve arról is, hogy Besze úr jelen provocatiója helytelen s káros. Ugy anazért Besze János képviselő urat arra kérem, hogy jövőre, a mennyire lehetséges lenne, ha nem is fogna oly nagy hatást előidézni beszédeivel, szíveskedjék ilyesmitől tartózkodni, vagy ha épen erről leszokni nem tud, akkor az ily hatást tessék saját s nem más nemzetiség rovására keresnie. [Szavazzunk]) Tisza Kálmán : T. képviselőház ! Különösen Nyáry Pál t. képviselőtársam nyilatkozata után nem szándékoztam a tárgyhoz szólani, azt remélve, hogy a vita be fog fejeztetni. Miután azonban a tár-