Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-250

CCL. ORSZÁOGS ÜLÉS. (Június 27. 1868.) 219 az illetékmentességet kívánom fentartani. Épen azért a 18-dik szakaszt eredeti szerkezetében kívánom elfogadtatni. Csik Endre: Én ezen pontot a központi bizottság módosításával együtt egészen kihagyandónak vélem, még pedig azon egyszerű oknál fogva, hogy ne legyen a közönség helyzete roszabb, mint volt az absolut rendszer alatt: mert akkor nem vettek semmiféle illetéket, sem a válóperekben, sem a becstelenitési és erőszakossági perekben. E szakasz szerint a jelenlegi állapot roszabb volna az előbbinél. Molnár Pál: Bónis Sámuel képviselőtársunk azon állítását, hogy a sz. szék tagjait az állam fizeti, ellnem fogadhatom. Tinku Ábrahám: T. ház! Ha Halász Boldizsár indítványa elfogadtatik, nem szólok többet ; hanem a mi a központi bizottság által ajánltatik, hogy házassági, becsületsértési perekben bélyeget kell fizetni, arra nézve azt nyilatkoztatom ki, hogy ez által a t. ház semmit sem nyer. Most szólni akarok Tisza Kálmán és Tokody képviselő urak indokairól. Ezek fő indokai épen indítványom mellett szólanak. Én görög-keleti szempontból indultam ki s épen a jogegyenlőséget akartam helyreállítani. Előhozatott, t. ház, hogy a görögkeletieknél a peres felek fizetik az egyházi bíróságot, s ha még bélyeg is adatik rá, kétszeresen fizetnek, holott azon hitfelekezetüek, kik a világi birák előtt viszik ügyeiket, nem fizetnek esak egyszer. Csak ezeket akartam mondani. Elnök: T. ház ! Miután Tisza Kálmán képviselő úr és többen az eredeti szerkezetet a központi bizottság által tett módositás nélkül pártolják, ennek következtében legelőször is az eredeti szerkezet fog szavazás alá feltétetni. Azért kérem azon képviselőket, a kik az eredeti szerkezetet a központi bizottság módosítása nélkül, a maga eredetiségében elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ennélfogva a szerkezet ngy, a mint van, elfogadtatik, Horváth Lajos jegyző (olvassa a 19-ik szakaszt, mely szó nélkül elfogadtatik. Olvassa a 20-dikat.) VucsetiCS István: T. ház ! Azon meggyőződésben levén, hogy alkotmányi polgári jogait csak oly nép képes gyakorolni, mely a szellemi és értelmi művelődésben előhaladt,hogy az alkotmány fentartására szolgáló legczélszerübb eszköz a népnek műveltsége, s hogy az alkotmány fejlesztése csak is a tudományokban, polgári erényekben művelt néptől várható : bátorkodom a tisztelt háznak módositványomat benyújtani, melynek elfogadása kétségkívül ezen czél elérését elő fogja mozdítani az által, hogy a közművelődésre szánt hagyományok épségben tartását ajánlja. Véleményem szerint az államnak főfeladata s hivatása a tudományt méltányolni, azt minden szabad kitelhető eszközzel terjeszteni, s fejlesztését és .ielvirágozását előmozdítani. De főkép a mi államunk feladata ez, mert tudva levő, hogy hazánkban a tudomány, műveltség és ipar nem áll azon a fokon, mint a többi civilizált népeknél; s ha ezen jelenség okát fürkészszük, megvallom, jó lelkiismerettel mondhatom, nem mi vagyunk ezen elmaradásnak okai, hanem azon nyomasztó viszonyok, a melyeket átéltünk. Azon körülmény, hogy Európa a béke gyümölcseit élvezte, hogy a tudománynak legjobb erejét szentelhette, hogy tevékenységét semmi sem gátolta: lehetővé tette előre haladását; mig ellenben hazánk czélul tűzte ki magának elszántsággal és önfeláldozással ellent állani a szilaj keleti népek romboló dühének, és keblét érez falként ezélpontul kitűzni a muzulmánok vad megtámadásainak; s midőn azt vélte magával elhitetni, hogy szent ügyért nagy áldozatot hozott volna, be kellett látnia, és hogy elmondhassa az irás szavait: „magnum certamen certavi*, be kellett látnia, hogy nagy tévedésnek adta oda magát: mert a mit béke idején szorgalmas méhként összehordott, prédául kellett oda dobnia a mindent megsemmisítő szomszédnak. Ezen szomorú napok elmultak, a feltornyosult fellegek eloszlottak, és egy jobb jövő fénysugara látszott szegény elpusztított hazánk láthatárán feltünedezni, midőn a nép, mely annyit szenvedett, mint semmi más, Európát lakó nép, reményleni kezdett egy jobb jövendőben. De ezen reményében csalatkozott, mert az idegen kormány féltékenységből, vagy Isten tudja, mi okból, gátlólag lépett fel jobb sors után küzdő nemzetünk ellen. De most, midőn nemzetünk erélyes kitartása által országunk az őt megillető önmaga feletti rendelkezési jogot kivívta , látjuk kormányférfiainknak minden teendőit oda irányulni, hogy a szenvedett mulasztások pótoltassanak. Igaz, hogy mindent egyelőre, ugy a mint mi kívánjuk, el nem intézhetünk ; de az alap le van téve, melyen módosított viszonyainkhoz képest erős hazát teremthetünk. Műveljük népünk erkölcsi és vallási érzelmeit, terjeszszük a tudományokat, emeljük az ipart: és meg vagyok győződve, hogy e nemzet, hogy hazánk — miután nemzetünknek a művelődésre képessége megvan és hajlandósága nem hiányzik — minden civilizált népekkel fog versenyezhetni. Én részemről, azon kérdésre: ki van hivatva ezen czél valósitására ? azt felelem, főkép a status, és az egyesek. A status egy részről az által, hogy buzditólag hat a szellemi művelődésképviselőire, hogyiskolákat és tanintézeteket alapit, hogy a taneszközök előállításában segéd kezet nyújt, és a hiányokat pótolja. 28*